Az Alkotmánybíróság hétfőn közjogi érvénytelenség miatt megsemmisítette az egyházügyi törvényt, alkotmányellenesnek ítélte a médiaszabályozás több rendelkezését és megsemmisítette a büntetőeljárási törvény egyes passzusait is. Bárándy Gergely szerint a három alkotmánybírósági határozat messze túlmutat a három törvényen, "valószínűsíti, hogy az Orbán-kormány időszakában elfogadott törvényeknek a nagyon nagy része közjogi érvénytelenség miatt alkotmányellenes".

A szocialista politikus arra hívta fel a figyelmet, hogy az AB az egyházügyi törvény kapcsán kifogásolta a zárószavazás előtti módosítások gyakorlatát, a büntetőeljárási törvénnyel kapcsolatban pedig azt, hogy átfogó törvényeket nem a kormány, hanem kormánypárti képviselők nyújtanak be a parlamentnek. Bárándy Gergely szerint e két probléma az elmúlt másfél év törvényjavaslatainak jelentős részét, "nem csodálkozna", ha a törvények több mint 50 százalékát érintené.

Mint mondta, az egyházügyi törvény kapcsán az AB a zárószavazás előtti módosító javaslat gyakorlatát kifogásolta, és megállapította, hogy a házszabálynak az ilyen javaslatok benyújtására vonatkozó rendelkezése a demokratikus hatalomgyakorlás és a köz érdekében végzendő képviselői tevékenység garanciájának minősül, ezért annak megsértése olyan súlyos eljárási szabálytalanságnak tekintendő, amely a törvény részének vagy egészének közjogi érvénytelenségét idézi elő.

Bárándy Gergely felhívta a figyelmet arra: az utóbbi időszakban szokássá vált, hogy érdemi módosítást tartalmazó zárószavazás előtti módosító indítványokat terjeszt be a kormányoldal. Mint mondta, csak a hétfői szavazások során 11 törvényhez 240 oldalnyi zárószavazás előtti módosítót nyújtottak be, aminek nagy része érdemi módosítás volt és nem koherenciazavar elhárításáról szólt. Hozzátette: csak a 2012-es költségvetéshez 54 oldalnyi zárószavazás előtti módosító érkezett, amiben például a költségvetés fő számait írták át. Ez eléggé érdemi javaslatnak minősül - jegyezte meg.

Bárándy Gergely kifejtette: a büntetőeljárási törvény több rendelkezésének megsemmisítése kapcsán az AB elítélte azt a gyakorlatot is, amelynek során a jogalanyok széles körét érintő átfogó törvényeket nem a kormány terjeszti elő, kikerülve az egyeztetési kötelezettségeket, hanem a bizottsági vagy kormánypárti képviselői indítványok alapján fogadja el a parlament. A szocialista politikus erre az Országos Választási Bizottság és az alkotmánybírák kijelölési rendjének átalakítását hozta példaként, amelyek szintén önálló képviselői indítványként kerültek a Ház elé.

Az MSZP-s politikus beszélt arról is, hogy az AB döntése szerint alkotmányba ütközik, valamint nemzetközi egyezményt sért az az illetékességi szabály, amelynek értelmében egyes ügyekben az a bíróság jár el, ahol az ügyész vádat emel. Mint mondta, a kormányoldal ezt a szabályt most az alkotmányba foglalná, ugyanakkor, ha ezt elfogadják, akkor tömegesen fogják Magyarországot elmarasztalni a nemzetközi egyezmény megsértése miatt a strasbourgi emberi jogi bíróságon. Ezért arra kérte arra kérte a kormányoldalt, hogy vonja vissza ezt az alkotmánymódosítási indítványt.