Bár néhány héttel ezelőtt a volt miniszterelnök élesen bírálta az Orbán-kormány tevékenységét, kampányszerűen adott interjúkat és értékelte az ország helyzetét, stábja szerint még mindig nem döntötte el, visszatér-e a nagypolitikába. Csapata egyelőre csupán abban biztos: ha mégis vállalja a megméretést, akkor sem fog új pártot alapítani. Ez azt jelenti, hogy az MSZP lesz az a párt, amelyikre a leginkább számítanak, még ha kritikusan figyelik is a szocialistákat. Viszont ha Bajnai mégis visszatér, komoly dilemmát jelent majd, kivel lehet még együttműködni: az önállóságához ragaszkodó LMP-vel vagy a hitelességét vesztett Gyurcsány pártjával.
„Égnek az alapítványnál a vonalak Gordon cikkének megjelenése óta, és rengeteg emailt is kapunk. Sokan csatlakozni akarnak, de maguk se nagyon tudják, mihez. Így legfeljebb csak azt tudjuk ismételgetni nekik, hogy mi nem párt vagy politikai mozgalom vagyunk, hanem szakpolitikai műhely” - érzékeltette az elvárásokat a hvg.hu-nak a volt miniszterelnök által alapított Haza és Haladás Közpolitikai Alapítvány egyik külsős munkatársa, Bajnai Gordon stábjának egyik tagja.
A Gyurcsány Ferencet 2009 áprilisában váltó korábbi kormányfő hosszú hallgatás után idén január 9-én tette közzé az ország helyzetét értékelő, az Orbán-kabinet tevékenységét élesen bíráló írását az alapítvány blogján. „Szétvert demokráciáról”, „az államcsőd felé sodródó gazdaságról”, „a szétszakadó társadalomról” és „az Európából kifelé haladó Magyarországról” szóló értekezés megjelenését követően Bajnai egymás után adott interjút a Klubrádiónak, az ATV-nek és a HVG hetilapnak.
Bajnai nyilatkozataira több, magát baloldaliként meghatározó párt, kormányt bíráló civil szervezet is reagált, üdvözölték, hogy a volt kormányfő visszatért a politikába. Az MSZP-ből tavaly kivált Demokratikus Koalíciót vezető Gyurcsány Ferenc a Magyar Narancsnak adott interjújában azt mondta, az ellenzéki összefogást megtestesítő alkalmas jelöltként tekint Bajnai Gordonra, aki akár miniszterelnök-jelölt is lehet 2014-ben. Mesterházy Attila, az MSZP elnöke pedig úgy nyilatkozott, fontos műhelymunka folyik a Haza és Haladásnál, amit szeretne „becsatornázni” a pártjába.
Az Origo a volt miniszterelnök stábjából való – meg nem nevezett – forrásra hivatkozva január 17-én arról írt, hogy Bajnai egy új párt élén térhet vissza a nagypolitikába. Ezt a miniszterelnök titkársága még aznap cáfolta, hangsúlyozva, hogy a névtelenséget kérő informátor „provokatív szándékkal” téveszthette meg az újságírót.
„Túlzottan is nagyok az elvárások”
„A januári interjúiban Gordon többször is jelezte, hogy megszólalása mögött nem a zászlóbontás szándéka áll. És ez nem valami ámítás, taktikai időhúzás: a szűk körű beszélgetéseken is ugyanezt mondja. Márpedig mivel a személyére vonatkozó döntést még nem hozta meg, így egy új párt, vagy mozgalom alapításával kapcsolatos híreszteléseknek sincs alapja” – mondta a hvg.hu-nak Gyurkovics Tamás, Bajnai miniszterelnöki stábjának egykori tagja, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség volt kommunikációs igazgatója. Gyurkovics szerint a január 9-ei írást és az azt követő interjúkat nem Bajnai személyes ambíciói szülték, mindössze arról van szó szerinte, hogy volt miniszterelnökként nagy rálátása van az ország közügyeire, így a véleményére is többen figyelnek.
A Bajnai szűkebb környezetéhez tartozó források szerint nem beszélték ki még azt sem a stábban, hogy mikor lenne időszerű a visszatérése, ha egyáltalán úgy dönt, ismét politizálni fog. A korábbi kormányfő volt kabinetfőnöke, az MSZP korábbi kampányfőnöke, Szigetvári Viktor a hvg.hu-nak azt mondta, erre Bajnainak legfeljebb fél, háromnegyed éve van még, hiszen ha mégis visszatér, időt kell adni a 2014-es választásokra való felkészülésre. Információink szerint a stábban ezzel szemben vannak, akik úgy gondolják, nem szabad kapkodni, hiszen a jelenlegi ellenzéki tábor képlékeny, ahogy a kormánnyal elégedetlen választók elvárásai sem világosak még, szerintük 2013 közepéig van még idő.
„A visszajelzésekből arra lehet következtetni, hogy a cikk nagy, mondhatni túlzottan is nagy, szinte messianisztikus elvárásokat támasztott Gordonnal szemben, nagy a nyomás, hogy lépjen színre. Ez akár a visszájára is fordulhat, a szimpátia türelmetlenséget, később bűnbakképző haragot szíthat” – mondta az egyik neve elhallgatását kérő forrás, aki úgy vélte, ez lépéskényszerbe hozhatja Bajnait.
Király vagy királycsináló?
Információink szerint a 10-15 fős stábban szinte mindenki abban reménykedik, hogy a volt kormányfő visszatér. Volt, aki úgy vélekedett, ha nem is vállalja a miniszterelnök-jelöltséget, legalább „egyfajta királycsinálóként” befolyásolnia kéne az ellenzéki tábor összefogását. „Tagadhatatlan, hogy a csapat tagjait is motiválja a ma még létező remény, hogy egyszer majd ismét megpróbálhatjuk. Megmutathatjuk, hogy felkészültünk, tudunk jól kormányozni” – mondta a volt kormányfő csapatának egyik tagja.
| Kellett egy csapat |
| „Gordon komoly erőfeszítéseket tett a leköszönése után, hogy összetartsa a minisztersége, illetve a miniszterelnöksége idején körülötte kialakult csapatot, ezekre az emberekre támaszkodva szervezte meg az alapítványt is” – mondta a volt miniszterelnök csapatának egyik tagja. A 2010-es kormányváltáskor a korábbi kormányfő borvacsorára hívta a stábját egy etyeki borozóban, ahol elemezték a politikai helyzetet, és arról beszélgettek, ki mit tervez a jövőben. Ezen a találkozón többek között jelen volt Balázs Péter, Oszkó Péter, Szigetvári Viktor, Gyurkovics Tamás, Ficsor Ádám, Hegedűs Dóra, Tordai Csaba, Gál J. Zoltán, Szollár Domokos, Keszthelyi András. A csapat több tagja még Gyurcsány Ferenc mellett kezdett. Szigetvári – aki 2003-tól Gyurcsány titkárságvezetője volt a sportminisztériumban – 2006 végén hagyta ott az MSZP kampányigazgatói posztját, és saját céget alapított. 2009-ben Bajnai kinevezésekor kabinetfőnöke lett. Gyurkovics Gyurcsány beszédírója, kommunikációs tanácsnoka volt, ő 2008 nyarán lett a – korábban Bajnai irányította – fejlesztési ügynökség kommunikációs vezetője, 2010-ben pedig besegített az MSZP kampányába. Tordai a második Gyurcsány-kabinet idején 2008-tól, Kiss Péter kancelláriaminiszter alatt jogi és közigazgatási államtitkár volt, majd a Bajnai-kormányban a miniszterelnök közvetlen alárendeltségében a kormányzati apparátus irányítása volt a feladata. Szollár és Hegedűs kivételt képez, ők miniszterelnöki kinevezése előtt is Bajnaival dolgoztak. Szollár 2010 után a magánszférában helyezkedett el – ma a Molnak dolgozik –, Hegedűs viszont a Haza és Haladás kuratóriumának elnöke lett. A Bajnai-körnek ma meghatározó tagja – az alapítvány felügyelőbizottságának elnöke – Oszkó Péter, 2009-2010-es pénzügyminiszter.
Az egyik forrásunk szerint a mostani Bajnai-csapatból többen még a 2007-2008-as időszakban különböztek össze Gyurcsány Ferenccel, nem értettek egyet egyes döntéseivel. Egy másik stábtag pedig azt hangsúlyozta, a 2004 és 2009 közötti miniszterelnök egy idő után semmit nem tett azért, hogy a csapatát összetartsa, ahogy fogalmazott: „Feri ehhez elegendőnek tartotta a karizmáját, hát tévedett”. |
Információink szerint Bajnai döntését az is befolyásolhatja, hogy 2010-es kormányváltáskor megígérte a családjának, idejének nagy részét velük tölti.
Mission impossible?
Új pártot biztosan nem fog szervezni – állította több forrás is egybehangzóan a hvg.hu-nak. Információink szerint a volt miniszterelnök stábjában törpe kisebbségben vannak azok, akik úgy vélik, akár „zöldmezős beruházással” is érdemes volna visszatérni. „Még ha nem is lennénk váltópárt 2014-ben, azt az értékrendet, amit képviselünk, be lehetne juttatni a parlamentbe és tovább lehetne építkezni" – mondta egy névtelenséget kérő stábtag.
Szigetvári Viktor ezzel szemben a Népszabadságban január 11-én megjelent interjújában azt mondta, „ha Bajnai megkérdezné, hogy visszatérjen-e, óvatos lennék”. A volt kampányfőnök a hvg.hu-nak úgy nyilatkozott, arra számít, hogy a következő hónapokban tovább mélyül a politikai krízis, növekedni fog a bizonytalanok tábora, és ebből az ellenzéki pártok még jó ideig nem tudnak profitálni.
Egy neve elhallgatását kérő stábtag szerint, bár Orbán Viktor 2002-höz és 2006-hoz hasonlóan „távolodik a politikai középtől”, inkább a radikálisabb, kitartóbb híveihez igazodik, a jelenlegi gazdasági helyzetben szinte lehetetlen lenne egy új párttal középről választásokat nyerni. „A válság miatt a középosztály zsugorodott, szegényebb, ingerültebb lett” – mondta a forrásunk, aki úgy vélte, az IMF-fel kötendő szerződés újabb megszorításokat hozhat. „Ráadásul a politikai közép továbbra is megosztott Magyarországon, hiába elégedetlen sok jobbközép szavazó a mostani kormánnyal, ha választaniuk kell, nem biztos, hogy voksolnának egy balra nyitott, adott esetben az MSZP-vel együttműködő formációra.” Bajnai neve elhallgatását kérő tanácsadója szerint a magasabban iskolázott, a racionális politikai érveket értő, vékony felsőbb rétegre nem lehet alapozni, az önmagában még az Országgyűlésbe való bejutáshoz sem elegendő.
A mozgalommá fejlődést szorgalmazó stábtag szerint Orbán állandó háborús retorikája, kapkodása előbb-utóbb betemeti az árkokat, és igény formálódhat egy kiegyezéspárti politikai szervezetre, amely egyesíthetné a jobb- és balközép tábort. „Még a mi köreinkben is sokan arra hivatkoznak, hogy az LMP-nek sem sikerült országos szervezetet kiépítenie 2009 óta. De mi van, ha egyszerűen csak rosszul csinálták?” – fogalmazta meg ellenvetéseit a forrás.
„Egy zöldmezős beruházás, az országos hálózat rengeteg pénzbe kerülne, ami a jelenlegi álságos és átláthatatlan pártfinanszírozási rendszerben nem oldható meg törvényesen, amit Gordon nem vállalhat” – mondta egy másik stábtag. Szerinte a „Facebook és társai hatékony eszközök”, de az ilyen módon mozgósítható pár száz, esetleg ezer – elsősorban a fővárosban toborozható – rajongó önmagában kevés, tehát ha Bajnai és stábja bekapcsolódik a politikába, akkor napi szinten együtt kell működniük a jelenlegi ellenzéki pártokkal. „Nem szabad és nem lehet egy kicsi értelmiségi rétegpártot csinálni” – mondta.
Egy másik forrás szerint önmagában médiakampánnyal nem lehet nyerni, ahhoz, hogy minden egyéni választókerületbe jelöltet lehessen állítani, országos szervezet szükséges. A stábban többen úgy vélik, ha önálló pártot alapítanak, akkor a többi ellenzéki párt máris vetélytársként tekintene rájuk, ami nehezítené az összefogás megteremtését.
Az MSZP megkerülhetetlen
Abban az összes hvg.hu által megkeresett forrás egyetértett, hogy a még mindig közel milliós táborral és vidéki irodahálózattal rendelkező szocialisták jelentik majd az összefogás legfőbb elemét. Ám a legtöbben a Bajnai-stábban igencsak kritikusak az MSZP-vel szemben, és többen elégedetlenek Mesterházy Attilával.
Ezt Szigetvári Viktor ki is fejtette a Népszabadságnak adott interjújában. A párt volt kampányfőnöke szerint Mesterházy „pártelnöki hatalmának támaszát sok szempontból és sok más fiatalnak nevezett személy mellett éppen abban az alsó- és középvezetői körben találta meg, amely az MSZP-nek épp azt a status quóját jelenti, amit a hiteles megújuláshoz meg kellene haladni. (…) Mesterházy Attilának nem volt és nem lesz ideje a szükséges szervezeti konszolidációt végrehajtani. Aggódom amiatt, hogy az MSZP 2014-re sokkal gyengébb állapotban lesz”. Ugyanakkor pont Szigetvári gondolja úgy, hogy a szocialistákkal mindenképpen együtt kell működni és nagyrészt hozzájuk kellene igazítani az ellenzéki összefogást is.
Az MSZP vezetésében is árgus szemekkel figyelik a Bajnai-csapat mozgását. Bár Mesterházy több fórumon is hangsúlyozta, hogy számít a Haza és Haladás szakmai segítségére, egyetlen alkalommal sem beszélt arról, hogy elfogadná miniszterelnök-jelöltnek Bajnait. Az egyik elnökségi forrás a hvg.hu-nak azt mondta, „több mint bosszantó, hogy mi vért izzadunk, hogy visszanyerjük a szavazóink bizalmát, újjászervezzük a pártot, ők meg az elefántcsonttoronyból üzengetnek, hogy mi nem jó”. Bajnai stábjában egyébként biztosra veszik, hogy a tavaszi tisztújításon az MSZP jelenlegi elnöke ismét győzni fog, ám abban bíznak, hogy továbbra sem lesz nehéz együttműködni vele.
LMP vagy Gyurcsány?
„Rendkívül töredezett a baloldali tábor, és az egyes pártok szavazói egyelőre bizalmatlanul méregetik egymást” – mondta a stáb egyik tagja. Bajnai csapatában az egyik legjelentősebb vitát az a kérdés okozza, hogy az MSZP-n kívül melyik másik párttal vagy ellenzéki szervezettel érdemes összefogni. Ugyanakkor abban egyetértés van, hogy ha a pártok túl sokáig halogatják az összefogást, akkor a Fidesz által tervezett egyfordulós választási rendszer miatt a szavazók fognak ítéletet mondani. És ha valamelyik párt nem akar együttműködni a többivel, erős kormányváltó hangulat esetén a választók elfordulnak tőle.
A stáb több tagja is azt mondta a hvg.hu-nak, hogy a közvélekedéssel szemben egy sor szakpolitikai kérdésben a Haza és Haladás képviselte nézetek és az LMP álláspontja közelebb áll egymáshoz, mint amit a Demokratikus Koalíció képvisel. Így a Bajnai-csapatban felismerték, hogy a reformközgazdászok képviselte gazdaságpolitika nem volt mindenben sikeres, fordulatra van szükség. „A szigorú fiskális politika fenntartása nem kérdéses, csak ez állíthatja helyre az ország hitelességét, de a gazdasági fejlődés, a GDP-növekedés erőltetése önmagában nem növeli a foglalkoztatottságot, ez az utóbbi húsz évben bebizonyosodott. Az ország pedig csak akkor lehet sikeres, ha a foglalkoztatottságot növelni lehet” – mondta az egyik forrásunk, aki hangsúlyozta, az államnak a gazdaságfejlesztésben 2014 után is aktívabbnak kell lennie, mint ahogy ezt egyes liberális gondolkodók vélik.
A Bajnai-csapat másik tagja szerint fordulatra van szükség a mélyszegénységben élőket segítő politikában annak érdekében, hogy a kitörés reményét vissza lehessen adni az érintetteknek. Ennek keretében az sem „ördögtől való”, ha az egyes segélyekért cserében bizonyos elvárásokat támaszt az állam (példaként a gyerekek iskolába járását említette). „Ez persze nem lehet a társadalmi irigység megnyilvánulása, a kirekesztés szalonképes formája.” Egy harmadik forrásunk azt emelte ki, hogy reflektálni kell a rendszerváltás sikertelenségére is – ezt Bajnai Gordon is kiemelte a január 9-ei cikkében –, ahogy a 2006-os rendőri fellépés ügyében is önkritikára van szükség.
„Erre Feriék egyáltalán nem vállalkoznak, és ha mi megtesszük, akkor megkapjuk a DK-s politikusoktól, hogy árulók vagyunk” – mondta az egyik stábtag. „Ugyanakkor azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy jelenleg az LMP képes megszólítani a 35 év alatti baloldali szavazókat” – vélte Bajnai másik tanácsadója. Egy harmadik, neve elhallgatását kérő forrás szerint a DK is képes lesz összegyűjteni annyi szavazatot, amivel bekerülnek a parlamentbe, és ezeket a választókat szerinte sem az LMP, sem az MSZP, de még Bajnai Gordon személye sem tudja megmozgatni, így várhatóan velük is együtt kellene majd működniük.
„Ugyanakkor az LMP gyakran az elitellenességre építi a politikáját, és ehhez az elithez sorolják Gordont is” – vélte az egyik stábtag, aki hangsúlyozta, ezzel szemben Gyurcsányék folyamatosan jelzik, hogy készek együttműködni Bajnaival, ha visszatér. „Ahhoz képest, hogy mi mindenben tér el a véleményünk, egy kicsit túlzónak is tartom a nyomulásukat, befolyásolni akarják a mozgásunkat” – mondta a forrás.
Bár arról van vita, hogy kikkel érdemes együttműködni, abban forrásaink szerint egyetértés van a stábban, hogy egy olyan együttműködésnek nincs értelme, amely csakis Orbán Viktor leváltásában ért egyet. „Egy folyton vitatkozó koalícióra, az egyes pártok kívánságaiból összerakott kormányprogramra nincs szükség. Egy ilyen kormány igen hamar megbukna. Arról nem is beszélve, hogy ha Gordon a visszatérés mellett dönt, biztosan nem pusztán választást akar nyerni, hanem jól kormányozni utána” – mondta a hvg.hu-nak Bajnai Gordon egyik tanácsadója.
