A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szóvivője szerint nem megfelelő forrásokból tájékozódik a magyarországi helyzetről az az Európai Bizottság által létrehozott munkacsoport, amely a médiapluralizmus és a médiaszabadság helyzetét vizsgálja a közösségben.
Kiricsi Karola ezt szerdán közölte az MTI-vel azzal kapcsolatban, hogy a munkacsoport szerdai, brüsszeli ülésén azt állapította meg: a többi uniós országénál több korlátozó elemet lát a magyar médiaszabályozásban A szóvivő kifogásolta, hogy a munkacsoport olyan tanulmányt tekintett át - a budapesti székhelyű Közép-európai Egyetem média- és kommunikációs tanulmányokkal foglalkozó központjának elemzését -, amelyről "már hetekkel ezelőtt világossá vált, hogy több ponton súlyos tévedéseket tartalmaz".
Kiricsi Karola szerint ezen tanulmány szerzői a médiatörvényről tett sajtónyilatkozatokat hasonlították össze más európai médiajogszabályokkal. "Az anyag nem mond igazat a hatósági döntések bírósági felülvizsgálatának lehetőségeiről - amely teljes és csorbítatlan (valójában csak közigazgatási bíráskodást tesz lehetővé - a szerk.) -, és hamisan állítja, hogy a sajtótermékekre, a televíziókra és a rádiókra azonos, differenciáltatlan szabályozás vonatkozna" - mondta Kiricsi Karola, aki sajnálatát fejezte ki, hogy a pontatlan információk egy része a munkacsoport szerdai sajtótájékoztatóján is elhangzott.
A szóvivő szerint mindez elkerülhető lett volna, ha a munkacsoport tanulmányozza a hatóság szakemberei által készített nemzetközi összehasonlító vizsgálatot, amelyet csaknem egy hónapja megkaptak a testület tagjai a magyar hatóságtól. Az NMHH továbbra is nyitott a párbeszédre, és áll a bizottság rendelkezésére, amennyiben a munkacsoport tagjainak hiteles és megbízható információkra van szükségük a magyar médiaszabályozás tekintetében.
A volt lett államfő, Vaira Vike-Freiberga szerdán a magas szintű szakértői munkacsoport vezetőjeként, annak ülése után - hivatkozva a Közép-európai Egyetem tanulmányára - azt mondta: a jogszabálycsomag összességét tekintve a magyar médiaszabályozásban több a korlátozás, mint bármely más európai uniós ország szabályozásában.
Úgy vélekedett: a médiára való nyomásgyakorlás lehetőségét, a véleménynyilvánítás szabadságának beszűkítési veszélyét hordozza magában az, ha ugyanaz a testület nevezi ki a közmédia-csatornák vezetőit, és dönt a bírságokról oly módon, hogy azt az adóhivatal behajtja, mielőtt bíróság előtt jogorvoslatot lehetne találni. A volt lett államfő megjegyezte: a legtöbb országban a hatalmon levő párt megpróbál egyetértésre jutni az ellenzékkel, és a magyar hatóságok akkor járnak el bölcsen, ha végiggondolják a szabályozást, és gondoskodnak arról, hogy az ne legyen ellentétben emberi jogi egyezményekben előírt alapvető elvekkel.
