Több ponton is módosítaná a pártja által benyújtott választójogi törvénytervezetet Kövér László. A Fidesz jelöltállításért is felelős választmányi elnöke külön választókerületet alakítana a határon túli magyarok számára, akik így egyéni képviselőket is küldhetnének a parlamentbe, nem csak a pártokra voksolhatnának. Kövér javaslata ugyanakkor arra kényszerítené a 13 hazai kisebbséget, hogy egyezzenek ki, és állítsanak közös listát.
A határon túli magyarok is szavazhatnának egyéni képviselőjelöltekre, a Magyarországon élő nemzetiségek és kisebbségek pedig közös listán kellene induljanak – ez a felvetés szerepel abban a módosító indítványban, melyet hétfőn terjesztett a parlament elé Kövér László fideszes képviselő. Az Országgyűlés elnöke több ponton módosítaná az Áder János által kidolgozott választási törvénytervezetet. Egyelőre nem tudni, pártja mennyiben támogatja javaslatát.
A parlamenti képviselők számát csaknem megfelező, 199 fős Országgyűlést, egyfordulós választási rendszert tartalmazó javaslatot november 20-án nyújtotta be Lázár János fideszes frakcióvezető, majd ehhez előterjesztőként 10 kormánypárti képviselő csatlakozott.
A tervezet szerint a jövőben 106 országgyűlési képviselőt egyéni választókerületben, 93-at országos listán választanak a szavazók. Az országgyűlési választásokon a magyarországi lakóhellyel rendelkező választók egy egyéni választókerületi jelöltre és egy pártlistára szavazhatnak, névjegyzékben nemzetiségi választópolgárként szereplők egy egyéni választókerületi jelöltre és nemzetiségi listára, ennek hiányában egy pártlistára voksolhatnak. A magyarországi lakóhellyel nem rendelkező választásra jogosultak, vagyis a határon túli magyarok egy pártlistára szavazhatnak majd – ebben az értelemben a tervezet szerint egyetlen szavazatuk lesz, míg a magyarországi választópolgároknak kettő.
Határon túlról is lesznek képviselők
Ezt az előírást változtatná meg a hétfőn benyújtott módosító indítványával Kövér László, aki azt javasolja, hogy a határon túli, állampolgárságot szerző magyaroknak is legyen egyéni képviselőjük. Ennek érdekében külön választókerületet hoznának létre a külhoni magyaroknak, ahol kizárólag határon túli – tehát magyarországi lakcímmel nem rendelkező – egyéni jelöltek indulhatnának, és csak a külhoniak szavazhatnának.
A jelölteknek a határon túli állampolgárok körében 1500 ajánlócédulát kellene összegyűjteniük az indulásukhoz. Itt kikötésként nem szerepel, hogy csak abban a régióban gyűjthetnek, ahova tartoznak, tehát egy erdélyi lakcímmel rendelkező jelölt akár Szlovákiában is kampányolhat kopogtatócédulákért.
Bár a Lázár benyújtotta törvénytervezet negyedik paragrafusa kizárja, hogy egy kerületből több egyéni képviselő is bejuthasson a Házba, Kövér módosítója lehetővé tenné, hogy a határon túliaknak fenntartott kerületből akár több képviselő is bekerülhessen a parlamentbe. Mindössze azt a feltételt szabná a házelnök, hogy a jelölteknek legalább annyi szavazatot kell szerezniük, mint amennyit egy legkevesebb voksot gyűjtő győztes magyarországi képviselő. A házelnök javaslata azt sem zárná ki, hogy a határon túli magyarok akár Magyarországon is indulhassanak egyéni jelöltként.
Mivel az indítvány nem változtatja meg az egy kerület–egy győztes előírást, elfogadása esetén a törvényben súlyos ellentmondás keletkezne, hiszen elvileg többen is nyerhetnek a határon túliaknak kialakított választókerületben.
Kövér László megemelné a parlament létszámát is. Az eredeti tervezet szerint a 199 képviselőbe beletartoznának a hazai kisebbségek és a határon túli magyarok küldöttei is, a házelnök indítványa viszont ezen felül számítaná be ezeket a mandátumokat, azaz az Országgyűlés létszáma bőven 200 felé emelkedne. A Fidesz egy tavaly nyáron benyújtott törvénytervezete szintén így számolt, de azt visszavonták az új javaslat beterjesztése után.
Kisebbségi körmérkőzés
A Magyarországon bejegyzett 13 nemzetiség és etnikai kisebbség országos vezetőinek meg kellene egyezniük arról, hogy hány képviselőt akarnak közösen az Országgyűlése juttatni – Kövér László módosítója ugyanis leszögezi, hogy az országos nemzetiségi önkormányzatok egyetlen közös listát állíthatnak.
Egyetlen feltételként az szerepel a házelnök javaslatában, hogy a listára felkerülő jelölteknek meg kellene szerezniük 1500 korábban regisztrált kisebbségi szavazópolgár támogató aláírását. Teljes értékű parlamenti mandátumot az a jelölt szerezhet, aki ugyanannyi szavazatot szerez, mint egy pártlistáról bejutott képviselő. Korábban fideszes képviselők a hvg.hu-nak azt mondták, számításaik szerint ez 80-90 ezer voksot jelenthet.
Az eredeti törvénytervezet kifejezetten tiltja, hogy a nemzetiségek összefogjanak és közös listát állíthassanak. Ott az szerepel, hogy a kisebbségek akkor szerezhetnek legalább egy kedvezményes mandátumot, ha a listájuk megkapja a 80-90 ezer voks legalább negyedét. Kövér módosítója további mandátumokat is kiosztana a nemzetiségeknek: az általa javasolt számítási módszer szerint a képviselői helyet nem szerzett kisebbségi jelöltekre leadott szavazatokat összesíteni kell és el kell osztani a pártlistákon mandátumok kiosztásához elegendő szavazatszámmal. Az így kijövő egész szám jelenthetné a további kedvezményes mandátumokat. Azok a jelöltek, akik így sem kapnának mandátumot, nemzetiségi szószólóként még beülhetnének a parlamentbe.
Ha Kövér javaslatát megszavazza az Országgyűlés, a 13 nemzetiség (azaz a romák, németek, szlovákok, horvátok, szerbek, románok, szlovénok, örmények, ruszinok, görögök, lengyelek, bolgárok, ukránok) kisebbségi önkormányzati választásokon megválasztott vezetőinek meg kellene állapodniuk arról, hogy ki kerül a lista első – várhatóan mandátumot eredményező – helyére. Kövér javaslatához fűzött indoklása szerint így lehetne biztosítani, hogy a győztes nemzetiségi jelöltek azokat a kisebbségeket is képviselhessék a parlamentben, akik nem jutottak mandátumhoz.
| Hiányszámok |
Hiába magasabb a statisztikai, szociológiai felmérések szerint a kisebbségek száma, mint amit a 2001-es népszámlálás mutat – míg a kutatók a cigányság lélekszámát 600-700 ezerre teszik, a népszámláláson csak 190 ezren vallották magukat romának –, a nemzetiségek nem szívesen szavaznak etnikai szervezetekre. Öt évvel ezelőtt a kisebbségi önkormányzatok megválasztása előtt mindösszesen 199 ezer magát nemzetiséginek valló választó regisztrált. 2010-ben pedig alig harmincezerrel többen. A legtöbben a romák regisztráltak, viszont a 12 ezres szlovák, 11 ezres horvát, 5 ezres román szavazótömbön a negyedelős szabály sem segítene, nem juthatnának kedvezményes mandátumhoz - ha az Országgyűlés az eredeti törvénytervezetet szavazza meg. Ha a Kövér-féle módosító átmegy, már nehezebb megbecsülni, hogy hányan és mely nemzetiségek jutnának be, hiszen a közös lista kialakításának pontos szabályait a házelnök módosítója nem tisztázza. |
Belső ellenzéki?
A házelnök a múlt hét szerdán nekiment a belügyminiszter által beterjesztett titkosszolgálati törvénytervezetnek is. Kövér négy módosító javaslatot terjesztett be az egyesített nemzetbiztonsági intézményt, a Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemző Központot (NIBEK) megalapozó törvénytervezethez is. Ezekben az Országgyűlés elnöke azt javasolta, hogy az új központ ne nyomozhasson titkosszolgálati eszközökkel.
Kövér korábban több interjújában is jelezte, hogy nem ért egyet a fideszes képviselőtársai által benyújtott választójogi törvénytervezettel, mert elfogadhatatlan számára, hogy a határon túli magyaroknak egy szavazatuk legyen, és ne küldhessenek saját egyéni képviselőt a budapesti parlamentbe. Lázár János múlt hétfői sajtótájékoztatóján elismerte, hogy az eredeti tervezet diszkriminatív, így alkotmányossági aggályokat is felvet, viszont azt mondta, technikai nehézségeket okoz a határon túli választókerület kialakítása és az egyéni jelöltek kampányolása (Szlovákia és Ukrajna is ellenzi a kettős állampolgárságot, a jelöltek pedig nyilvánosan fel kellene vállalniuk, hogy két állampolgárságuk is van).
Mint korábban a hvg.hu megírta, Kövér László a törvénytervezet vitájakor a Fidesz-elnökségében azzal sem értett egyet, hogy a kedvezményes mandátumszerzést nehezítsék. Akkor Balog Zoltán felzárkóztatási államtitkárral együtt – aki a pártalapítvány vezetőjeként tagja a párt vezetőségének – azt szorgalmazta, hogy minél több kisebbség képviselőt küldhessen az Országgyűlésbe.
