Itthon Dreissiger Ágnes 2012. február. 14. 15:07

Sokmilliós műhibaperek: a beteg is, az orvos is rosszul járhat

Akár a betegek is rosszul járhatnak azzal, hogy júliustól már nem feltétlenül a vétkes egészségügyi intézmény lesz köteles kártérítést fizetni egy műhibaperben, hanem az egészségügyi személyzet egyes tagjaira is anyagi felelősség hárul majd. Jelenleg azonban nincsen olyan biztosítás a piacon, amivel megvédhetnék magukat az egészségügyi dolgozók, de többek szerint ez nem is lehetne megoldás. Kérdés viszont, miből fizethet ki több milliót egy átlagosan bruttó 180 ezer forintot kereső gyógyító.

Tavaly nyáron harmincmillió forintos kártérítést kapott orvosi műhiba miatt a DVSC ifjúsági csapatának egykori focistája, akit egy edzésen szerzett sérülése után megműtöttek a megyei kórházban, sebe azonban elfertőződött, így abba kellett hagynia a labdarúgást. De ugyanebben a hónapban az egyik fővárosi kórházat több mint százmillió forint megfizetésére kötelezte az egyik bíróság.

Míg eddig az egészségügyi intézmények vagy fenntartóik állták a műhibaperekből adódó kártérítéseket, addig júliustól jelentősen megváltozhat az egészségügyben az orvosok és szakdolgozók felelőssége is. Az új Munka törvénykönyve szerint ugyanis a súlyosan gondatlan, vagy a szándékos károkozás esetén az okozott kár teljes mértékét át lehet majd hárítani a munkavállalókra. Az új munkaügyi szabályokat egyébként is úgy minősítették korábban az egészségügyi érdekvédelmi szervezetek, hogy az "rabszolgákká" teszi őket, ehhez járulhat még a milliós büntetések veszélye.

Mivel a kártérítési pereknél a kártérítés összege átlagosan 10-15 millió forint, kérdés, hogy ezt a bruttó150-180 ezer forintot kereső orvosok hogyan fogják majd kifizetni. Eddig bármilyen kártérítési per indult egészségügyi intézmények ellen, a felelősséget sosem az orvosok viselték. A kórházak - ügyvédjeiken keresztül - vagy meg tudtak egyezni peren kívül, vagy nem. Utóbbi esetben, ha vesztettek, fizetniük kellett. Könnyebbséget jelentett viszont, hogy az intézmények biztosítást kötöttek a műhibaperekre, a kártérítést általában ötmillió forintig a biztosító állja, az ezen felüli részt viszont az kórháznak - praktikusan a fenntartónak - kell kigazdálkodnia.

A betegeknek is nehezebb lesz

Bár egyetért az orvosok felelősségének megállapításáról szóló passzussal Ábrahám László, műhibaperekre szakosodott ügyvéd, lapunknak elismerte, hogy innentől nehezebb helyzetben lesznek a betegek. „Eddig viszonylag egyszerű volt a képlet, mostantól viszont nem tudni, miként tudják az igazukat érvényesíteni, ha egyszer nincsen pénze az orvosnak”. Mint mondta, „ha szülés közben meghal az anya, vagy az orvos gondatlansága miatt végtaghiányos gyerek születik, a doktort csak minimális felelősség terheli”.

Az ügyvéd lapunknak már korábban is jelezte, szerinte vannak "technikai megoldások" a változó helyzetre az egészségügyi dolgozók szempontjából (például, hogy az orvosok, ápolók is kössenek biztosítást), de "tarthatatlan volt az a helyzet, hogy ők szinte minden ügyet megúsztak”.

Orvos munkában: júliustól, ha hibázik, akár saját zsebből is fizethet majd
Marton Szilvia

Bélteczki János, a Magyar Orvosok Szövetségének elnöke is azt mondta a hvg.hu-nak: bár elméletben létezhetnek olyan biztosítások, amik védenék az orvosokat, jelenleg még sincs ilyen a piacon. „Vagy a kórház köt biztosítást a dolgozók okozta kárra, ami ebben az esetben nem használható, vagy magánorvosok kötnek a praktizálásuk feltételeként. Egyik sem alkalmas jogilag arra, hogy a dolgozót megvédje egy magasabb összegű kártérítés esetében” - tette hozzá.

Rossz munkakörülmények?

Szerinte viszont per esetén lehet „fegyver” a kezükben. „Nem csak akkor, most is elvárható lenne, hogy az intézmények a gyógyítás megfelelő feltételeit biztosítsák a dolgozóknak: a pihenőidőhöz való jogot, a megfelelő munkakörülményeket, eszközöket, gyógyszerellátást. Ha ezek közül bizonyítottan valamelyik nincsen meg, egészen másként is dönthetnek a munkaügyi bíróságok.”

Kovácsy Zsombor ügyvéd, az Egészségbiztosítási Felügyelet volt elnöke is azt mondta lapunknak: elképzelhető, hogy a biztosítási piac rámozdul majd erre a "lyukra", bár szerinte sokatmondó, hogy most az intézmények kötnek ugyan biztosítást, de a választék nagyon szegényes. „A jelenleg hatályos törvény csak a szándékos károkozás esetében élt a szigorú szankcióval. Azt, hogy milyen mulasztások tartoznak majd a súlyosan gondatlan körbe, a bírói gyakorlat alakíthatja ki, ez egyelőre elég homályos” - mondja Kovácsy.

Pontos számok nincsenek arról, milyen nagyságrendben indulnak műhibaperek Magyarországon évente. Becslések szerint viszont, ha már per van, azt általában meg is nyerik a betegek. Ez ugyanakkor nem azt jelenti, hogy a bíróság a teljes összeget megítéli nekik, sok esetben 5 millió helyett a felét hagyják jóvá. Egy tavaly márciusi cikk szerint évente 4-500 orvosi műhibaper ügyét tárgyalják a bíróságok, a megítélt kártérítés összege pedig 1-2 milliárd forintra rúg.

A Europe Health Care írása szerint a lengyeleknél végzett felmérés szerint egyébként 2012-ben 400 százalékkal növekedhet az orvosi műhibaperek elleni felelősségbiztosítás. Az orvosi műhibáért nyújtható maximális kártérítést 22 ezer euróban határozták meg, míg a halálos kimenetelű hibák maximális kártérítését 66 ezer euróban. A lengyel biztosítási kamara becslése szerint az éves kórházi biztosítási díjak 24,5 millió euróról 95,6 millió euróra fognak ugrani. A lengyel kórházak átlagosan 31 ezer euró biztosítási járulékot fizettek 2011-ben.

Hirdetés