A hvg.hu kormányzati forrásból úgy értesült, hogy már megvannak a képzési területekre lebontott, konkrét felsőoktatási keretszámok a részben vagy egészében államilag finanszírozott helyekről. Az egyetemek is megállapították már a jövő évi tandíjak mértékét. Az adatokat pár napon belül nyilvánosságra hozza az oktatási államtitkárság. Az Eduline információi szerint az egyetemek már meg is kapták az adatokat, sőt az ELTE Hallgatói Önkormányzata már nyilvánosságra is hozta őket (az adatok az Eduline oldalán megtekinthetők). A keretszámok szakokra még nincsenek lebontva, az az egyes egyetemek kompetenciája.

Úgy tűnik, a felsőoktatási intézmények vezetői hamar beletörődtek abba, hogy kormányzati döntésként, megkérdezésük nélkül jelennek meg a képzési területekre lebontott, részben vagy teljesen államilag finanszírozott helyekről szóló felsőoktatási keretszámok, és lobbizás nélkül, helyükön ülve várják a döntést. Bár az átalakítást szükségesnek érzik, sokak szerint zavart fog hozni a gyors létszámcsökkenés.

„Releváns döntés nehezen képzelhető el a jelentkezők számának ismerete nélkül” – mondta a hvg.hu-nak egy névtelenséget kérő oktatási szakértő. „Például a száz jogász hely elosztásának nem sok értelme van, ha nem tudjuk, mennyien jelentkeznek félállami ösztöndíjas vagy költségtérítéses helyre. Ha kevesen, akkor értelemszerűen koncentrálni kell ezeket a képzéseket néhány intézményre. Ha sokan, akkor lehet játszani – már amennyire ekkora keretszámmal lehet játszani. De ezt január végén senki nem tudja, azaz vakon fog mindenki dönteni, és esetleg működésképtelen konstrukciók jönnek majd létre” – állította.

Fazekas István

Senki nem jár jól

„Senki sem jár jól a számokkal” – mondta a hvg.hu-nak Bódis József, a Magyar Rektori Konferencia elnöke, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) rektora, aki abban reménykedik, hogy a nemrég bejelentett Diákhitel 2 révén azért elegendő diák fog a meghirdetett szakokra jelentkezni. Bódis szerint a diploma „az nyerő vállalkozás”, „jobb életpályát biztosít”. Az elnök szerint jó irány a természettudományi és műszaki szakirányok felé terelni a diákokat, „de nem ad hoc módon”. „Évek kellettek volna hozzá, hiszen a humán beállítottságú diákok nem fognak átmenni műszaki képzésre. Az orientációban nagy szerepe van a családnak és a közoktatásnak, ám ez egy lassabb folyamat” – tette hozzá.

Egyes keretszámok 25 százaléknál nagyobb mértékű csökkentése Bódis szerint működési zavart okozhat a felsőoktatási intézmények működésében, a nem gazdaságos szakokat kénytelenek lesznek megszüntetni az egyetemek. „Megszüntetni könnyű, de ha később újra igény lesz ezekre a szakokra, nagyon nehéz lesz őket újrateremteni” – mondta. A PTE rektora abban látja a legnagyobb problémát, hogy gazdasági eszközökkel vezénylik le a struktúraváltást, miközben magát a változtatást szükségesnek tartja. „Ha lecsökkennek a hallgatói létszámok, az akár az oktatás színvonalának emelkedését is hozhatja” – vélte.

Több külföldit vennének fel

Azt sem tudják még az egyes intézmények, pontosan mekkora költségvetésből gazdálkodhatnak a jövőben. Bódis számításai szerint a forráselvonások miatt a Pécsi Tudományegyetemnek 2-3 milliárd forintos normatíva kieséssel kell számolnia. Ezt az önköltséges képzési helyek, valamint az idegen nyelven folyó oktatás bővítésével, vagyis több külföldi diák felvételével tudják valamelyest kompenzálni. 2013-tól ugyanakkor információi szerint 70 százalékos bázisfinanszírozást akarnak bevezetni, és csak a forrás 30 százaléka függ majd a hallgatói létszámtól.

Lengvárszky Attila, a PTE oktatási igazgatója szerint a keretszámok csökkentésével „mobilabb rendszer” jöhet létre, mivel két félév után a tanulmányi eredményektől függően át lehet kerülni az államilag támogatott képzésre, illetve ki is lehet onnan kerülni, ha a megkövetelt feltételek nem teljesülnek. Az igazgató szerint a jövőben az egyetemeknek, önkormányzatoknak adott esetben költségtérítés-mérséklést kell felajánlani, hogy a diákokat egy adott város egyetemén tartsák. „Pécsnek például a főváros a nagy konkurenciája, sok pécsi diák tanul Budapesten. Meg kell küzdeni a hallgatókért, hiszen helyben minden biztosított: a magas színvonalú oktatás, kollégium, adott esetben itt olcsóbb is az élet” – mondta.

HVG Archvív

Nonszensz

Pósán László, az Országgyűlés oktatási bizottságának fideszes tagja a hvg.hu-nak úgy fogalmazott: „Hoffmann Rózsáék az elmúlt egy évet hasznosabban is el tudták volna tölteni”.

„Az intézményekkel kellett volna egyeztetni a keretszámok felosztásáról, hogy egymás között eldönthessék, ki melyik profilját akarja adott esetben megtartani. Az valóban nonszensz, hogy mindenhol mindenféle képzés legyen, ez finanszírozhatatlan” – mondta. A képviselő nem ért minden számmal egyet, de a "belső aránymódosításra már szükség volt".

Százezer diák várja a számokat

Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár január 5-én jelentette be, hogy a kormány elfogadta az idei évre vonatkozó felsőoktatási felvételi keretszámokat. Mint mondta, mindenki bejuthat a felsőoktatásba, aki elér legalább 240 pontot (korábban ez 200 pont volt), közülük csaknem 50 ezer hallgató tanulhat úgy, hogy tanulmányi költségeit részben vagy egészben az állam fizeti.

A tavalyi 53 500 helyett mintegy 34 ezer hallgatónak – a legnagyobb arányban a műszaki, a természettudományi és az informatikai szakokon – száz százalékban fizeti majd az állam a tanulmányi költségét, 15 550 hallgató esetében pedig a képzési költség mintegy felét fogja fedezni az állam. Aki egyik kategóriába sem kerül bele, az élhet a Diákhitel 2 lehetőségével, amely "komoly állami kamatgaranciával" fedezi az érintett hallgatók tanulmányait. (A diákhitelrendszer részleteiről itt olvasható anyagunk.) Emellett megmarad a Diákhitel 1 is, amelyet mindenki igénybe vehet. A Diákhitel 2 felvételi lehetőségeinek pontos részleteit eddig a felvételizők nem ismerhették meg.

A korábban nyilvánosságra került tervezetekkel összhangban az informatikai, a műszaki és a természettudományos képzéseket részesíti előnyben a kormány. Ezzel szemben igen kevesen reménykedhetnek az állam támogatásában a jogászképzéseken, az igazságügyi, munkaügyi és gazdaságtudományi szakokon.

A fizetendő költségekről Hoffmann Rózsa azt mondta: a kormány határösszegeket közöl az egyetemekkel, főiskolákkal, amelyek e határokon belül fixálhatják a saját intézményük vonatkozásában a képzések költségeit.