„Magyarországon még a család megbecsülése és értéke erős […] a gyermek egy olyan pozitív ösztönző erő a társadalom életében, amelyhez foghatót másikat nem ismerünk” – mondta Orbán Viktor 2011 áprilisában az uniós tagállamok családügyi minisztereinek informális ülésén, ahol célként határozta meg „az életerős családok sokaságának megerősítését”. „Európa ereje valójában a családokban van, és ez akkor is így van, hogyha Európa ezt időnként elfelejti nyíltan beismerni” – tette hozzá. Ugyanitt Réthelyi Miklós nemzetierőforrás-miniszter is azt ecsetelte: „a jövő biztosítása a családokon múlik”.

Nincs szó "óriási összegekről"?

Soltész Miklós szociális államtitkár csütörtökön az MR1-Kossuth Rádióban szintén azt mondta: továbbra is a családtámogatás az egyik legfontosabb terület, ezért fontos, hogy a bölcsődék fenntarthatóak legyenek. Az államtitkár szerint ezért az önkormányzatok csak nagyon szigorú szabályok között szedhetnének bölcsődei díjat, ennek pedig több feltétele van: csak ott lehet pénzt beszedni a szolgáltatásért, ahol a fenntartást máshogy nem tudják megoldani az önkormányzatok. "A szabályok nem azt jelentik, hogy óriási összegeket kell befizessenek a szülők" - mondt az államtitkár. Ha egy családban egy főre 100 ezer forint nettó bevétel jut, akkor maximum 20 ezer forint szedhető be a bölcsődéért. Másképp számol Giró-Szász András kormányszóvivő, aki arról beszélt: ha figyelembe vesszük a magyar átlagkeresetet, akkor ez maximum hatezer forint plusz kiadást jelenthet.

A Nefmi számításai

Nemzeti Erőforrás Minisztérium

Egy törvénytervezet szerint a bölcsődékben az étkezésért járó térítési díj felett bevezetnék a gondozásért járó személyi térítési díjat is. A térítési díj bevezetéséről a fenntartó önkormányzatok dönthetnének az egy főre jutó jövedelemmel arányosan, a korábbiakhoz képest pedig valamelyest kibővítették a kedvezményezettek körét is, a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szervezete mégis úgy látja: ez olyan plusz terhet róna a szülőkre, amit sokan nem tudnának kifizetni. Következésképpen kényszerből maradnának otthon az anyák, amely nem kedvezne a női foglalkoztatásnak sem.

A szervezet szerint az intézkedés egyáltalán nem családbarát, hiszen – ahogy közleményükben fogalmaztak – szinte a legnehezebb életperiódusukban sújtja a kisgyermekes szülőket, a családalapítással (várandósság, szülés, kisgyermek fogadása és ellátása) járó költségek ugyanis hatványozottabban magasabbak a későbbiekhez képest. Úgy látják, ez nem segítene a népességcsökkenés megállításán sem. Emellett azt is nehezményezik, hogy az intézkedés életkori szempontból diszkriminatív és sérti az egyenlő esélyek elvét, hiszen csak a három év alatti gyerekekre vonatkozik.

Gyurcsányék is próbálkoztak

A tervezet diszkriminatív elemével Acsainé Végvári Katalin, a Magyar Bölcsődék Egyesületének (MBE) elnöke is egyetért, szerinte ugyanakkor árnyaltabban, több szempontból kell vizsgálni a kérdést. Azt mondja, a világon mindenhol kell fizetni a bölcsődei ellátásért, ennek bevezetését pedig már a Gyurcsány-kormány is megpedzette (28 500 forintos térítési díj bevezetését tervezték), a mostani időzítés azonban többek között a devizahitelesek helyzete miatt sem szerencsés.

Bár a tehetősebb szülők valószínűleg ki tudnák fizetni a plusz költségeket, a kevésbé jómódúak körében elindulhat egy olyan tendencia, hogy azért viszik 2,5 éves korukban óvodába a gyerekeiket, mert olcsóbb. Az MBE elnöke szerint ez a fejlődésük és szocializációjuk szempontjából is káros lehet, ebben az életkorban a bölcsődék alacsonyabb létszámú csoportjai ugyanis sokkal előnyösebbek a kicsiknek.

Müller Judit

Acsainé azt mondja, bár a tervezetben tágították a kedvezményezettek rendszerét (nem kell fizetnie a fogyatékkal élő és tartósan beteg gyermeket nevelő, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő, a három vagy annál több gyermeket nevelő családoknak, az átmeneti gondozásban lévő, az ideiglenes hatállyal nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban elhelyezett, az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek után, illetve azoknak sem, akik jövedelemmel nem rendelkeznek), pont azokat az egy-két gyermeket nevelő családokat sújtaná a törvény, ahol a szülők csak kicsivel keresnek többet annál, hogy jogosulttá váljanak bármilyen szociális támogatásra. Így épp azoknak kéne fizetniük, akik a legtöbben vannak – mondta a hvg.hu-nak Acsainé.

A tervezet szerint a díj jövedelemfüggő lenne, vagyis a befizetendő összeg nem haladhatná meg az egy főre eső jövedelem 20 százalékát (az étkeztetési hozzájárulás esetében 25 százalékát). Acsainé szerint kérdéses, hogy milyen jövedelemigazolást hoznak a szülők, sokan ugyanis minimálbérre vannak bejelentve akkor is, ha többet keresnek, ebben az esetben pedig a tehetősebbek ugyanannyit fizetnének, mint azok, akik valóban rászorulnak. Ezért úgy véli: nagyon át kell gondolni a végrehajtási szabályzását a törvénynek.

Miből fogják fenntartani?

Az egyesület vezetője szerint mindezzel együtt pozitív hozadéka is lehet a javaslatnak. Mivel a bölcsődék 96 százaléka önkormányzati fenntartású, az önkormányzatok pedig komoly anyagi gondokkal küzdenek, a tervezettől várt plusz bevételek valamennyit segíthetnek azon, hogy ne szűnjenek meg a bölcsődék – mondta a hvg.hu-nak az elnök. Bár az utóbbi időszakban országszerte épültek bölcsődék, a kormány pedig a tervek szerint további 8,6 milliárd forint uniós pénzt költ bölcsődefejlesztésre, Acsainé szerint a kérdés sok esetben az: miből fogják azt fenntartani?

A tervezett változások kapcsán megkerestük a Nagycsaládosok Országos Szövetségének elnökét is. Székely Hajnalka Acsainéval szemben úgy értelmezi, a javaslat főleg a magasabb jövedelműeket érintené, nekik biztosítana egy "alternatív megoldást a magánbölcsőde, a családi napközi, illetve a bébiszitter mellett" - de hogy konkrétan mire gondolt, nem fejtette ki lapunknak, hiszen ez az "alternatív megoldás" természetesen most is rendelkezésére áll a magasabb jövedelmű szülőknek is, emelt térítési díj nélkül.

Túry Gergely

Az is kérdés ugyanakkor, ha bevezetik a díjat, ez legalább az ellátás színvonalán emel-e valamit, vagy több lesz-e a férőhely, a bölcsődék sokszor 120 százalékos telítettséggel működnek. Székely Hajnalka szerint az ötlet akkor támogatható, ha a befolyt összeget visszaforgatják férőhelyek létesítésére, illetve ha van rá biztosíték, hogy anyagi okok miatt senki sem szorul ki a rendszerből.

A Nefmi válaszol

Megkérdeztük a témában a Nemzeti Erőforrás Minisztériumát (Nefmi) is, ahol azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a tervezett változtatás célja egy arányos, a családok anyagi helyzetét figyelembe vevő szabályozás kialakítása.

A hvg.hu-nak megküldött válaszukban kifejtik: a térítési díj meghatározásánál figyelembe kell venni az adott család egy főre jutó jövedelmét, ez pedig igazságosabb tehervállalást tesz lehetővé, hiszen a tehetősebb szülők többel tudnak hozzájárulni a szolgáltatás működtetéséhez, míg az alacsonyabb jövedelemmel rendelkezők mérsékeltebben.

„Ez a módosítás legfontosabb célja, hiszen az alacsony jövedelműek jogosan érzik igazságtalanságnak azt, hogy ők ugyanakkora anyagi terhet kell, hogy vállaljanak, mint azok, akik nagyobb anyagi kiadást is megengedhetnek maguknak. A társadalom jogos elvárása, hogy adóforintjaikból azok és oly mértékben kapjanak nagyobb segítséget a bölcsődei ellátás igénybevételéhez, akiknek erre valóban szükségük van” – fejtik ki.

A Nefmi álláspontja szerint az alacsonyabb jövedelemmel rendelkező szülők esetében a jelenlegihez képest nem jelent lényegesen nagyobb anyagi megterhelést az új intézkedés.