A család a természetes személyek érzelmi és gazdasági közösségét valósítja meg, amelynek alapja egy férfi és egy nő házassága, vagy egyenesági rokoni kapcsolat, vagy a családba fogadó gyámság - derül ki a Harrach Péter, Michl József, Tarnai Richárd és Bagdy Gábor által jegyzett indítványból. Mint írták, a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem és tisztelet, valamint külön törvényben foglaltak szerint támogatás illeti meg.

Az emberi élet értékéről, az egészséges életmódról, a házasságra való felkészítésre szolgáló, felelősségteljes párkapcsolatról és a családi életről szóló ismeretanyag az alap- és középfokú oktatási intézményekben egyaránt megjelenne .

A javaslat, amelyet keretjellegű szabályozásként aposztrofálnak, tartalmazza: a munkavállaló szülő jogosult arra, hogy gyermeke elhelyezéséhez munkaideje tartamára az államtól segítséget kapjon, az állam kiemelten ösztönzi és támogatja a kiskorú gyermekek kis közösségekben, családias körülmények között történő napközbeni gondozását és felügyeletét.

Az indítvány szerint a szülő köteles és jogosult arra, hogy kiskorú gyermekét családban gondozza, felelősen nevelje, és a gyermeke testi, szellemi, lelki és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételeket, valamint az oktatásához és az egészségügyi ellátásához való hozzájutását biztosítsa. 

A javaslat tartalmazza azt is, hogy a kiskorú gyermek szülője köteles különösen gyermeke emberi méltóságát tiszteletben tartani, vele együttműködni, gyermekét az őt érintő kérdésekről korának és fejlettségének megfelelően tájékoztatni, véleményét figyelembe venni. A külön törvényben foglaltak szerint a tanköteles korú gyermek kötelessége, hogy képességeinek megfelelően eleget tegyen tanulmányi kötelezettségének, a kiskorú gyermek kötelessége pedig, hogy — korának és fejlettségének megfelelően — tartózkodjék az egészségét károsító életmódtól, valamint gondozása és nevelése érdekében szülőjével együttműködjön.

A javaslat tartalmazza, hogy kiskorú gyermeket nevelő szülőt a foglalkoztatása során a külön törvényben foglaltak szerint kiemelt munkajogi védelem, illetve a szülői szerep és a munkavégzés összehangolását, a családi élet védelmét biztosító kedvezmények illetik meg. Az állam a család és a munkavállalás összeegyeztethetőségének érdekében ösztönzi a részmunkaidőben történő, illetve az egyéb atipikus foglalkoztatási formákban való munkavégzést.

A várandós, illetve egy évesnél fiatalabb gyermeket nevelő nőt csak az állapotának egészségügyi szempontból megfelelő olyan munkakörben lehet foglalkoztatni, amelyhez hozzájárult, és amelyben alapbére nem kevesebb, mint a megelőző munkakörében. Amennyiben a foglalkoztató nem tud ilyet biztosítani, a nőt a munkavégzés alól fel kell menteni, és részére külön törvényben foglaltak szerint alapbért kell folyósítani - írták. A javaslat tartalmazza továbbá a fizetés nélküli szabadság, a szülési szabadság, a szülői pótszabadság, a részmunkaidős foglalkoztatás, a felmondási védelem intézményét, továbbá az apát megillető munkaidő kedvezményt.

Kitértek arra is, hogy az állam a gyermeket nevelő családok munkából szerzett jövedelme után fizetendő közterhek megállapításánál figyelembe veszi a gyermekvállalással és -neveléssel együtt járó költségeket. Rögzítették azt is, hogy az állam ösztönzi a család és a gyermeknevelés értékét közvetítő műsorok, médiatartalmak bemutatását.

A javaslat indoklásában azt írták, hogy az elmúlt években több tucat családügyi tartalmú, párhuzamosan hatályban lévő, akár egymásnak ellentmondó törvény szabályozta és befolyásolta a családok mindennapi életét közvetlenül vagy érintőlegesen. 

Ez a helyzet hátrányosan befolyásolta a gyermekvállalási kedv alakulását, hiszen a gyermekszülés hosszútávra szóló döntés, melynek meghozatalához stabil és kiszámítható viszonyokra van szükség. A gazdaság fejlődését és a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát is veszélyezteti a drámai népességfogyás és a társadalom mind gyorsabb elöregedése. Mindez megköveteli a családtámogatási, gyermeknevelési, foglalkoztatási és jóléti intézkedések rögzítését. Leszögezték: indítvány nem értéksemleges módon határozza meg a család intézményével kapcsolatos legfontosabb rendelkezéseket.

A törvény, ha az Országgyűlés is elfogadja 2012.január 1-én lépne életbe.