A józsefvárosi téren több százan gyűltek össze, hogy imákkal, gyertyagyújtással emlékezzenek meg tatárszentgyörgyi bűncselekmény és a romák ellen elkövetett gyilkosságsorozat valamennyi áldozatáról. A téren a virágok és a mécsesek előtt az áldozatok fotóit is elhelyezték.

Setét Jenő civil aktivista beszédében arra emlékeztetett: 2009-ben "már évek óta folyt a velünk szembeni uszító magatartás". Utalt arra is, hogy "hosszú és következetes kiállás kellett a civil szervezetek részéről", hogy a rendőrség gyilkosságnak minősítse a történteket. Mint mondta, Tatárszentgyörgy után "további áldozatokat szedett a gyűlölködő, rasszista magatartás", és "a döbbeneten túl az volt a mellbevágó, hogy nemcsak a családtagok veszítették el hozzátartozóikat, hanem mi magunk is, mert úgy éreztük, a tragédia velünk is megtörténhetett volna".

Setét Jenő hiányolta a társadalmi szolidaritást, szerinte csak "alig érzékelhető gesztusokkal" lehet találkozni. Annak a véleményének is hangot adott, hogy "a társadalom mintha meg akarna feledkezni erről a tragédiáról, mi pedig úgy gondoljuk, ez nincs rendben, és erre fel kell hívni a társadalom figyelmét". Beszélt arról is, hogy az ország több mint 150 településén, ezenkívül több mint tíz országban emlékeznek meg az áldozatokról.

MTI / Szigetváry Zsolt

Dinók Henriett, a Magyar Tudományos Akadémia kutatója arról beszélt, hogy "az elkövetők olyan sebeket ejtettek a roma közösségen és a társadalom egészén, amelyek nem képesek behegedni". A társadalmat arra kell sarkallni, hogy soha ne történhessen ehhez hasonló tragédia a későbbiekben; a rasszizmus elutasítása minden közéleti személyiség kötelessége - tette hozzá. Hangsúlyozta: a magyar hatóságok kötelesek fellépni a gyűlöletbeszéd és mindenféle gyűlöletkeltés ellen, nemzetközi kötelezettségvállalás alapján pedig kötelesek megszüntetni a rasszizmust is.

Ádám Éva, az Ide tartozunk Facebook-csoport aktivistája beszédében kiemelte: a romák elleni gyilkosságsorozat "nem rázta meg igazán a közvéleményt", pedig a támadássorozat rávilágított a cigányellenességre, társadalmi kirekesztésükre, arra, hogy a romák a települések szélén, évtizedes lemaradással élnek. Hozzátette: "nem tűrhetjük közönnyel, hogy a fehér faj felsőbbrendűségét, a nemzeti szocializmust éltető neonácik Budapest közterein grasszáljanak, egyenruhába bújt, kirekesztő ideológiát képviselő alakulatok félelmet keltsenek".

MTI / Szigetváry Zsolt

Utalva arra, hogy a tatárszentgyörgyi bűncselekmény első helyszínelésekor több hibát is elkövettek a hatóságok, úgy fogalmazott: sokan úgy vélik: "a cigányok másodrendű állampolgárok", ezért bizonyos jogok nem illetik meg őket. Az új roma generációnak hallatnia kell a hangját - fűzte hozzá.

Az eseményen megjelent Schiffer András LMP-s országgyűlési képviselő, Magyar Bálint volt SZDSZ-es oktatási miniszter és Szabó Zoltán volt szocialista oktatási államtitkár.

A tatárszentgyörgyi kettős gyilkosság a romák sérelmére elkövetett 2008-2009-es támadássorozat hetedik cselekménye volt. A feltételezett elkövetőket 2009. augusztus 21-én fogták el, és büntetőügyük első fokú tárgyalása tavaly márciusban kezdődött.

A Pest Megyei Főügyészség vádirata szerint Tatárszentgyörgy cigánysorának utolsó házára 2009. február 23-ra virradóra a gyanú szerint Pető Zsolt harmadrendű vádlott dobta be a padlásajtón, illetve a nappali ablakán a Molotov-koktélokat, majd a másodrendű vádlott, Kiss István négy célzott lövés adott le a tűz elől menekülő 27 éves férfira és két kisgyermekére. Az apa és ötéves kisfia azonnal meghalt, hatéves kislánya súlyosan megsérült.

A hat halálos áldozatot követelő támadások ügyében Kiss Árpádot, illetve a testvérét, Kiss Istvánt, valamint Pető Zsoltot és a vád szerint az utolsó két gyilkosságban sofőrként közreműködő Csontos Istvánt előre kitervelten, aljas indokból, több emberen, részben sok ember életét veszélyeztetve, részben 14. életévét betöltött személy ellen elkövetett emberölés bűntettével és más bűncselekményekkel vádolják.