Szabó Máté december 20-án a BKV vezérigazgatójához részletes vizsgálati jelentést juttatott el a pótdíj jogi jellegével, valamint a gyermekek pótdíjazásával kapcsolatban, melyet egyúttal a sajtó is megkapott - emlékeztet közös közleményében a BKK és a BKV, amely szerint a jelentést január első felében a BKV hivatalosan és részletesen megválaszolja.

Szabó Máté állásfoglalásának kiskorúakat érintő pótdíjazással kapcsolatos felvetésére reflektálva azonban jelezni kívánják: a Budapesti Közlekedési Központ és a BKV határozottan nem ért egyet az országgyűlési biztos 14 éven aluliak pótdíjának csökkentését előirányozó kezdeményezésével.

Az ombudsman jelentésében leírtak szerint „a 14 éven aluli gyermekek nem képesek számolni a bliccelésből származó jogkövetkezményekkel”. Ennek a BKV és a BKK szerint ellentmond, hogy a Polgári törvénykönyv vonatkozó passzusai szerint bár cselekvőképtelennek minősülnek a tizennégy év alattiak – azaz érvényes jognyilatkozatot nem tehetnek –, ugyanakkor „nem lehet semmisnek tekinteni a cselekvőképtelen kiskorú által kötött és már teljesített csekély jelentőségű szerződéseket, amelyek megkötése a mindennapi életben tömegesen fordul elő, és különösebb megfontolást nem igényel” – ilyen ugyanis az utazás is.

E jogszabály szerint tehát nemcsak a BKV, de a törvényalkotó is úgy látja: 14 év alatti és feletti utasokra egyaránt vonatkozik a BKV üzletszabályzatában és a Fővárosi Közgyűlés viteldíjrendeletében is lefektetett szabály, amely szerint a tömegközlekedési közszolgáltatás nem ingyenes, azért a rendeletben előírt viteldíjat meg kell fizetni - olvasható a közleményben.

"Álláspontunk szerint a bliccelés ellen a pótdíjazás visszatartó erőt jelent és segítheti a jogkövető magatartás kialakulását. A Fővárosi Közgyűlés vonatkozó rendelete értelmében az ellenőrzés időpontjában meglévő, csak a helyszínen be nem mutatott bérletet eljárási díj megfizetése ellenében utólagosan is be lehet mutatni a BKV-nak és ezzel a pótdíjazási folyamat lezárul. Az elmúlt 3 év adatai alapján a bérletbemutatások negyede 18 év alattiaktól származik" - tette hozzá a közlemény.

A BKV és BKK szerint Szabó Máté hivatala által a minap kiadott állásfoglalás szerint az országgyűlési biztos kezdeményezte: „ne a jelenlegi szabályozás szerinti kétszeres összeget, hanem csak az alappótdíjat követeljék a közlekedési társaságok a szülőktől, ha gyermeküket jegy nélküli utazáson érik”. Az ombudsman a felvetés indoklásaként kifejtette: a 14 éven aluliak gyakran felejtenek el jegyet venni a közlekedési eszközre való felszállás előtt. Otthon pedig – tette hozzá – nem szólnak szüleiknek, hogy pótdíjazták őket, így a szülők is nem tudnak róla, csak a harminc nap után érkező késedelmi díjjal és eljárási díjjal növelt összegről szóló fizetési felszólítással szembesülnek.

A BKK és a BKV nem ért egyet az országgyűlési biztos álláspontjával, nem tartják indokoltnak a kettős mércét a pótdíjazási folyamat során és nem látják indokoltnak, hogy épp a tömegközlekedés legyen kivétel, hiszen "14 év alatt a boltból sem lehet büntetlenül fizetés nélkül távozni, így tehát semmi nem indokolja, hogy a BKK és a BKV eltérő joggyakorlatot alkalmazzon".

A jóhiszemű magatartást természetesen a szabályok méltányolják: azok a fiatalok, akik rendelkeznek érvényes bérlettel, csak otthon felejtették azt, a pótdíjirodában utólagosan – az eljárási díj megfizetése ellenében – eddig is bemutathatták és a jövőben is bemutathatják - teszik hozzá.

"Aki azonban nem fizet és bliccel, szembe kell nézzen annak jogkövetkezményeivel. Mivel sajnálatos módon a 14 év alatti utasoknál is előfordul, hogy a zsebpénzt másra költik és nem váltanak jegyet, nem áll módunkban ezt a magatartást elfogadni és a BKV mai anyagi helyzetében, 34 milliárd forint felgyűlt pótdíjkövetelés mellett ezen bevételektől eltekinteni" - írják.