Az LMP-nek most nem feladata, hogy együttműködjön a Demokratikus Koalícióval (DK) - írta a Gyurcsány Ferencnek küldött válaszában Jávor Benedek. A frakcióvezető szerint nincs értelme a színfalak mögött zajló "szakértői" eszmecserének, ezért inkább azt javasolja, hogy az elmúlt két évtizeddel való szembenézést a civil közösségekkel közösen, a nyilvánosság előtt folytassák - írja Jávor váloszlevelében, melyet teljes egészében itt olvashatnak.

Gyurcsány Ferenc szerdán nyílt levéllel fordult az LMP frissen megválasztott frakcióvezetőjéhez, amelyben azt javasolta, hogy ha a 2010 előtt folytatott politikájuk néhány eleme az oka annak, hogy Jávor Benedek elutasítja a demokratikus ellenzéki pártok együttműködését, akkor ezt beszéljék meg szakértőik "akár a nyilvánosság kizárásával, azért, hogy értsük egymást".
 

A Facebookon szerdán közzétett levelében a volt kormányfő két konkrét ügyre reagál, hivatkozva arra, hogy Jávor Benedek az általa megismert nyilatkozataiban közlése szerint azt mondta: az LMP nem akarja rehabilitálni az MSZP-t, a DK-t és hogy minden együttműködés előfeltétele a 2006 őszén történtekkel és a pártfinanszírozás anomáliáival való szembenézés.
Jávor Benedek szombaton szintén a közösségi oldalon válaszolt. Szavai szerint kritikájuknak nem az a célja, hogy a volt kormányfőt kiáltsák ki bűnbaknak a harmadik köztársaság minden kudarcáért, de a kudarcban Gyurcsány Ferencnek is része van. Úgy fogalmaz, hogy az egykori miniszterelnök néhány nagy súlyú erkölcsi dilemmában rosszul foglalt állást, ami hozzájárult "a magyar demokrácia erkölcsi alapjainak felőrlődéséhez, ezen keresztül a harmadik köztársaság bukásához". Hangsúlyozza, hogy emiatt akinek a demokrácia erkölcsi alapjainak a helyreállítása is a céljai között szerepel, azokat most nem segíti a DK vezetőjével való együttműködés. "És azt is jelenti, hogy amennyiben Ön hozzá akar járulni a demokrácia helyreállításához, elkerülhetetlen, hogy szembenézzen ezzel a felelősséggel" - írja Jávor Benedek.

Kijelenti azt is, hogy nem akarnak erkölcsi értelemben egyenlőségjelet tenni a volt miniszterelnök kormányzása és a jelenlegi kurzus közé. Azt írja, hogy a Gyurcsány-kormányok egy szabadelvű, pluralisztikus demokrácia alkotmányának a talaján működtek, amely a hatalom megosztásán, a közjogi intézmények egymást korlátozó, ellenőrző viszonyán nyugodott, de a politikus miniszterelnöki működéséhez nagyon súlyos normasértések kötődnek. Ezeknek fontos szerepük volt abban, hogy "a demokrácia intézményrendszerét most szétverhették" - teszi hozzá. Jávor Benedek szerint a demokrácia erkölcsi hitelének aláásásában igen fontos szerepe volt a befolyásos gazdasági szereplők és a pártok közötti illegális együttműködésnek, összefonódásnak. "Ennek a legnyilvánvalóbb aspektusa, amikor egyes politikusok a közérdeket személyes anyagi előnyök fejében kiárusítják."     A frakcióvezető szerint azt is nehéz lenne tagadni, hogy "a korrupciónak ebben a műfajában élen járt az Ön volt pártjának számos politikusa, abban az időszakban is, amikor Ön pártelnök és miniszterelnök volt".

A demokrácia szempontjából nem kevésbé tartja romboló a gazdasági szereplők és a pártok közti intézményes összefonódás, aminek a párt- és kampányfinanszírozás a legfontosabb terepe - jegyzi meg Jávor Benedek.
 

Az LMP-s politikus kész elfogadni, hogy az egykori kormányfőnek volt olyan szándéka, hogy ezeket a jelenségeket visszaszorítsa. Azt viszont nehezen érthetőnek tartja, hogy egy ilyen szándék magvalósításához miért gondolta alkalmasnak, ha „egy olyan pártnak az élén jut el a hatalomba, amelyik súlyosan felelős azért, hogy a demokráciánkat bemocskolta a korrupció és megbénította a pártokat finanszírozó klientúragazdaság”.

Az úgynevezett őszödi beszéd kapcsán megjegyzi, Gyurcsány Ferenc úgy akarta megnyerni a 2006-os választást, hogy eközben a választókat megfosztotta attól, hogy meg tudják ítélni, akarják-e azt, ami a győzelme után következik. „Önnek ebben a helyzetben le kellett volna mondania” - írja. Emlékeztet arra, hogy a beszéd kiszivárgását valóban erőszakos, félelemkeltő, éppen ezért a demokráciával összeegyeztethetetlen utcai megmozdulások is követték, amelyekkel szemben a rendőrségnek fel kellett lépnie. "Megdöbbenve hallgattuk ugyanakkor azokat a szocialista politikusokat, akik mindenféle különbségtétel nélkül ítélték el az utcai politizálást, vagyis az alkotmány által is kiemelten védett gyülekezési jog gyakorlását, és még jobban megdöbbentünk, amikor a liberális főpolgármester önkormányzati rendeletben próbálta korlátozni a gyülekezési jogot". Hozzáteszi, azt azonban soha nem vitatták, hogy a rendőrségnek a leghatározottabban föl kell lépnie az erőszak és a félelemkeltés ellen.

Felhívja a figyelmet, hogy számos olyan állampolgárt is súlyosan bántalmazott a rendőrség, akik törvényesen éltek a gyülekezési joggal. Véleménye szerint ebben a helyzetben a kormánynak és a kormánypártoknak a lehető legvilágosabban ki kellett volna fejezniük, hogy a velük politikailag szembenálló, de a gyülekezési joggal a törvényes keretek között élő demokraták maximálisan számíthatnak rájuk alapvető emberi és politikai jogaik szavatolásában. Végül hangot ad az LMP azon meglátásának is, hogy a „demokrácia intézményi szintű pusztulása” nem lett volna lehetséges a megelőző erkölcsi erózió nélkül. 

Egyúttal hangsúlyozza, nem mondanak le arról, hogy az Orbán-rendszer kemény kritikája mellett a hozzá vezető út kritikáját is napirenden tartsák, ezért azt gondolják, hogy most nem feladatunk a volt kormányfővel és pártjával együttműködni. Ehelyett azoknak a politikai képviseletére szeretnének vállalkozni, "akiket mélyen felháborít és elkeserít az Orbán-rendszer, de emiatt nem akarják a szőnyeg alá söpörni a megelőző ciklusok hibáit és csalódásait" - jelenti ki.