Ma Magyarországon ugyanakkora eséllyel kaphat valaki nyugat-európai szintű ellátást egy kórházban, mint hogy a körülmények miatt meghal - mondta a hvg.hu-nak adott interjújában Éger István. A Magyar Orvosi Kamara (MOK) frissen újraválasztott elnöke szerint január elején a szlovákiaihoz hasonló rendívüli állapotok következhetnek be a magyar egészségügyben. A hálapénz ellen pedig egyelőre semmit nem lehet tenni.
hvg.hu: Két hét múlva aktiválódhatnak a rezidensek felmondólevelei. Ön szerint bekövetkezhet nálunk az, ami Szlovákiában bekövetkezett? Lapértesülések szerint több kórházban az ellátás szűkítését tervezik emiatt.
Éger István: Igen, én erre reális esélyt látok. Márciustól itt súlyos gondok lehetnek. A rezidensek akciójában az aláírók több mint fele szakorvos. A MOK és a Magyar Orvosok Szövetsége nélkül ez az akció nem lehetett volna, és nem is lehetne sikeres. A rezidensek egy éket képviselnek, élcsapatot, nagyon kellett ez a megmozdulás, jelentősége mára túlmutat közvetlen célkitűzéseiken, többről van szó. Ma Magyarországon az egészségügyi ellátás biztonsága olyan, mint a lottó. Kaphat valaki nyugati ellátást, és ugyanazzal az eséllyel meg is halhat.
hvg.hu: Többen viszont úgy vélik, képtelenség, hogy egyszerre háromezer orvos mondjon fel és távozzon külföldre, nincsen ekkora felvevőpiac.
É. I.: Erre csak azt tudom mondani, hogy hivatalos becslések szerint az unióban a következő néhány éven belül egymillió fős egészségügyis hiány várható. Nem egyik napról a másikra, hanem folyamatosan. Ez azt jelenti, hogy nem háromezer főt, hanem harmincezret is bármikor képesek alkalmazni, méghozzá nem is akármilyen feltételekkel.
hvg.hu: A napokban fogadták el az új Munka törvénykönyvét, ami közvetetten megtiltja a hálapénz elfogadását. Ön szerint ez elfogadható?
É. I.: A hálapénz ellen mindaddig nem fognak tudni semmit tenni, amíg nem garantálnak olyan bért, ami felett etikailag elfogadhathatatlan lesz zsebre tenni hálapénzt. Ennek a rendszernek a fenntartása a mindenkori hatalom érdeke, mert kiválóan meg tudja osztani vele az orvosokat. A Munka törvénykönyvében ez a passzus azért született, hogy a nem egészségügyi munkahelyeken a különböző korrupciós ügyleteket megszüntessék. Ez önmagában érthető, de ezt az egészségügyben senki nem veszi komolyan, mert nem életszerű.
hvg.hu: Önök is ugyanúgy, mint más az ágazatban dolgozó szereplők állandóan hangsúlyozzák, hogy vége, letelt a türelmi idő, összeomlik a rendszer. Meddig lehet ezt még sulykoni?
É. I.: A baj, amit régóta tudunk, hogy a szakmai döntéshozók nem kompetensek. A jelenlegi kormányzati struktúra egyszerűen alkalmatlan arra, hogy megfelelően képviselje az ágazatot, halálra ítéli az egészségügyet. Borzasztóan sajnálom az államtitkárt, mert bekötött szemmel, kámzsával a fején, öszekötött kézzel-lábbal eljárni a csárdást úgy, hogy közben Verdi Aidájából énekli a hőstenort, egyszerűen lehetetlen. Tőle pedig ezt kívánják. Lehet, hogy nem is szándéka senkinek, hogy valójában képviselje az ágazatot, de még egyszer mondom: ez nem a nyugalom, hanem a haldoklás csendje.
hvg.hu: Ezért fordult ön is Lázár Jánoshoz?
É. I.: Igen, két tárgyaláson is túl vagyok vele, elvittem hozzá a kamara álláspontját, rövid helyzetelemzését. Nemcsak anyagiakról, hanem szemléletről van szó. Innentől a politikai döntéshozatal jogköre és felelőssége, hogy ezzel az információval mit kezd. Úgy tűnik, mintha a huszonnegyedik órában meghallanának valamit.
hvg.hu: Kapott eleget a szombati újraválasztása előtt. Rosszul érintette?
É. I.: A múlt heti sajtóroham nem szólt másról, mint koncepciós eljárásról. Nem volt könnyű a kamarai törvényt határidőre teljesíteni. Kétségtelen, hogy ebbe belekerült egy hajszál. Az országos küldöttközgyűlést fel kellett építeni, ami iszonyatosan nagy munka volt. A lényeg, hogy meglett valamennyi küldött, és szeptember végére összehívtuk az országos küldöttgyűlést, ahol elfogadták az etikai kódexet és az alapszabályt.
hvg.hu: Mégis, mi volt ez a hajszál?
É. I.: Időközben született egy panasz. Ez arról szólt, hogy a józsefvárosi körzetben bizonyos adminisztratív szabálytalanságok voltak. Ezt kivizsgáltuk, kiderült, hogy a panasz jogos volt, erről egyébként tájékoztattuk a minisztériumot is. Az országos küldöttgyűlés után három nappal már megérkezett hozzánk a Nefmitől az első felügyeleti vizsgálatot elrendelő levél, amiben valamennyi választókerület valamennyi dokumentációjának bekérték a hiteles másolatát. Mi sikeresen, határidőre eleget tettünk a törvény szavának, de három nappal később megjelentek a kétkedők.
hvg.hu: Valószínűleg azért, mert a Nefmi szerint vitatható a sikeresség és a jogszerűség.
É. I.: Az etikai kódexünkkel és az alapszabályunkkal nem volt semmi gondjuk. Valószínűleg nem szeretnek minket. Egy köztestület és egy kormányzati szerv kapcsolatát nem is hiszem, hogy a szeretet kell, hogy jellemezze.
hvg.hu: Valóban. Tény viszont, hogy Réthelyi Miklós a bírósághoz fordult, mert önök nem hajlandóak - szerintük - visszafizetni a tagjaiknak a regisztrációs díjakat.
É. I.: Amikor áprilistól újra kötelező lett a kamarai tagság, több mint hatezer olyan orvost kellett felvennünk, aki nem először lépett a kamarába. Csak az ő számukra írta elő az alapszabály a hatezer forintos regisztrációs díjat, melyet kollegialitásból átmenetileg az illetékes testület ötven százalékkal mérsékelt. A jogászaink hívták fel a figyelmet arra a kérdésre, hogy ez vajon közigazgatási eljárás-e vagy sem, mert ha az, akkor illetéket és nem regisztrációs díjat kell szedni. Írtam a minisztériumnak április elseje előtt egy héttel, hogy mi legyen, nem kaptam választ. Mi pedig úgy döntöttünk, nem szedünk illetéket, hanem regisztrációs díjat. Ők most azt állítják, ez jogszerűtlen, és fizessük vissza mind a hatezer orvosnak a háromezer forintját. Ez nem a pénzről szól, bármikor visszafizethetnénk azt a 19 millió forintot, hanem az elvről, jogi igazságról. Állunk a per elébe.
hvg.hu: Miért szúr állandóan szemet a politikai szereplőknek?
É. I.: Valószínűleg azért, mert nem szeretek kertelni, megmondom, mi a baj az ágazattal, és azt is, ha nem mennek jó irányba a dolgok. Nem vagyok elég diplomatikus? Lehet. Amikor MSZP-SZDSZ-kormány volt, akkor én voltam a Fidesz-bérenc, most nem tudom, minek számítok. Ellenzékinek vagy ellenségesnek? Minden esetben a szakma oldalán állok, töretlenül. Nem én vagyok kommunista- vagy Fidesz-bérenc, hanem politikai oldaltól függetlenül, a mindenkori hatalom egyként szorítja háttérbe az egészségügyet. Nekem ezt ki kell mondanom, különben hogyan tudnék a tükörbe és a választóim szemébe nézni? Ha valaki ezért utál, az őt minősíti. Az a 71 százalék, amit szombaton kaptam, az mindennél pontosabban jelzi, hogy jó úton járok. Ezért kapom a fizetésem, erre kaptam felhatalmazást.
hvg.hu: Ha már a fizetését említi: az is sokáig beszédtémát szolgáltatott, hogy egészségügyi szervezet vezetőjeként kiugróan magas a fizetése.
É. I.: 2003 szeptember elsejével lettem MOK-elnök. Akkor döntöttek a javadalmazásomról is, a mindenkori minimálbér 17-szeresében állapították meg. Ez soha nem volt titok. Nem hiszem, hogy emiatt magyarázkodnom kell: az elnökség rengeteg lemondással is jár, kétlaki életet élek. Az elnökség korábban világossá tette, hogy ezt a pozíciót ennyire fizetik meg. A jövedelmemet a törvény által jelentősen megkurtították. Nincs ezen mit csámcsogni, mert én ezt vállaltam, ezt csinálom.
hvg.hu: Milyen a viszonya Papp Magorral, a rezidensek vezetőjével? Nem mindig és nem mindenben értettek ugyanis egyet.
É. I.: A Magyar Rezidens Szövetség elnökével éppen úgy, mint bármelyik másik szakmai szervezet vezetőjével, közös céljaink érdekében kifogástalan diplomáciai kapcsolatom van.
hvg.hu: Ez elég diplomatikusan hangzik.
É. I.: Itt a szakmai kapcsolaton és a közös célon van a hangsúly. Együtt, egy irányba, egy célért megyünk.