Az MSZP szerint Schmitt Pál köztársasági elnök hazudott a plágiumvádakra adott magyarázatai során, ezért - a Semmelweis Egyetem által indított vizsgálat eredményétől függetlenül - azonnal le kell mondania.
Szanyi Tibor, a szocialista párt elnökségi tagja és országgyűlési képviselője az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében azt írja, nem felel meg a valóságnak az államfő azon védekezése, hogy húsz évvel ezelőtt a kisdoktori értekezések esetében még a dolgozat végén, egyben elég volt felsorolni a forrásmunkákat. Az ellenzéki politikus szerint az ezt szabályozó, akkor hatályos 1983. évi törvény a kisdoktori munkák esetében is a kandidátusi címek megszerzésével megegyező feltételeket ír elő.
Az MSZP képviselője emellett arra is emlékeztet, hogy Schmitt Pál szerint a Magyar Értelmező Kéziszótár alapján ő nem plagizált, mivel írt irodalomjegyzéket, amelyben megnevezte forrásait. Szanyi Tibor ezzel szemben tényként említi, hogy az államfő sehol sem jelölte meg disszertációjában, kinek a munkáit használta, márpedig szerinte ez a hatályos szerzői jogi törvény szerint plágium, még ha a kifejezést akkor nem is használta a törvény.
Szanyi Tibor kiemeli, mindkét eset független attól, hogy Schmitt Pál dolgozata megfelel-e a kritériumoknak, vagy sem, mivel a köztársasági elnök "már a magyarázatával hazudik", amiért le kell mondania. "Minél hamarabb, annál jobb" - fűzi hozzá.
A hvg.hu január 11-én számolt be arról, hogy az államfő doktori disszertációjának nagy része szinte szóról szóra megegyezik egy bolgár sportkutató, Nikolaj Georgiev által még a nyolcvanas években írt tanulmány szövegével.
Az államfő csak egy héttel a cikk megjelenését követően szólalt meg, akkor a Kossuth rádió reggeli műsorában azt állította, azért van egyezés a két munka között, mert ugyanazokból a forrásokból dolgozott, mint Georgiev, egyben hangsúlyozta, hogy a hvg.hu által említett 180 oldalon felüli 30-35 oldal a saját következtetéseit tartalmazza.
Később viszont a hvg.hu kiderítette, hogy a köztársasági elnök nemcsak a bolgár kutatótól, de egy német szerzőtől, Klaus Heinemanntól is emelt át szóról szóra hosszú oldalakat, ami a maradék 35 oldalnyi szövegből 17 oldalt tesz ki Schmitt disszertációjában. Schmitt így - amellett, hogy interjújában elismerte a 180 oldalas átemelést - nem mondott igazat abban sem, hogy következtetései saját gondolatai lennének.
