A Schmitt Pál doktoriját vizsgáló bizottság "bőven elengendő" időt kapott arra, hogy utánamenjen a plágiumgyanúnak a Magyar Akkreditációs Bizottság elnöke szerint. A MAB elnöke nem emlékszik olyan korábbi plágiumvizsgálatra, amely ne a gyanú beigazolódásával végződött volna.
Mint megírtuk: a Semmelweis Egyetem (SE) Testnevelési és Sporttudományi Karán felállított öttagú vizsgálóbizottság március 28-áig kapott időt a köztársasági elnök 1992-ben írt kisdoktori disszertációjának ügyét érintő tényfeltárásra. A bizottság nem kirívóan hosszú, inkább "bőven elegendő" időt kapott arra, hogy alapos munkát végezzen - mondta a Népszavának a Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) elnöke.
Bazsa György szerint előfordulhat, hogy hamarabb befejezik a munkát. Arról, hogy a jelenlegi folyamat mennyire szokványos, azt mondta: szokásokról itt nem lehet beszélni, minden egyes plágiumügy más. A MAB elnöke egyébként nem emlékszik olyan korábbi plágiumvizsgálatra, amely ne a gyanú beigazolódásával végződött volna. Ez azért lehet így, mert a plágiumgyanú megfogalmazása általában rendkívül megalapozott, így előbb-utóbb bizonyítják is - emelte ki Bazsa.
Bizonyítékkeresés
Steiger Kornél, az ELTE tanszékvezetője szerint indokolt lehet a két hónapos határidő. A szakember azt mondta: előfordulhat, hogy a vizsgálóbizottság minden egyes, a sajtóban rendelkezésre álló bizonyítékot maga is be akar szerezni, hiszen ebben az esetben saját függetlenségét és pártatlanságát is képviselnie kell. Steiger szerint indokolt a jogi szakértő jelenléte is a bizottságban, hiszen a magyar plágiumtörvények alapján rendkívül nehéz rábizonyítani egy szövegre, hogy az egy másik átvétele.
"Lesújtó véleményem van az esetről, de a vizsgálóbizottság munkáját nem kommentálnám" - kezdte lapunknak Radnóti Sándor. A filozófus, egyetemi tanár ugyanakkor kiemelte: neki az a sejtelme, hogy Schmittet éppúgy meglepte a szövegazonosság, ahogyan a magyar közvéleményt, hiszen amikor megvásárolta valakitől ezt a dolgozatot, még nem sejthette, hogy aki megírta, plagizált.
Az is kérdéseket vet fel, hogy mit jelent az, hogy a Schmitt-ügy kivizsgálásához szükséges külföldi dokumentumoknak még csak kétharmad részét szerezte be az egyetem. A hvg.hu már korábban felajánlotta: szívesen rendelkezésre bocsátja a birtokában lévő bizonyítékokat. A testnevelési kar dékánja, Tóth Miklós megköszönte a felajánlást és azt ígérte, jelentkezni fognak.
Így fogyott el a 215 oldal "saját munka"
A hvg.hu január 11-én számolt be arról, hogy az államfő doktori disszertációjának nagy része szinte szóról szóra megegyezik egy bolgár sportkutató, Nikolaj Georgiev által még a nyolcvanas években írt tanulmány szövegével.Az államfő csak egy héttel a cikk megjelenését követően szólalt meg, akkor a Kossuth rádió reggeli műsorában azt állította, azért van egyezés a két munka között, mert ugyanazokból a forrásokból dolgozott, mint Georgiev, egyben hangsúlyozta, hogy a hvg.hu által említett 180 oldalon felüli 30-35 oldal a saját következtetéseit tartalmazza.
Múlt hét csütörtökön viszont a hvg.hu kiderítette, hogy a köztársasági elnök nemcsak a bolgár kutatótól, de egy német szerzőtől, Klaus Heinemanntól is emelt át szóról szóra hosszú oldalakat, ami a maradék 35 oldalnyi szövegből 17 oldalt tesz ki Schmitt disszertációjában. Schmitt - amellett, hogy interjújában elismerte a 180 oldalas átemelést, nem mondott igazat abban sem, hogy következtetései saját gondolatai lennének.
