Több száz érdeklődő jelenlétében került sor a Gyürki-tárna bejárata előtt a ceremóniára, vagyis a bányanyitás bejelentésére. A többség egykori helybeli bányász volt, akik között ugyanúgy megtalálhatók voltak a nyugdíjasok, mint a még dolgozni akaró aktív korúak. Utóbbiak abban bizakodnak, hogy záros határidőn belül újra indulhatnak a frontra – szenet termelni.

Farkaslyuk polgármestere, Gábor Dezső arról beszélt: 21 éves Csipkerózsika-álom után eljött az a pillanat, amikor a helybeliek régi vágya teljesülhet, és a bányásztelepülésen újra szénbánya működhet. A térség sokat remél ettől a beruházástól, hiszen a munkanélküliség arányaiban az országos átlag dupláját is meghaladja.

600 méter nem akadály

Magyarország új energiastratégiája számol a hazai szénvagyonnal, ezért kapott zöld utat a bányanyitás – mondta Riz Gábor, a B.-A.-Z. Megyei Közgyűlés alelnöke, országgyűlési képviselő, aki szerint nagy várakozás előzi meg a munkálatok elkezdését, de ha a vállalkozó tervei valóra válnak, az mindenkinek jó lesz. Farkaslyuk pedig újra építkezhet a hagyományaira, hiszen a település a bánya 1914-es megnyitása után kezdett épülni.

A képre kattintva megnézheti Nagyítás képgalériánkat!

Stiller Ákos

Molnár György, az Ózdi Szénbányák Zrt. vezérigazgatója megköszönte a kormány, a megyei önkormányzat és a térségi vezetők eddigi segítségét, valamint a bányakapitányság szakmai támogatását. Hangsúlyozta, ez a bányanyitás az országos munkahelyteremtő program fontos eleme. A régi-új bányaüzem segít majd a környék szociális és foglalkoztatási gondjain, és kérte, az ott élők tekintsék szívügyüknek ezt a kezdeményezést.

Piac lenne

A vállalkozó tervei szerint napokon belül bányamentők bontják ki a bezáráskor a bejáratnál kiépített zsiliprendszert, valamint a 600 méter távolságban homokkal lezárt vágatot. Ez a csoport végzi majd el a levegő összetételének mérését és felmérik a falazott támok, aknarendszer és vágatok műszaki állapotát is. Ha mindent rendben találnak, akkor kezdődhet meg a részben vágathajtásos, részben fúrásos kutatás.

Azért választotta Molnár György a Gyürki-tárnát, mert abban falazott támok találhatók, ami jelentősen lecsökkenti a beruházási költségeket. Elmondása szerint annak értéke akár tízmilliárdokra is rúghat. Másik vonzerő a rendkívül jó minőségű szénvagyon, ami 3500 és 4100 kalória között változik és a korábbi kutatások alapján elérheti a 12 millió tonnát.

A vezérigazgató kijelentette, már most el tudná adni a kitermelt mennyiséget, vagyis túl van a piacfelmérésen. Érdeklődik azonban a Borsodi- és/vagy a Tiszapalkonyai Erőmű megvásárlásáról is, amelyek a közelmúltban kerültek felszámolás alá, és amelyekben hasznosítható lenne a farkaslyuki szén.