Schmitt-ügy: megszólalt a SOTE dékánja
A Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karának dékánja szerint nincs ok azt feltételezni, hogy nem kellően megalapozott döntést hozott az a bizottság, amely húsz évvel ezelőtt elbírálta Schmitt Pál doktori disszertációját.
Húsz éve az egyetemi diploma után elsőként megszerezhető fokozat volt az egyetemi doktori (közkeletű néven kisdoktori) cím - írta Tóth Miklós pénteki közleményében. Ezt kapta meg 1992-ben a jelenlegi köztársasági elnök a Semmelweis Egyetem egyik jogelődjénél, az 1999-ig önálló Testnevelési Egyetemen.
A dékán tájékoztatása szerint a doktori értekezés megítélése, a kisdoktori cím kiadása Schmitt Pál esetében is az általános eljárásrendnek megfelelően, szabályszerűen történt, a szakértők szerint az értekezés tartalma megfelelt az akkori követelményeknek. "Nincs okunk feltételezni, hogy nem kellően megalapozott döntést hozott az a bizottság, amely 1992-ben elbírálta a Schmitt Pál által benyújtott Az újkori olimpiai játékok programjának elemzése című értekezést" - áll Tóth Miklós közleményében.
A hvg.hu szerdán számolt be arról, hogy a jelenlegi köztársasági elnök 1992-ben benyújtott kisdoktori értekezésének legnagyobb része egy bolgár sportkutató, Nikolaj Georgiev francia nyelvű munkájának többnyire szó szerinti fordítása és átvétele, ami felveti a plágium gyanúját.
Cikkünk megjelenése után kiadott közleményében a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) „a leghatározottabban visszautasította” a plágium vádját. A KEH szerint Schmitt Pál személyesen ismerte a bolgár kutatót, és „több résztéma megtárgyalása során együttműködtek”. Ugyanakkor a közlemény azt is hangsúlyozta, hogy „a hiánypótló munkát” történészprofesszorok bírálták, „annak eldöntése, hogy az értekezés tartalmi és alaki szempontból megfelelő-e, az ő hatáskörük volt” - fogalmaz a közlemény.
A bolgár sportkutató lánya később a hvg.hu-nak azt mondta, kizárt, hogy édesapja társszerzőként dolgozott volna Schmitt Pállal úgy, hogy nem tünteti fel a nevét a munkáiban.
