Létszám feletti buddhisták után szaglászik a rendőrség Sajókazán
„Statisztikai adat bűnügyben történő felhasználásáról” feliratú nyilatkozatot vitt ki a sajókazai romáknak a helyi rendőrség a népszámlálás ügyében folyó nyomozáshoz. A formanyomtatványon arról lehet nyilatkozni, hogy hozzájárulnak-e a vallási hovatartozásukra vonatkozó adataik büntetőügyben való felhasználásához. Jóri András volt adatvédelmi biztos abszurdnak nevezte az eljárást.
Pénteken a volt népszámlálási biztos két rendőrjárőr kíséretében körbejárta a sajókazai Sólyom-telepet egy rendőrségi nyilatkozattal, mindenhová bekopogtak és szétosztották a papírokat – közölte Orsós János, a helyi Dzsaj Bhim Buddhista Közösség vezetője. A formanyomtatvány felhatalmazást kér az érintettektől a népszámlálás során közölt vallási hovatartozásukról szóló adatok felhasználására.
Orsós János emlékeztetett arra, hogy az országos adatfelvétel során nem szerepelt a kérdőíveken a válaszadók neve, sem más személyes adat, és nem volt kötelező a válaszadás a szenzitív, egyebek mellett a vallási hovatartozásra vonatkozó kérdésekre.
Októberben rendőrségi vizsgálat indult Sajókazán, mert egy feljelentés szerint több esetben nem az érintett állampolgárok töltötték ki a népszámlálási kérdőívet, hanem a buddhista közösség aktivistái. Tóth Ábel jegyző egy tavaly októberi televíziós nyilatkozatban a KSH adatszolgáltatására hivatkozva konkrétan háromszáz buddhistáról beszélt, amit érdekesnek tartott, mondván, tíz éve nem volt egy sem a faluban. Az érintettek ellenben azt állították, hogy nem történt csalás, a buddhista közösséghez tartoznak.
Az továbbra is kérdés, miként juthatott a jegyző számadatokhoz, illetve milyen alapon hozta őket nyilvánosságra, ráadásul éppen akkor, amikor javában folyt az adatfelvétel. A KSH cáfolta, hogy a jegyzőnek adatot szolgáltatott volna. A Dzsaj Bhím Közösség egyébként 2007 óta tevékenykedik a faluban.
Jóri András volt adatvédelmi ombudsman a Roma Sajtóközpontnak elmondta: elképesztő a rendőrségi formanyomtatvány tartalma. Jóri hangsúlyozta, hogy a népszámlálási adatok, illetve a válaszadás legfontosabb kritériuma a válaszadók személyi adatainak titkossága. „Azt nem értem, hogy az a tény, miszerint többen buddhistának vallották magukat, vajon a társadalomra miért lehet veszélyes, illetve hogy a különleges adatok védelmének fontosságát miért kell veszélyeztetni emiatt” – közölte Jóri. Egyben rámutatott: „a rendőrség és a helyi hatóságok is aggályosnak érezhetik az eljárást, hiszen egy nyomozás során nem szoktak hozzájárulást kérni. Vagy nyomoznak, és szerintük jogszerű, hogy felhasználják az adatokat, vagy nem jogszerű. De másra tolni a felelősséget egy hozzájárulással, ez abszurd.”
A megyei rendőr-kapitányság írásos kérdésre kíván csak válaszolni. A KSH illetékesei a Roma Sajtóközpontnak elmondták, hogy az esethez semmilyen formában nincs közük.
