A Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájával folytatta munkáját az Országgyűlés csütörtökön.
Az eltérések között említette, hogy a tervezet meghatározza a köztársasági elnök és a miniszterelnök által használt címert. Előbbit két angyal tartja, utóbbit cserfaág és olajág övezi. Orbán Viktor címerének motívumait a Hírszerző már egy tavaly decemberi dokumentum bélyegzői lenyomatán is felfedezte. December másodikán tette közzé az Országgyűlés alkotmány-előkészítő bizottsága a többhavi munka után elkészített alkotmánykoncepcióját, benne a címer és az állami lobogó átalakításának ötletével.
Schmitt Pál angyalos címerét is használja már a Köztársasági Elnöki Hivatal, például a hivatal honlapján is.
Rubovszky György a parlamenti vitában arra is kitért, hogy a települési önkormányzatok saját készítésű címereit egy tudományos bizottsággal vizsgáltatnák felül.
A politikus elmondta, hogy a javaslat csak az állami kitüntetések helyzetét rendezné. Hangsúlyozta, hogy a Kossuth-, illetve Széchenyi-díjakat nem helyeznék hatályon kívül, a jövőben is egy 1990-es törvény alapján osztják majd ki őket.
Változatlan marad a Köztársasági Érdemrend, a Köztársasági Érdemkereszt. Rubovszky György elmondta, hogy a Corvin-láncot 2001-ben alapították, ezért azt nem a jelenlegi törvénnyel hívják újra életre. A Corvin-lánccal rendelkezők létszáma nem haladhatja meg a 15 főt és a kitüntetésre csak olyan embert lehet jelölni, akit a testület hivatalban lévő tagjai is elfogadnak.
Végül feltétlenül indokoltnak nevezte a Szent István rend újjáélesztését, amit korábban körülbelül 1800 ember kapott meg. A KDNP ragaszkodik ahhoz a törvényi kitételhez, hogy a rend jogfolytonos az 1764-ben Mária Terézia által alapítottal - szögezte le. Indoklásként elmondta, hogy a Habsburg ház által alapított díjat soha nem a használták birodalmi célokra, mindig a Magyarország érdekében nyújtott kimagasló teljesítményért adományozták.
Kitért arra is, hogy a jelenleg hatályos eljárási szabályok alapján vissza lehet vonni az állami díjakat. Rubovszky György hangsúlyozta, hogy habár erre egyetlen egy alkalommal sem került sor, az előterjesztők most szándékosan kihagyták ezt a lehetőséget, mert véleményük szerint egy ilyen adminisztratív eljárás parttalan vitákat eredményezhet.
A Nagy Imre díjról azt mondta, azt már mindenki megkapta, aki érdemes volt rá. Úgy fogalmazott, nem akarják a kiadott kitüntetést azzal devalválni, hogy mondvacsinált okokból továbbra is kiadják, ezért törölnék a kitüntetések sorából.
Vas Imre fideszes képviselő kiemelte, hogy közjogi méltóságok, önkormányzatok és a kormány tagjai is alapíthatnak, valamint adományozhatnak díjakat, kitüntetéseket, igaz, nem állami elismeréseket. A képviselő szerint az előterjesztés az állami díjakat alapítja meg, és a hierarchiájukat is tartalmazza.
Lamperth Mónika (MSZP) kifogásolta, hogy az 1930-ban, Horthy Miklós kormányzó által alapított Corvin-láncot alkalmazni kívánja a kormányzat, míg a Nagy Imre Érdemérmet kiemeli az állami kitüntetések közül. Mint mondta, előbbi díjjal pártja nem akar azonosulni - ezért sem osztották ki a szocialista kormányok alatt -, utóbbi kapcsán pedig úgy fogalmazott: a kérdés, hogy a kormány akar-e azonosulni Nagy Imre örökségével.
Mile Lajos (LMP) azt javasolta, hogy a Corvin-lánc megtartása mellett fogadják vissza a Nagy Imre Érdemérmet. Az ellenzéki politikus szerint a szimbólumok és jelképek erejét a tartósság, az állandósság és a társadalmi konszenzus adja. Az LMP-s képviselő szerint a rendszerváltás után indokolt volt a kitüntetések rendjének átalakítása, ám most már konszenzusra kellene törekedni. Ez segítheti a díjak társadalmi elfogadottságát - tette hozzá.
Az ülést vezető elnök csütörtök délután lezárta a törvényjavaslat általános vitáját. A beérkezett módosító javaslatok miatt az Országgyűlés később részletes vitát is tart a témában.
