A miniszter elmondta: a vörösiszap kiporzása a gyártól a tározóig tartó szállítási útvonalakat is érinti, a környezetvédelmi hatóság intézkedési terve megoldást nyújt majd. Közölte, hogy a kiporzás a technológiaváltás következménye, mert korábban víz borította a kazetták tetejét. Megjegyezte, hogy e miatt a víz miatt okozott a katasztrófa hirtelen és erőteljes csapást. A vízborítás megszűnt, az előírások szerint földdel kell befedni a vörösiszap-tározókat - mondta.

Zay Andrea, a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság vezetője kifejtette: a hatóságok a jövő héten egyeztetnek a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. képviselőivel a gátak megerősítésének ütemtervéről és a kazettákra vonatkozó rekultivációs terv elkészítéséről. Közlése szerint a tározók működését engedélyező Veszprémi Bányakapitányság minden munkálatot és beszállítást leállíttatott az ajkai timföldgyár területén. 

A cégnek rekultivációs tervet kell készítenie a IX-es és a X-es tározókra, a kiporzás jövő tavasszal már biztosan nem jelent majd problémát. A porszennyezést a hatóság folyamatosan méri, a vizsgálatok szerint Devecser, Kolontár és Somlóvásárhely területén nem történt határérték-túllépés - mondta Zay Andrea. Hozzátette: miniszteri utasításra a jövő héten a zöldhatóság állandó mérőállomást létesít a szélirányba eső területen.

Fazekas Sándor az MTI kérdésére közölte: legalább egy éve folyamatosan egyeztetnek a vörösiszap-katasztrófa sújtotta agrárvállalkozások kárenyhítéséről az Európai Unióval, de az újabb feltételek miatt késik a döntés. Hangsúlyozta: elég nehéz úgy egyeztetni, hogy mindig újabb és újabb feltételeket szabnak, és újabb adatokat kérnek.

"Már minden jó szándékú türelmünkből kifogytunk, és az időből is kifutottunk" - fogalmazott. Reményei szerint néhány hónapon belül befejeződnek az egyeztetések, és utána egyértelmű döntés születhet az ügyben. A tárgyalások lebonyolításával Szabó Csaba miniszteri biztos mellett Glattfelder Béla fideszes EP-képviselőt és Ékes Józsefet, az ajkai térség fideszes országgyűlési képviselőjét bízta meg.

Összesen 68 mezőgazdasági vállalkozó nyújtott be mintegy 1,2 milliárd forintnyi kárigényt a vörösiszap-katasztrófa következtében megsemmisült terményekre, illetve állatállományra - közölte Szabó Csaba miniszteri biztos. Hozzátette: legalább háromszor előfordult, hogy az unió bizottsága a hatvannapos határidő 58. napján még három kérdést tett fel az ügyben.

A miniszter a mezőgazdasági területek kármentesítésének befejezése alkalmából tartott sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy a vidékfejlesztési tárca a térség fejlődéséért dolgozik. Biztató kezdeményezésnek nevezte a Devecser határában létesült tizenöt hektáros energiaültetvényt, a korszerű bioenergiát előállításához magyar növényfajták állnak rendelkezésre.

Elmondta, hogy a minisztérium a devecseri kistérségben induló Start munka programot állami földterület rendelkezésre bocsátásával támogatja. Közlése szerint a vállalkozások betelepülését, a helyi termékeket értékesítő piacok kialakítását a Darányi Ignác Terv pályázataiban meglévő forrásokkal segítik. Emlékeztetett: a térség emberi életeket követelő csapást szenvedett el 2010-ben. Kiemelte, hogy a pusztítás nyomait sikerült eltűntetni, az itt élő emberekben van életerő. 

A Mal Zrt. Ajka melletti tározójából 2010. október 4-én kiömlő vörösiszap három települést öntött el: Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyet. A katasztrófa következtében tíz ember meghalt - az ügyben folyó büntetőper vádirata nyolc ember halálát köti össze közvetlenül a vörösiszapömléssel -, több mint kétszázan megsérültek, és több száz ház lakhatatlanná vált.