Iszapömlés: a gátszakadás előtt 76 perccel már riasztottak a műszerek
Percre pontosan rögzítették a műszerek a 2010-es iszapömlés előtti órák eseményeit. A számítógép naplózta azt is, hogy mikor nőtt meg a tározó melletti szivattyúk üzemideje, amiből arra lehetett következtetni, hogy baj van - értesült az MTI Hírcentrum.
A Magyar Televízió csütörtök esti Híradójában elhangzott: egy eddig nem publikált szakértői jelentés szerint 2010. október 4-én, 10 óra 58 perckor "vész-maxi" jelzést adtak a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. műszerei, 76 perccel a katasztrófa előtt.
A Híradó szerdán számolt be arról a szakértői jelentésről, amely szerint az ajkai timföldgyár tározójánál lévő vízszivattyúk a katasztrófa előtt egy nappal rendellenességet jeleztek, másfél órával a gátszakadás előtt pedig már vészjelzéseket adtak. A Mal Zrt. vezetői mégsem figyelmeztették az embereket, noha a cégnek kész katasztrófavédelmi terve volt.
A Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt. nem ismeri a szerda esti Híradóban említett jelentést - mondta a cég vezérigazgatója aznap az MTI érdeklődésére. Bakonyi Zoltán közölte: amennyiben bemutatják nekik, vagy megismertetik velük az állítólagos jelentést, akkor tudnak rá reagálni.
Az informatikai szakértői jelentés a számítógépes rendszer adatai alapján készült, ebből percre pontosan megállapították, hogyan történt a katasztrófa - hangzott el a Híradóban. A beszámoló szerint a timföldgyár X-es kazettájából szivárgó lúgos vizet egy árokban gyűjtötték össze, ahonnan szivattyúk emelték vissza a tározóba. A gátszakadás előtt egy nappal már jelentősen erősödött a szivárgás. A Híradó által megkérdezett szakértő szerint minél magasabb a vízszint, a szivattyúk annál többet dolgoznak.
A Híradó értesülései szerint a Mal Zrt.-nél az üzemidő megnövekedéséről a berendezés előbb csak figyelmeztető jelzést küldött a kezelőnek, a katasztrófa napján, 10 óra 58 perckor a gép már a legmagasabb fokú "vész maxi" jelzést adta. Majd 12 óra 14 perckor, 76 perccel később a kizúduló vörösiszap kidöntött egy villanyoszlopot, ez volt az iszapömlés első káreseménye.
A Veszprémi Törvényszék szerdán arról tájékoztatta a Híradót, hogy a vádirat szerint a Mal Zrt. vezetői a vészhelyzetről sem a környéken lakókat, sem a mentőket, sem a rendőröket, sem a katasztrófavédőket nem tájékoztatták.
A Híradó kérdésére a cég ügyvédje közölte, hogy péntekre alakítják ki álláspontjukat az ügyben.
A Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt. Ajka melletti tározójából 2010. október 4-én kiömlő vörösiszap három települést öntött el: Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyet. A katasztrófa következtében tíz ember meghalt, több mint kétszázan megsérültek, több száz ház vált lakhatatlanná.
Orbán Viktor miniszterelnök a katasztrófa után, minden vizsgálatot megelőzően kijelentette: "Nem ismerünk olyan jelet, amely szerint természeti okai lennének a katasztrófának. Élünk a gyanúperrel, hogy itt emberi mulasztásról van szó", később pedig napirend előtt, a Parlamentben jelentette be, hogy őrizetbe vették a Mal vezérigazgatóját, a vállalatot pedig állami irányítás alá vonják.
Nemrégiben a Heti Válasz közölt interjút Kertai István gátépítő mérnökkel, aki a kolontári vörösiszap-tározó gátját vizsgálja, valamint koordinálja a kazetta bezárásának munkálatait. "Kertai (...) úgy véli, az üzemeltetőt nem terheli felelősség ez ügyben, mert a süllyedés a gáttesten nem látszott, harminc éve pedig a tervezők nem feltétlenül ismerték azt a jelenséget, amely végül a gát átszakadásához vezetett".