Januártól léphet életbe az a jogszabálymódosítás, amely tiltaná, hogy a jogerősen elítélt bűnözők pénzt kérjenek a médiában tett nyilatkozataikért, az általuk írt könyvekért és filmes jogokért. Büntetőügyekben jártas ügyvédek szerint a tervezett módosítás veszélyes tendencia, a gyakorlatban kivitelezhetetlen, diszkriminatív és alkotmányos jogokat sért.
"Több kereskedelmi médiumtól is kaptunk olyan jelzéseket, hogy egyes büntetőeljárásba vont nagy ismertségnek örvendő személyiségek valósággal árverezik az interjúikat, súlyos milliókért hajlandóak csak nyilatkozatokat adni. Ez minden szempontból elfogadhatatlan, viszont jogilag lehetséges volt" - magyarázta a hvg.hu-nak az igazságügyi tárca államtitkára, Rétvári Bence, miért terjesztették a parlament elé azt a törvénymódosítást, amely azt célozza, hogy a jogerősen elítélt bűnözők ne kérhessenek pénzt a médiában tett nyilatkozataikért, az általuk írt könyvekért és filmes jogokért.
A szaktárca parlamenti államtitkára szerint azért tartják szükségesnek a változtatást, mert több civil és szakmai szervezet jelezte: a médiában egyre inkább gyakorlattá válik, hogy az elítélt bűnözők viszonylag magas összegeket kérnek az általuk elkövetett bűncselekményről való nyilatkozatért.
Ezek a nyilatkozatok Rétvári szerint olyan üzenetet hordozhatnak magukban, hogy a bűncselekmény elkövetéséről tett nyilatkozat érték, hiszen ellenszolgáltatás jár érte a média részéről. Ugyanakkor az erkölcsileg elfogadhatatlan, hogy valaki egy bűncselekmény elkövetéséből akár közvetetten is anyagi előnyre tegyen szert - vélekedett az államtitkár. A kezdeményezés egyébként Vujity Tvrtko televíziós újságírótól származik.
Gyorsan terjedő jelenség
"Tény, hogy nagyon nehezen lehet megfogni az ilyen eseteket, de eddig még csak fel sem lehetett lépni ellene, mert nem volt erre semmilyen jogcím" - mondta a hvg.hu-nak Rétvári, miért akar a kormány erre külön jogállást kialakítani. Az államtitkár elismerte, a törvénytervezet kidolgozása előtt beszélt az ügyről Vujity Tvrtkóval, sőt a kereskedelmi médiumok több vezetőjével is egyeztetett a minisztérium, akik jelezték, hogy egy elharapodzó, gyorsan terjedő jelenségről van szó.
Az ötletet még júniusban felvető Vujity Tvrtko korábban azonban azt nyilatkozta a hvg.hu-nak: számára a sajtó- és szólásszabadság szent és sérthetetlen.
„A kezdeményezésem célja éppen ezért nem az, hogy a gyilkossággal gyanúsítottat, vádlottat vagy jogerősen elítélt személyt korlátozzák abban, hogy elmondhassa saját verzióját, álláspontját az ügyében. De ezt ne tehesse pénzért” - magyarázta Tvrtko.
Az újságíró azt állítja, többször előfordult már vele, hogy hírhedt gyilkossági ügyben gyanúsított személy ügyvédje kereste fel azzal az ajánlattal: ha milliós összeget fizet a csatorna (ez esetben a TV2), akkor ügyfele hajlandó exkluzív interjút adni. Az ismert televíziós e megkeresésekre rendre nemet mond, de úgy tudja, ilyen fajta „üzletelés” igenis létezik a magyar sajtóban.
„Elfogadhatatlannak, erkölcsileg megmagyarázhatatlannak tartom, hogy miközben egy áldozat hozzátartozója a gyermekét, testvérét, szülőjét gyászolja, siratja, vagy éppen ápolja, addig az elkövető azzal próbál meg pénzért haknizni, hogy mit tett vagy nem tett” - jegyezte meg ezzel kapcsolatban a honlapján.
„Akkor most cenzúra lesz?”
Bár Rétvári szerint az új szabályozással nem korlátoznák a vádlottak, illetve elítéltek szólásszabadságát, mert továbbra is tehető sajtónyilatkozat, a hvg.hu által megkérdezett, büntetőügyekben több évtizedes tapasztalattal rendelkező ügyvédek úgy látják, a tervezett módosítás alkotmányos jogokat sért, a pénzzel honorált médiamegjelenés pedig nem gyakori itthon.
Szikinger István alkotmányjogász, Budaházy György védőügyvédje szerint a tervezett módosítás diszkriminatív, veszélyes tendenciát mutat, és egyáltalán nem indokolt. Az ügyvéd lapunknak azt mondta: nem ért egyet azzal a megközelítéssel, hogy az államnak kell gondoskodnia az erkölcsiségről. Azt sem érti, miért van nagyobb létjogosultsága annak, ha valaki „az elfajzott szerelmi életéről” ír könyvet, mint annak, ha például az általa elkövetett bűncselekményt is érinti egy életrajzi műben. „Akkor most cenzúra lesz?” - bírálta a kezdeményezést Szikinger.
„Egy elítéltet nem lehet megfosztani olyan alkotmányos jogoktól, amelyek nincsenek összefüggésben az elítélésével” - tette hozzá a jogász, aki szerint a bűncselekmény elkövetése az erkölcsileg elfogadhatatlan, nem pedig az, ha valaki beszámol róla, akár pénzért, hiszen a piac dolga eldönteni, mire van igény.
| Nem csak az elítélteket korlátoznák |
A módosítás értelmében azok az elítélt bűnözők, akik büntetett előéletűek és nem mentesültek a vonatkozó joghátrányok alól, a médiában való nyilatkozatért egyáltalán nem kaphatnának pénzt. Emellett nem kérhetnének pénzt más személy (pl. házastársa, barát) számára sem ezért. Azoknál pedig, akiket még nem ítéltek el és a bűnösségüket nem mondták ki, arra törekednek, hogy a médiumok és a médiahatóság társszabályozásban fogadjon el erre vonatkozóan szabályozást. A semmis szerződés ellenére már megtett nyilatkozatért a kikötött, de még részben vagy teljesen nem teljesített ellenszolgáltatást a bíróság köteles lenne az állam részére megítélni. |
Damu kért már pénzt, Stohl nem vállalta
A tervezett törvénymódosítás Ruttner György ügyvéd szerint is egy kevéssé fajsúlyos, nem valóságos problémát igyekszik megoldani, emellett viszont olyan alkotmányos jogokat sérthet, mint a vélemény- vagy szólásszabadság.
Ruttner a hvg.hu-nak azt mondta: praxisa alatt még nem volt olyan ügyfele, aki pénzt kért vagy fogadott el médiaszereplésért. A tíz hónap börtönbüntetésre ítélt Stohl András például már több ajánlatot is kapott, de egyiket sem fogadta el, Damu Roland pedig csak akkor nyilatkozott az egyik kereskedelmi csatornának pénzért, amikor még nem Ruttner volt a védője.
Az ügyvéd úgy tudja, ez egyébként is ritka Magyarországon, egy-egy eset miatt pedig nem kell törvényt gyártani, mert az tévútra vihet. Ruttner elképzelhetetlennek tartja a jogszabály gyakorlati kivitelezését, azt pedig szerinte is a szabad piac törvényeire kell bízni, hogy valakinek az élete érdekli-e a közvéleményt vagy egy kiadót.
"Nem értem a kritikusokat, hiszen eszünk ágában sincs megtiltani, hogy nyilatkozzanak a sajtónak, mindössze azt szeretnénk elérni, hogy ezt ne pénzért, súlyos milliókért tegyék. Aki ezt a szólásszabadság korlátozásaként értelmezi, az magát a szólásszabadságot értelmezi félre" - reagált a bírálatokra Rétvári.
| O. J. Simpson-ügy: az amerikai botrány |
Tvrtko a hvg.hu-nak külföldi példaként az amerikai O. J. Simpson ügyét hozta fel. Az 1994-ben felesége és annak szeretője meggyilkolásával vádolt, végül azonban felmentett, egykori futballsztárból lett színész 2007-ben Ha én tettem volna címmel adott ki egy könyvet. Ebben leírta, ő hogyan követte volna el a két gyilkosságot.
Az amerikai közvélemény felháborodott azon, hogy Simpson még bevételhez is juthat az általa elkövetett két bűntényből, ezért a kiadó kénytelen volt több mint félmillió példányt bezúzatni az első kiadásból. Egy floridai csődbíróság 2007 augusztusában a kiadás jogát az áldozat családjának ítélte.
Miután felmentették O. J. Simpsont, a család polgárjogi eljárást indított ellene és ezt meg is nyerte, a kárpótlási összeget azonban az egykori sztár nem fizette ki a családnak. Ez az összeg becslések szerint a kamatokkal együtt meghaladta a 38 millió dollárt. |
Csak kijátszani lehet
Szikingerrel ért egyet Magyar György ügyvéd is, aki a „whiskys rablónak” nevezett Ambrus Attilát is védte. Bár azt elfogadja, hogy erkölcsileg aggályos lehet a jelenlegi gyakorlat, jogi szempontból pótcselekvésnek tartja a módosítást. Az ügyvéd a hvg.hu-nak azt mondta: egy ilyen jogszabályt csak kijátszani lehet.
Magyar arra is felhívta a figyelmet, hogy ha például a jó erkölcsbe ütközne egy televíziós társaság és egy bűnöző között megkötött szerződés, azt a Polgári törvénykönyv a semmissé nyilváníthatósággal most is szabályozza. Minderre kialakult bírói gyakorlat van, ezért is tartja feleslegesnek ezt az „álszabályozást”. Magyar szerint nem általános tiltásra, hanem egyedi, bírói elbírálásra lenne szükség.
Az ügyvéd semmi kivetnivalót nem lát abban, ha valaki egy könyvben meséli el az élettörténetét, szerinte ugyanis annak erkölcsi hozadéka adott esetben nagyobb lehet, mint a tiltásból származó haszon. „Ha van fizetőképes kereslet valakinek a történetére, akkor abba nem szabadna beavatkozni.” Sőt, az ügyvéd ennél is tovább ment, mert szerinte egy könyv megírása akár terápiás hatású is lehet az elítélt számára, és tanulságokkal szolgálhat az olvasóknak. Magyar szerint emellett a morális érzetnél fontosabb, hogy egy elítélt tisztességes úton jusson legális bevételhez, mert így a bűncselekménnyel okozott károk megtérítésére és a családja támogatására is nagyobb az esélye.
Hegedűs László volt az egyetlen, aki a megkeresett jogászok közül azt mondta lapunknak, hogy a tervezett módosítás média-megszólalásokra vonatkozó része teljes mértékben indokolt, a szerzői jogokat azonban szerinte sem lehet ilyen mértékben korlátozni. Ahogy fogalmazott, ez egy téves hozzáállás. Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke addig nem nyilatkozna érdemben, amíg nem látja a konkrét tervezetet, annyit azonban elmondott, hogy „a bulvár előretörése értékválságot okozott, és olyan emberek kaptak teret, akiket nem biztos, hogy törvényes eszközökkel is támogatni kéne”.
Újabb törvény atyja lesz a TV2 sztárja
Januártól lépne életbe a lex Tvrtko
