A Demokrata Párt tagjai döntöttek a szervezet átnevezéséről és alapszabályának megváltoztatásáról, valamint arról is, hogy a jövőben a Demokratikus Koalíció nevet viselő párt elnöke Gyurcsány Ferenc legyen.
A volt miniszterelnök elmondta: alelnökké választották Bauer Tamás közgazdászt, korábbi SZDSZ-es politikust, Debreczeni József közírót, aki tavaly az MDF képviselőjelöltje volt, Molnár Csaba volt kancelláriaminisztert és Niedermüller Péter etnográfust.
Az elnökség tagja rajtuk kívül Avarkeszi Dezső egykori igazságügyi államtitkár, Baracskai József országgyűlési képviselő, Bács Márton, a XI. kerület korábbi alpolgármestere, P. Szűcs Julianna, a Mozgó Világ főszerkesztője, Szabó Zoltán volt MSZP-s parlamenti képviselő és Vadai Ágnes, aki a parlament nemzetbiztonsági bizottságát vezette a szocialista frakcióból való távozásáig.
A Demokratikus Koalíció tiszteletbeli elnöke Vitányi Iván, az etikai bizottság vezetője Kósáné Kovács Magda, a pártigazgató Varju László lett, mindhárman korábbi szocialista politikusok. Gáti Mátyásra bízták a DK ifjúsági szervezetének létrehozását, Wirsching Viktóriára a kommunikációs igazgatói feladatokat.
Gyurcsány Ferenc azt mondta: a Demokratikus Koalíció - amelyet progresszív, nyugatos, polgári balközép erőként jellemzett - az ország legdemokratikusabb pártja lesz, vezetőit a kongresszuson a tagok összessége választhatja meg, az elnök jogköre pedig csak annyiban nagyobb a tizenkét tagú elnökségben résztvevőknél, hogy összehívja és vezeti az üléseket. Kifejtette, hogy a DK vezetői között szociáldemokraták, szabadelvűek és konzervatívok mellett olyanok is vannak, akik eddig "megátalkodott pártonkívüli értelmiséginek tartották magukat", de megértették, hogy feladatuk van a köztársaság védelmében és újraépítésében.
Szólt arról, hogy mivel a Demokratikus Koalíció "szegény, mint a templom egere", a szervezetet egyelőre Varju László lakására jegyezték be. Hangsúlyozta azonban, hogy a pártépítéshez "nem székház vagy fénymásológépek" szükségesek, hanem elsősorban az a vágy, hogy Orbán Viktor "önkényuralmi rendszere" megállítható.
A jövőbeni gazdálkodásukat firtató kérdésre válaszolva példaként hozta: ha a sajtótájékoztatójuknak helyet adó kávézónak kell fizetni ezért tízezer forintot, a jelenlévő pártvezetők ki fogják fizetni. Hozzátette, hogy a jövő héten országjárásra indulnak a saját pénzükön, a rendezvényeiken jelenlévőket pedig arra kérik majd, hogy járuljanak hozzá a költségekhez. Az újságírókat ugyanakkor arról biztosította, az átlátható pártpénzügyek érdekében arról is tájékoztatást adnak, "ha vesznek három Technokol Rapidot".
Az új pártba eddig több mint 3800-an kérték felvételüket, a kérelmek elbírálásáról az elnökség dönt - mondta Gyurcsány Ferenc, kiemelve, hogy vasárnap a pártalakítás első szakasza lezárult, most az építkezés következik. Elmondta: várakozásuk szerint a jövő év végére a választókerületek 90 százalékában a Demokratikus Koalíciónak lesz szervezete, 2014-ben pedig akár egyedül, akár másokkal, képviselőjelölteket állít.
Molnár Csaba alelnök a párt felépítéséről szólva azt emelte ki, hogy nincsenek közvetítő testületek, a legfontosabb döntéseket a kongresszus hozhatja meg az összes párttag részvételével, akkor is, "ha majd tízezren lesznek".
Kérdésre válaszolva elmondta: bár meggyőződésük, hogy az MSZP-ből távozó tíz képviselő jogszerűen alakított frakciót, akkor is dolgozni fognak és közös álláspontjukat ismertetik az Országgyűlésben, ha a házvezetés döntése miatt fél évig függetlenek lesznek. Ebben az esetben is részt vesznek a vitákban, felszólalnak napirend után és írásbeli kérdéseket intéznek a kormánytagokhoz.
Gyurcsány Ferenc október 22-én jelentette be, hogy távoznak az MSZP-ből és Demokratikus Koalíció néven új pártot alakítanak. Elmondta, hogy pártjukat formailag a már létező Demokrata Párt bázisán hozzák létre, néhány héten belül a nevét, alapszabályát és vezetőségét is megváltoztatva. Ezt úgy indokolta, hogy az új pártok bejegyzéséről az ügyészség mondhatja ki a végső szót, ők pedig nem bíznak Polt Péter legfőbb ügyészben.
Az egyesülési törvény szerint ha egy pártnak olyan adata változik, amely érinti a bírósági nyilvántartást, azt 60 napon belül be kell jelenteni a bíróságnak. A változást - ha nincs szükség hiánypótlásra - a bíróságnak a kérelem beérkezésétől számított 60 napon belül kell bejegyeznie, az új adatok a végzés jogerőre emelkedése után kerülnek be a nyilvántartásba, vagyis a Demokrata Párt esetében ekkortól lesz hivatalos a Demokratikus Koalíció elnevezés.