Csalodottságot érzett, amikor a parlament megszavazta a Hoffmann Rózsa beterjesztette köznevelési törvényt, de feygelmezetten tudomásul veszi, hogy a pártja többsége így döntött - ezzel magyarázta, miért szavazatott nemmel a tervezetre Pokorni Zoltán. A Népszabadságnak adott interjújában élesen bírálta a kormány oktatáspolitikáját, de szerinte a kabinet a gazdasági helyzet miatt kényszerpályán mozog.
„Új helyzet állt elő. Az nem változott, amit az oktatás jövőjéről gondolok, de nekem is, mint mindenkinek, tudomásul kell venni, hogy a parlament nagy többséggel ezeket a törvényi kereteket fogadta el, és most ezeken belül kell a legműködőképesebb oktatási rendszert létrehoznunk” – mondta Pokorni Zoltán a Népszabadságnak adott, szombaton megjelent interjújában.
Az Országgyűlés oktatási bizottságának fideszes elnöke elismerte, a törvény megszavazásakor csalódottságot érzett.
Amikor Bismarc az órájára néz
Pokorni szerint a másfél éves vita során azért sikerült eredményeket elérnie, így a kisebb iskolák is megőrizhetik önálló felső tagozatukat, az óvodába lépésnél rugalmasabb rendszer alakul ki, nem lesznek kis létszámú fejlesztő osztályokba. Fontos szerinte, hogy csak ott lehet felvételiztetni a középiskolába, ahol túljelentkezés van.
„Megnyugtató, hogy az egész napos iskola nem „muszájnapközi” lesz, hanem egy választható, támogatott szakmai fejlesztési lehetőség” – mondta Pokorni. Bírálta viszont a javaslatot, amiért úgy ígér bérfejlesztést, ezért „vagy a költségvetés, vagy a pedagógus létszám, vagy a béremelés sérülni fog”.
„Nekem a három éves szakképzés a legfájóbb pont: sajnálatos módon a magyar szakmunkásképzésben a gyerekek harmada, összességében egy-egy évfolyam 6-8 százaléka lemorzsolódik. Nekik mentőöv a három éves szakképzés, még akkor is, ha tudjuk, hogy ez redukált, gyenge ismeretet adó képzési forma” – mondta Pokroni.
„Járatlan úton haladunk” – mondta azzal kapcsolatban, hogy nemcsak a kistelepülések, de a százezres városok iskoláit is államosítják. „Ilyen jellegű átalakítást nem láttunk még Európában. Ma majd minden európai ország önkormányzati iskolafenntartással szervezi meg ezt a feladatot.” Ugyanígy bírálta, amiért a kormány oktatáspolitikája ragaszkodik a tankönyvkiadás központosításhoz is. „Bismarcot képzeljük úgy el, hogy kiállt az ablakba, az órájára nézett, negyed kilenc, most a birodalomban matematika óra kezdődik. Ez nem jön vissza” – mondta erről.
Kritika a jegybanknak
Elismerte ugyanakkor, hogy a kormánynak nagyon szűk a mozgástere, ezért még nem tudott érdemi eredményeket elérni. Bírálta a jegybankot is „hangsúlyozva, hogy azok a monetáris eszközök, amelyek az MNB kezében vannak, fontosak, még békeidőben is. És nagyon fontossá válnak viharban. Meggyőződésem, hogy a kormány számos egyeztetést kezdeményezett az MNB vezetésével, hogy összehangolják a gazdasági politikára vonatkozó nézeteiket, hogy milyen eszközöket lehet alkalmazni és milyeneket nem. Úgy látom, ezek a megbeszélések kudarcot vallottak. Ezért terjesztették be ezt a törvényt, amit kényszerlépésnek látok.”
„Amikor a miniszterelnököt vagy Matolcsy Györgyöt kárhoztatják, hogy miért próbálkozik hol ezzel, hol azzal, hát azért, mert próbálkozni kell. Ha azon az úton megyünk tovább, amelyen korábban, akkor jéghegynek ütközünk. Valamilyen eszközzel el kell téríteni a hajót. Nem állítom, hogy ezek mindig kulturált eszközök, és mindegyiknek van ára, a nemzetközi közvéleményben és a hazaiban is, de bízom abban, hogy jól mérték fel a helyzetet, és a jéghegy tényleg ott van” – értékelte az interjúban Pokorni a kormány gazdaságpolitikáját.
