A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) több ponton is kifogásolta az új Munka törvénykönyvének (Mt.) korábbi tervezetét, és javasolta a magyar kormánynak, hogy folytasson konstruktív párbeszédet a munkaügyi törvények reformjáról - jelentették be az ENSZ szakosított szervének véleményét szeptemberben hat szakszervezeti konföderáció vezetői szerdán sajtótájékoztatón Budapesten. Az NGM szerint az ILO több észrevétele már beépült a Mt. javaslatába.
Az ILO a véleményt tartalmazó memorandumban rögzíti, hogy észrevételei a tervezet szeptember 26-i állapotára vonatkoznak.
Az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége (ASZSZ), a LIGA Szakszervezetek, a Munkástanácsok Országos Szövetsége (MOSZ), a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ), az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) és a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) a részleteket ismertető szerdai sajótájékoztatóján az érdekképviseletek vezetői kiemelték, az ILO kifogásolta többek között a véleménynyilvánítási és szervezkedési szabadság korlátozását, valamint azt javasolta, hogy terjesszék ki a védett kor intézményét a szülési, gyermekgondozási szabadságot követő legalább három hónapra.
Palkovics Imre, a MOSZ elnöke elmondta: most csak véleményt kértek az ILO-tól - ennek jogi következménye a kormányra nézve nincs - , érdemi kifogást akkor tudnak emelni, ha már a parlament elfogadta a jogszabályt. Pataky Péter MSZOSZ elnök ehhez hozzátette, hogy az ILO tripartit szervezet, vagyis a munkaadók, munkavállalók és kormány együttműködésén alapul, így az ILO véleményét vélhetően a kormány is megkapta. A nemrég a képviselőknek eljuttatott módosító indítványaik a Munka törvénykönyvéhez is az ILO-kifogásokat figyelembe véve, ezeket orvosolva készültek, egyelőre kivárják mi lesz ezeknek a sorsa.
A szervezkedési szabadság súlyosan sérül
Borsik János, az ASZSZ elnöke emlékeztetett arra, hogy a hat konföderáció együtt tiltakozott a Munka törvénykönyvének első tervezete ellen, találkoztak Andor Lászlóval foglalkoztatáspolitikáért felelős európai uniós biztossal, és az Európai Szakszervezeti Szövetség főtitkárával, és megállapodtak abban, hogy a tervezetet és később elfogadandó törvénykönyvet is vizsgálni fogja az Európai Bizottság. Hangsúlyozta: az ILO, válaszában is felhívja a figyelmet a háromoldalú tárgyalások rendkívüli fontosságára a munka világát érintő törvények kapcsán.
Horváth Lajos, a Liga alelnöke kiemelte: az ILO szerint a tervezettel a szervezkedési szabadság súlyosan sérül. Kifejtette: az új Mt. filozófiája, hogy sokkal nagyobb eltérést enged a törvény szövegétől részben kollektív, részben egyéni szerződésekben. Hozzáfűzte: ez a filozófia épp azt igényelné, hogy erősítsék meg a szakszervezeteket, azonban az új tervezet nagymértékben gyengíti őket. Kifejtette: az üzemi tanácsoknak olyan jogosítványokat ad a tervezet, amelyek versenybe hozzák az üzemi tanácsokat a szakszervezetekkel, ezt pedig tiltja az ILO egyik, Magyarország által is ratifikált egyezménye.
Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke kiemelte: az ILO által kifogásolt pontok között van, hogy az "azonos értékű munkáért azonos bért" elv hiányzik a tervezetből. Elmondta: az egyik, Magyarország által is ratifikált egyezmény szerint biztosítania kell a munkáltatónak a munkavállalók képzésben való részvételét - bármilyen szinten - és az ehhez szükséges szabadidőt, míg a tervezet szerint ezt csak abban az esetben kell biztosítani, ha valaki az általános iskolát akarja befejezni. Az MSZOSZ elnöke hangsúlyozta: a képzés feltétele annak, hogy nőjön a foglalkoztatás és rugalmasabb legyen a munkaerőpiac.
A védett kor intézménye nem elégséges
Palkovics Imre elmondta: az ILO megjegyzi, hogy a diszkrimináció mentességet deklaráló egyezménnyel ütközik, hogy a munkavállaló munkaidején kívül sem tüntetheti fel negatív színben a munkáltatóját, mert ezért szankció jár, ez pedig a véleménynyilvánítási szabadság korlátozását jelentené. Kifejtette: az ILO az egészségügyi alkalmasság kapcsán rögzíti, hogy a terhességi tesztet ne lehessen elvégeztetni a munkavállalóval, és bár a javaslatban nincs benne hogy ilyen tesztet csináltathat a munkaadó, de nem is tiltanák. Az ILO ugyanakkor elvárja, hogy ennek kifejezett tiltása kerüljön bele a jogszabályba.
A Munkástanácsok elnöke az ILO-jelentésre hivatkozva elmondta: bár szerepel a védett kor intézménye, de ebben a formában ez nem elégséges, mert a szülési, gyermekgondozási szabadságot követő legalább három hónapra is biztosítani kellene.
Kuti László, az Értelmiségi szakszervezeti Tömörülés elnöke elmondta: a szakszervezetek fontos feladata a kollektív szerződés megkötése, mivel ezek a szerződések "fordítják le" a jogszabályokat az adott munkahelyi körülményeire, és szabályozzák az együttműködést. A javaslat nem törli ugyan a kollektív szerződést, de nehezíti, sok esetben ellehetetleníti annak megkötését, ez pedig ellenétes az ILO egyezményeivel.
Varga László, a SZEF elnöke kifejtette: az ILO véleménye szerint a munkaügyi törvénykezés döntő fontosságú minden ország gazdasága számára, fontos a kiegyensúlyozott fejlődéshez, a gazdasági hatékonyság és a lakosság jólétének növeléséhez; ezt a kényes egyensúlyt pedig csak tárgyalásokkal, egyeztetésekkel lehet megteremteni. Hangsúlyozta: az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanácsban tárgyaltak az Mt.-ről, de nem kaptak választ arra, hogy a jelenlegi tervezet hogyan fog viszonyulni a közszolgálati szabályozáshoz.
Reagál az NGM
Az ILO a 2011. szeptember 26-i állapot alapján vizsgálta a törvényjavaslatot, amelyet a kormány 3 héttel később véglegesített. Ennek köszönhetően több észrevételük – a két időpont között lefolytatott tárcaegyeztetés és számos szakszervezeti egyeztetés során – mára beépült a javaslatba - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium reakciójában.
Emellett megjegyzik, hogy az ILO "több témakör kapcsán úgy fogalmaz meg bírálatot, hogy azt konkrét nemzetközi összehasonlító adatokkal nem támasztja alá". "Ugyanakkor olyan szabályozási elveket is számon kér a törvényjavaslaton, amelyek vagy nem kötelező erejű ajánlásokon alapulnak vagy éppen az Európai bíróság jogértelmezésével ellentétesek" - írja a minisztérium. Az NGM szerint több megjegyzés "nyilvánvaló félreértésen alapul". "A nemzetközi összehasonlítás ráadásul azt mutatja, hogy az egyes európai uniós tagállamok eltérő módon tesznek eleget a nemzetközi egyezmények szerinti elvárásoknak" - olvasható a közleményben.
"A kormány az egyeztetések során minden alkalommal rögzítette, hogy nyitott az érdemi javaslatok befogadására, ennek megfelelően néhány módosítás be fog épülni a törvényjavaslatba" - szögezik le.