Megsértették a magyar hatóságok az állampolgárok gyülekezési jogát, amikor rendszeresen elutasították a Kossuth térre a Parlamenthez szervezni akart demonstrációkat - erről döntött az Európai Emberi Jogi Bíróság.
A Strasbourgban székelő Európai Emberi Jogi Bíróság az 1950-ben megkötött Európai Emberi Jogok Egyezményének 11., a gyülekezési és egyesülési szabadságot garantáló cikkelyére hivatkozva úgy döntött, jogtalan volt, hogy 2006-ban és 2007-ben a magyar rendőrség elutasította a bírósághoz forduló Szerdahelyi Szabolcs és Patyi István kérelmét arról, hogy tüntetést jelentsenek be a Kossuth térre - tette közzé a bíróság.
A rendőrség arra hivatkozva nem foglalkozott a két magánszemély kérelmével, hogy azt állították, a Kossuth tér nem tartozik a rendőrség joghatóságába, mert a 2006. szeptemberi zavargások miatt "biztonsági műveleti területnek" számít.
A Strasbourghoz forduló, és azóta elhunyt Szerdahelyi István 2006. december 9-ére szeretett volna tüntetést bejelenteni, míg Patyi István 2007. március 10-től október 31-ig akart tüntetni a téren - írta a döntés előzményeiről a Courthouse News Service híroldal.
A magyar kormány azt állította, a két panaszos még nem merítette ki a magyar jogorvoslati lehetőségeket, valamint hogy egyikük sem vitatta annak tényét, hogy a tér akkor "biztonsági műveleti területnek" számított, a bíróság azonban úgy döntött, a Kossuth téri demonstrációk betiltása a magyar jog szerint is alaptalan volt, ezért nem vizsgálták sem az esetleges szükségességét, sem a legitimitását. A strasbourgi intézmény szerint ugyanis itt mindenképp az egyezmény 11. cikkelyének, vagyis a gyülekezési szabadságnak a megsértéséről van szó.
A bíróság ezért arra kötelezte a magyar államot, hogy kártérítésként 3500 eurót fizessen Szerdahelyi Szabolcs fiának, 3900 eurót pedig Patyi Istvánnak. Magyarországnak 90 napja van fellebbezni a döntés ellen.
2011 végén azonban a rendőrség ismét közölte: 2012. január elsejétől lezárják a Parlament környékét „a szükséges ideig, de legkésőbb március 31-ig”, az intézkedésnek "személy- és létesítménybiztosítási okai" vannak.
2007. február másodikán Orbán Viktor 152 fideszes képviselővel nekiállt lebontani a Parlament körüli kordont, amely szerintük korlátozta a gyülekezési szabadságot. Akkor Orbán azt mondta: "alkotmányos jogainkat korlátozzák, mégiscsak volt itt egy rendszerváltás, elérkezett az a pont, amikor, ha másnak nem, a képviselőknek példát kell mutatniuk demokráciavédelemből". Akkor a kordont a 2006-os tüntetések miatt állították fel.
fzs
