A német nyelvű sajtó részletekbe menően taglalja, miért jutott zsákutcába a magyar gazdasági szabadságharc. Félresikerült különút, rajtaütés a bankokon, csökkenő mozgástér, Canossa-járás - ezek a német és osztrák lapértékelések kulcsszavai.
A Der Spiegel online változata azzal kezdi, hogy milyen kínos lehet a kormánynak épp attól az IMF-től segítséget kérni, melyet előzőleg kidobott az országból. És hogy még a kapcsolatfelvétel sem tudta megakadályozni, hogy a Moody’s ne lépje meg bóvlivá minősítésünket.
A magyarul is jól beszélő szerző, Keno Verseck szerint Magyarországnak pénzügyileg vége. Segítség nélkül néhány hónapon belül államcsőd következhet be: „Orbán Viktor kormányfő Magyarországot a jobboldali nacionalista-populista-antikapitalista különutasságával zsákutcába manőverezte.”
A szerző mint a Fideszhez közel álló közgazdászt idézi Mellár Tamást, a KSH korábbi elnökét, aki szerint a kormánynak nincs eszköze a gazdaság és a növekedés beindítására. Ezt követően felidézi az „unortodox” gazdaságpolitika egyes elemeit: a külföldi nagyvállalatok megadóztatását a „válságadókkal”, a magánnyugdíjpénztárak államosítását, valamint a végtörlesztési program bevezetését (azért, hogy „senki ne éljen adósrabszolgaságban"). Utóbbi szerinte félmilliárd euró veszteséget okozhat úgy, hogy azoknak segít, akik a legkevésbé vannak rászorulva.
Félresikerült különút
A cikk értékeli a politikai klímát is: Orbán „félresikerült magyar különútja” a Fidesz támogatottságára is kihat, hiszen tavaly nyár óta a párt szavazóinak a száma felmérések szerint megfeleződött. A szerző Debreczeni Józsefre hivatkozva azt állítja, hogy a lefelé tartó trendnek Orbán autokratikus eszközökkel próbál ellenkormányozni. Utal a napokban nyilvánosságra hozott új választójogi törvénytervezetre, amely szerinte úgy van kitalálva, hogy egy olyan nagy pártnak, mint a Fidesz, kényelmes parlamenti többséget biztosítson. Például azzal, hogy a kompenzációs szavazatok kárára a választókerületi győzelmet jobban premizálja, és ez a kis pártoknak hátrányos.
Álítása szerint „Orbán és a pártja” ehhez hasonló „törvények százaival” szabja saját igényeire az államot. „Az áprilisi kétharmados győzelem óta gyakorlatilag minden állami és közszolgálati poszton lecserélték a vezetőket és a saját embereiket tették oda. Emellett pedig januárban egy olyan alkotmány lép életbe, amely akkor is nagy befolyást enged az Orbán-pártnak, ha a választásokon vereséget szenved."
Verseck azt sem hallgatja el, hogy egyre nő a "nemválasztók" száma, a baloldali és liberális pártok "kontúr nélküliek" és "megosztottak". A szerző szerint az elégedetlenség leginkább az utcán nyilvánul meg, a magyarországi aktivisták polgárjogi mozgalommá szerveződnek a Facebookon; példának a március 15-i Milla-tüntetést hozza fel. De a helyzet nyertesének a Jobbikot látja, amely a második legerősebb párttá nőtte ki magát, köszönhetően annak, hogy tabutémákat vetett fel, a "cigányproblémén" kívül épp az "eladósodást" és annak sajátságos értelmezését említve („Kimentek a tankok, bejöttek a bankok” - idéz egy "jobbikos mondást").
Mióta itt van az IMF, írja a szerző, „Matolcsy szürreális 'Fel a fejjel!'-mondásokkal vigasztalja a magyarokat. És a cikk végén felidézi a miniszter múlt heti előadását, melyben a magyarokat a világ legtehetségesebb emberei közé sorolta, és bizánci, valamint perzsa krónikákra hivatkozva mindjárt meg is mondta, hogy őseink miben voltak kimagaslóak: gasztronómiában és agysebészetben. (És a turizmust Verseck még le is felejtette.)
Magyarország nem bírja sokáig ezt a kamatfelárat
A Der Standard a helyzetről tudósítást és jegyzetet is közöl, mindkettőnek a szerzője Andras Szigetvári. Az előbbiben azt írja, hogy amíg a Standard&Poor's és a Fitch nem minősítik le ugyancsak "bóvli" kategóriába Magyarországot, a következmények elméletileg korlátozottak maradnak. A gond a kormány számára az, hogy a Fitch és a S&P is már jelezte, hogy leminősítés várható, és ezt sok befektető egyáltalán nem akarja megvárni.
Suppan Gergely budapesti elemző a lapnak nyilatkozva úgy vélekedett, Magyarország "nem fogja sokáig kibírni ezt a kamatfelárat". (Az államkötvények hozama pénteken megközelítette a tíz százalékot: ez hosszú távon nem fenntartható módon drágította meg az államadósság finanszírozását.)
Az IMF-tárgyalásokról szóló bejelentéssel időt kellett volna nyernie a kormánynak, de az emelkedő kamatfelárak és a leminősítés miatt Sandor Richter, a bécsi Kelet-Európa Intézet munkatársa szerint sürgős megállapodásra van szükség.
A gazdasági alapadatok nem rosszak ugyan (idén szufficites költségvetés, jövőre 3 százalék alatti hiány, folyó fizetési mérleg többlet) de a probléma az, hogy 2013-ra kifutnak azok a bevételek (magánnyugdíjpénztár államosítása, különadók), melyek ezeket a számokat megalapozták - mondja Richter.
Magyarország leminősítése azt bizonyítja, hogy az Európai Unióban keményen megbüntetik a piacokon a fősodortól eltérő gazdaságpolitikát - áll a liberális Der Standard jegyzetében, melyet szombat délután az MTI közölt.
A devizahitelesek problémáját legalább kezelni próbálta
Fájdalmas lecke ez a magyarok és Európa számára - vélekedik a szerző, András Szigetvari, aki szerint Nyugat-Európában, mindenekelőtt Ausztriában egyoldalú kép gyökerezett meg: Orbán Viktor nacionalista, aki a piac szabályaira való tekintet és jogi korlátok nélkül cselekszik. "Nem vitás, Orbán revizionista diskurzust ápol. A médiával és az ellenzékkel szembeni megfélemlítési politikája szégyen" - írja a szerző, aki hozzáfűzi: "Gazdaságpolitikáját katasztrofálisan kommunikálta, de sok dologban igaza volt".
A devizahitel-előtörlesztési törvénnyel Magyarország eddig elsőként próbált meg kezelni egy súlyos problémát, hiszen százezrek nem tudják a törlesztőrészleteket fizetni, a kölcsönök fékezik a növekedést. A kritika annak szól, hogy a kormány a piaci árfolyam alatti végtörlesztést enged. Azt viszont elfelejtik, írja a szerző, hogy a devizakölcsön az osztrák bankok exportslágere volt, amit az osztrák felügyelet sokáig tétlenül figyelt. A számlát pedig mindenütt (Romániában és Lengyelországban is) az állampolgárok fizették. Hogy Budapest tehermegosztással próbálkozott, jó kiindulópont volt - áll a cikkben. A szerződésekbe való visszamenőleges beavatkozás (szigorú feltételekkel) Ausztriában is engedélyezve van. Hogy az eljárás jogsértő-e, azt a bíróságoknak kell eldönteniük. Az akciót mégis rosszul hajtották végre, mert "rajtaütöttek" a bankokon - vélekedik a szerző.
A Moody's a rossz konjunkturális helyzettel és a kormány vitatott politikájával indokolta a leminősítést. Ez legitim vélemény, de egy ország gazdaságpolitikájának mozgástérre van szüksége, "akkor is, ha ez nem tetszik a befektetőknek". Különösen igaz ez Kelet-Európában, ahol a piacok nincsenek kellőképpen szabályozva - vélekedik a Der Standard munkatársa.
Összeomlott a szabadságharc
A vezető osztrák konzervatív napilap, a Die Presse is tudósítást közölt arról, hogy a Moody's megvonta a befektetésre ajánlott osztályzatot Magyarországtól. Az újság budapesti tudósítója, Peter Bognar részletesen ismertette a hitelminősítő indoklását és azt, hogy a forint árfolyama erősen romlott a hírre. Míg a minisztérium nemzetközi támadást sejtett a háttérben, a legtöbb magyar elemző azon a véleményen van, hogy valójában a kormány "gazdasági szabadságharca" omlott össze.
Néhány nappal korábban a kormány már jelentős "arcvesztést" szenvedett el a nyilvánosság előtt azzal, hogy kénytelen volt a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) fordulni. A szerző szerint a kapcsolatfelvétel a kormány számára felért egy "Canossa-járással".
2010 nyarán épp annak kapcsán hirdetett Orbán szabadságharcot, emlékeztet a lap, hogy lényegében megszakadt az IMF és a magyar kormány közötti kapcsolat, noha 2008-ban még a Valutaalap kölcsönével sikerült elkerülnie az országnak az államcsődöt. Bár a piacról azóta drágábban jut Magyarország hitelhez, írja a szerző, így beleszólás nélkül meg tudja valósítani az unortodox gazdasági lépéseit, melyek közül a kölönadókat, azon belül a bankadót és a magánnyugdíjkasszák milliárdos megtakarításainak a sokat szidott államosítását a lap külön megemlíti.
A konzervatív lap közvélemény-kutatásokra hivatkozva azt írja, hogy a Fidesz már most, másfél évvel a kormány hivatalba lépése után mintegy 1,8 millió szavazót veszített. "Szakértők abból indulnak ki, hogy most további szimpatizánsok pártolnak el tőle" - írta a Die Presse.
FAZ: a Moody's nem hisz a konszolidációs programunkban
Bécsi keltezésű tudósításban számolt be a szintén konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) szombati számában arról, hogy a Moody's hitelminősítő intézet megvonta a befektetési ajánlású magyar besorolást. A konzervatív német napilapban Michaela Seiser, az újság Magyarországgal rendszeresen foglalkozó tudósítója részletesen közli a Moody's indoklását és beszámol arról is, hogy a kormány a leminősítést indokolatlannak és az ország elleni spekulatív támadásnak nevezte.
