2011. november. 18. 17:47 hvg.hu Utolsó frissítés: 2011. november. 18. 15:51 Itthon

Az IMF megosztja a magyar társadalmat

A Nemzetközi Valutalappal (IMF) folytatott tárgyalások megszakítása élesen megosztotta a társadalmat – derült ki a HVG számára egy évvel ezelőtt készített, korábbi kutatásokat is felhasználó, Szakítópróbák című Medián-elemzésből.

A Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet 2010. szeptember készített felmérése szerint a forint gyengülését a megkérdezettek többsége inkább vagy teljes mértékben a világgazdasági hatásokat teszik felelőssé. Sőt az IMF-fel folytatott tárgyalások megszakítása után, 2010. augusztus elejére még valamivel nőtt is az arányuk. Igaz, a devizahitelesek körében valamelyest megszaporodtak az ezzel ellentétesen vélekedők.

A népesség közel fele húsz évvel a rendszerváltás után is kimondottan piacellenes beállítottságú – állapította meg a Medián kutatása. További jelentős csoportot alkotnak ráadásul azok, akik a piaci egyenlőtlenségek kialakulását még elfogadhatónak tartják, ám a külföldiek tulajdonszerzését alapvetően elutasítják (arányuk egy júliusi felmérésben 23 százalék volt).
 
A mostani gazdasági helyzetnek éppen a devizahitelesek lehetnek a legkönnyebben azonosítható áldozatai, mert magukra nézve az átlagosnál sokkal súlyosabbnak élik meg a válság tüneteit – emelte ki a 2010-es kutatás. A lakosság másik részének szolidaritását jelzi azonban, hogy immár a devizahitel nélküliek is majdnem ugyanolyan jelentősnek érzik a megnövekedett törlesztő részletek problémáját az ország szempontjából.

Ezek az attitűdök alapvetően befolyásolhatják a jelenlegi gazdasági helyzet értékelését és a kormány szerepének megítélését is. Nem véletlen, hogy a lakosság döntő többsége (84 százalék, ezen belül a devizahitelesek kilenctizede) egyetért abban, hogy a bankok igazságtalan feltételei is nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy sokan nem tudják fizetni a törlesz tőrészleteiket, és még az inkább piacpárti nézeteket vallóknak is csak a töredéke (16 százalék) gondolja, hogy a bankokat nem lehet hibáztatni a kialakult helyzetért.
 
Csaknem ugyanennyien gondolják azonban, hogy veszélybe sodorja az ország gazdaságát a szembeszegülés a nemzetközi hitelezőkkel (az összes válaszadó 40 százaléka, ezen belül az MSZP-szavazók több mint háromnegyede inkább ezzel a véleménnyel értett egyet). A kép ráadásul még élesebb akkor, ha leszűkítjük azokra a válaszadókra, akik devizahitelt törlesztenek: ebben a körben a kormánypárti szavazók kétharmada szerint a lépés nagyobb mozgásteret enged Magyarországnak, az MSZP-támogatók kilenctizede viszont úgy véli, a kormány veszélyes játékot űz. Mindenesetre az IMF-fel való tárgyalások megszakítása után 44-ről 48 százalékra nőtt azok aránya, akik úgy vélték, legalább egy év kell ahhoz, hogy a forint újra megerősödjön.

Hirdetés