Véget ért az azonnali kérdések órája. A hvg.hu a folyamatos tudósítást befejezi, de a fontos döntésekről, történésekről továbbra is beszámolunk.

A képviselők ma még módosítják az állatvédelmi törvényt, új törvényt alkotnak az alkotmánybíróságról, büntethetővé teszik az életvitelszerűen való utcán élést. Szavaznak továbbá az adótörvények módosító javaslatairól. Az előzetes tájékoztatás szerint a képviselők hajnalig dolgoznak.

Tessék mondani, ez már a függetlenség, vagy lesz még rosszabb? - ezt a kérdést akarta feltenni Hiller István a miniszterelnöknek. Mivel Orbán Viktor nem ér rá, ezért más válaszolt volna helyette. A szocialista politikus azonban megvárja a kormányfőt.

Visszavonta Koszorús László az eva megszüntetésére vonatkozó javaslatát. A fideszesek egyébként az elmúlt percekben számtalan módosítót vontak vissza az után, hogy délelőtt a frakció döntött arról, hogy milyen javaslatokat támogat. Ennek értelmében Font Sándor visszavonta a chipsadó mértékére és kiterjesztésére vonatkozó javaslatát is.

Burány Sándor kérdésére három hét után válaszolt Matolcsy György. A szocialista képviselő felemlegette, hogy eredetileg azt akarta megkérdezni, miért 295 forint egy euró, de mára már 316 forint felett is járt az árfolyam. Emellett 400 forint felett jár a benzin és a gázolaj ára.

"Hagyja abba most, menjen vissza tanítani" - zárta a kérdését.

Matolcsy György a szocialista kormány nyolc évéről beszélt válaszában, szerinte az EU bünteti azokat a kormányzatokat, amelyek olyan gazdaságpolitikát folytattak, amilyet a szocialisták.

Vágó Gábor a miniszterelnöktől szerette volna megtudni, mi a helyzet a bejelentett söralátétről, de Orbán Viktor Matolcsy Györgyöt javasolta maga helyett.

Az LMP-s politikus arra kíváncsi, hogy miért van szükség az eva megemelésére vagy megszüntetésére. (A Fidesz hétfőn úgy döntött, hogy jövőre 40 százalékos lesz az adónem mértéke.)

A söralátéttel adózó szja-rendszer jövőre lép életbe - válaszolt Matolcsy György. A nemzetgazdasági miniszter szerint amíg nem talál ki a kormány a vállalkozások számára egy könnyebb, egyszerűbb adózási formát, addig megemelik az evát, amelynek mértéke 40 százalék lesz.

A jobbikos Z. Kárpát Dániel az eszközkezelőről kérdezte a nemzetgazdasági minisztert. Mint mondta, a szervezet csak egy szűk kör számára nyújt támogatást, csak a szociálisan rászorultaknak nyújt segítséget. Mi van azokkal, akik tisztességgel nevelnek egy gyermeket; miért kell a bank hozzájárulása ahhoz, hogy valaki az eszközkezelő segítségét kérje? - tette fel a kérdést hozzátéve, hogy az IMF mondta kottába a rendelkezést.

Matolcsy válaszában azt mondta, hogy a kormány kezében nincs egyetlen varázseszköz, ezért is indítottak el hármat. Megismételte, hogy az egyik az eszközkezelő, amely azoknak nyújt segítséget, akik nem tudnak fizetni. Az árfolyamgát azokon segít, akik tudnak fizetni, de annyit nem, hogy végtörlesszenek, ami egyébként a harmadik varázseszköz.

Tóbiás Józsefnek három hét után sikerült elérnie, hogy Matolcsy György válaszoljon azonnali kérdésére. A szocialista politikus a kormány káros szabadságharcáról beszélt, mint mondta, az igazságtalan adópolitikának köszönhetően a szegények kevesebbet keresnek, míg a gazdagabbak többet vihetnek haza. Másfél év elteltével a szabadságharcuk társadalmi veszteségeit mikor akarják kompenzálni? - tette fel a kérdést.

A nemzetgazdasági miniszter úgy válaszolt, hogy a szocialisták nyolc évet szúrtak el. Példaként mondta, hogy külső pénzügyi segítséget vontak be, a lakosság elszegényedett. Ezzel szemben a kormány megakadályozta a fogyasztás újabb csökkenését, a devizahiteleseket elkezdték megmenteni, az új adórendszernek köszönhetően a családok többet vihetnek haza.

Történtek-e intézkedések a MÁV-ot vizsgáló Országgyûlési Bizottság ajánlásai nyomán? - kérdezi a jobbikos Korondi Miklós. A képviselő követelte vizsgálóbizottság felállítását. Ezt egyébként a MÁV-nál folytatott privatizációt vizsgáló bizottság már javasolta.

Fónagy János államtitkár válaszában elmondta: a MÁV élére a kormány új vezetőket nevezett ki, az állam maga is vizsgálódik, s csökkent a vasúttársaság egy főre jutó költsége is.

"Egyházak és vallási közösségek a törvény csapdájában?" - tette fel a kérdést Nyakó István. A kormány december 31-ig akar megállapodni azokkal a szociális és oktatási intézményeket fenntartó felekezetekkel, amelyek nem kapnak egyházi státust, miközben az egyházi törvény csak január 1-én lép hatályba. "Melyik egyháznak nem minősülő, közfeladatot ellátó szervezetekkel akar megállapodni a kormány?" - kérdezte az MSZP-s politikus.

Szászfalvi András államtitkár válaszában elmondta: a kormány már most is szerződést kötött nyolc olyan egyházzal, amely január 1-től már nem lesz egyház, illetve nincs felsorolva az egyházi törvényben.

"Csak tudnám, mit tapsoltak meg, amikor nem is figyeltek? Ezt nem értem..." - mondta a parlamenti ülés levezető elnöke, Ujhelyi István, miután Szászfalvi András válaszát megtapsolták a képviselők.

Nyakó István nem fogadta el a választ, az Országgyűlés többsége viszont igen.