Egy minisztériumi rendelet értelmében a harmadik országból érkező egészségügyi dolgozóknak legalább közel 240 ezres havi bruttó bért kötelező biztosítani. Ez kétszerese egy átlagos orvosi fizetésnek. A szakmai szervezetek képviselői szerint nem várható, hogy külföldi orvosok tömegesen vállalnának Magyarországon munkát. Viszont tisztességesnek tartanák, ha a magyar orvosok bérét is a rendeletben szereplőhöz igazítanák.
December 16-án jelent meg a Magyar Közlönyben egy nemzetgazdasági miniszteri rendelet ”az EU Kék kártyával foglalkoztatott harmadik országbeli állampolgár részére fizetendő kötelező legkisebb munkabér megállapításáról". Ebben rögzítik, hogy az Európai Unión kívüli országokból származó egészségügyi dolgozóknak kötelezően mekkora minimálbért kell kapniuk.
Eszerint a külföldi általános orvosok, szakorvosok, gyógyszerészek, optometristák, dietetikusok, gyógytornászok, védőnők, mentőtisztek, valamint a felsőfokú végzettségű ápolók és szülésznők minimum bruttó 239 760 forintos bérrel foglalkoztathatók. Eközben jelenleg egy kezdő magyar orvos például bruttó 120 ezer forint körüli összeget keres.
„Nagy diszkrepancia van a két összeg között, de kicsi a valószínűsége, hogy ettől nagy számban áramolnának be harmadik országokból az orvosok, mivel nehéz a külföldi diplomát elismertetni” – nyilatkozta a hvg.hu-nak Rácz Jenő egykori egészségügyi miniszter, a Magyar Kórházszövetség elnöke, aki szerint "jó lenne, ha ez lenne a magyar etalon is", de nem ez határozza meg jelenleg a szakmai érdekképviseleti megbeszéléseket. A szaktárca ugyanis legközelebb csütörtökön tárgyal az érdekvédelmi csoportokkal a magyar orvosok helyzetéről.
Egyetért Ráczcal Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke is. A hvg.hu-nak elmondta: nagy idegességet nem generált a szakmán belül ez a rendelet, mivel jelenleg sem igen jön harmadik országból egészségügyi dolgozó, egyrészt a nyelvi nehézségek, másrészt a diploma elismertetésének nehézsége miatt.
"A miniszteri rendelet által meghatározott bérminimum az Európai Uniós jogrendbe illeszkedik, ugyanakkor mindaddig, amíg a magyar orvosok, szakdolgozók többsége ennél kevesebbet keres, másodrendű munkavállalókká degradál bennünket a saját hazánkban. Jogos elvárás valamennyi magyar egészségügyi dolgozó részéről, hogy a béreink az EU-s minimum fölé emelkedjenek, ne érjen a munkánk kevesebbet, mint egy itt dolgozó ukrán vagy indiai orvosé" – közölte Papp Magor, a Magyar Rezidens Szövetség elnöke. Szerinte kezdő orvosok esetén nettó 200 ezer forintos, kezdő szakorvosok esetén pedig nettó 300 ezer forintos bér lenne alkalmas arra, hogy az egyre súlyosabb orvosmigrációt érdemben csökkentse.
„Az állami, önkormányzati fenntartású egészségügyi intézményekben gyakorlatilag nem fordul elő kék kártyával történő foglalkoztatás. Mivel ezekben az intézményekben a közalkalmazotti törvény illetménytáblázatát kell kötelezően alkalmazni, a foglalkoztató csak ritkán előforduló esetekben (kiemelkedő képesítés , korábbi több éves magyarországi foglakoztatás) esetén adhatja meg jogszerűen az NGM rendeletben előírt „kékkártyás minimálbért”. Az egészségügyben ezzel a lehetőséggel legfeljebb csak a magánfenntartású intézmények élhetnek, azok is csak akkor, ha magyar szakember nem áll rendelkezésre. Ez esetben viszont a jogszabály kifejezetten a magyar munkavállalókat védi azzal, hogy a harmadik országbeli személynek magas, a KSH által közzétett bruttó átlagkereset 1.2-szeresét kell munkabérként megfizetni, ha magyar munkaerő helyett kékkártyás külföldit kíván foglalkoztatni” – közölte a rendelettel kapcsolatban az NGM kommunikációs titkársága.
Egyeztetés? Az továbbra sincs
Éger szerint aggasztóbb az, ahogy a szaktárca az érdekvédelmi csoportokhoz viszonyul a szakmai egyeztetések során. Mint mondta: erről a rendeletről is csak véletlenül értesültek, és feltételezte, hogy azért miniszteri és nem kormányrendeletben rögzítették az új szabályt, mert utóbbi esetében előzetesen ki kellett volna kérni az egészségügyi érdekvédelmi csoportok véleményét.
A kamara elnöke nem sok jót vár a csütörtöki egyeztetéstől sem. „Boldog-boldogtalant meghívtak a tárgyalásra, és a szakképzési támogatástól kezdve sok minden szerepel napirenden. Az biztos, hogy érdemileg bértárgyalásról nem lesz szó” – vélte.
Szócska Miklós államtitkár korábban bejelentette: január elején tárgyalássorozatot kezd az ágazati intézményvezetőkkel, szakmai szervezetekkel és a beszállítókkal arról, hogy az ágazatban rendelkezésre álló több mint 30 milliárd forintos forrást miként tudnák a leghatékonyabban felhasználni.
Papp Magor korábban azt mondta: az egyeztetéstől teszik függővé a korábban letétbe helyezett több mint 2500 felmondólevél élesítését, amelyet átmenetileg – három hónapra – felfüggesztettek, miután Orbán Viktor miniszterelnök ígéretet tett az orvosok 2012-ben történő béremelésére. A csütörtöki egyeztetés előtt azonban Papp nem nyilatkozott érdemben arról, mi várható az egyeztetésen. "Azt várom, hogy közösen kijelölünk egy olyan világos ütemtervet és keretrendszert, ami mentén haladva a tárgyalássorozat végére megszülethet a kormányzat és az orvostársadalom közötti történelmi megegyezés" – közölte.