A választókerületükben kiugróan magas eredményt elérő képviselőket is díjazná a Fidesz elnökségében felmerült ötlet – tudta meg a hvg.hu. A javaslat szerint nemcsak a vesztes, hanem a fölényesen győző képviselők után is kaphatnának töredékszavazatokat a parlamenti küszöböt megugró pártok a következő választáson. A nagyobbik kormánypárt vezetősége múlt héten véglegesítette a Fidesz választójogi koncepcióját, így az is eldőlt, hogy a határon túli magyaroknak csak egy voksa lesz, és 2014-re 108 egyéni kerületet hoznak majd létre az országban.
Új ötletekkel egészítette ki a Fidesz elnöksége a frakció által még szeptember elején a hajdúszoboszlói kihelyezett tanácskozásán megvitatott és elfogadott választójogi reformkoncepciót. A hvg.hu információi szerint a nagyobbik kormánypárt vezetősége a múlt hétfőn felvetette, hogy ne csak a vesztes egyéni jelöltek után kapjanak a küszöb felett teljesítő pártok töredékszavazatokat, hanem a kimagasló eredményt elért, a parlamentbe nagy szavazattöbbséggel bekerült jelöltek pártjai is.
A nagyobbik kormánypárt elnöksége szeptember 26-i ülésén vitatta meg a párt választójogi koncepcióját, melyet múlt hét péntekig kellett beterjesztenie a Fidesznek a parlament alkotmányügyi bizottságához. A hvg.hu több fideszes és kormányzati forrásból is úgy értesült, a győztesek "felülkompenzálása" mellett a vezetőség döntött a határon túli magyarok szavazati jogáról, a hazai kisebbségek kedvezményes parlamenti mandátumairól, a kopogtatócédula-rendszer átalakításáról és az egyéni választókerületek számáról is.
A tavalyi parlamenti választások után a Fidesz-KDNP szorgalmazta a kétszáz fős országgyűlés kialakítását, majd a párt képviselői beterjesztettek egy választási törvénytervezetet is. Az új alaptörvény elfogadása után a párt elnöke Áder János európai parlamenti képviselőt bízta meg azzal, hogy a tavaly beterjesztett javaslat helyett dolgozzon ki egy új tervezetet. Áder július 9-én közölte: egyfordulós és vegyes országgyűlési választási rendszert javasol a Fidesz elnöksége. A frakció Hajdúszoboszlón szintén az egyfordulós szisztéma bevezetését támogatta.
A fölényesen győzőket is díjazni kell
„A szavazategyenlőség jegyében azt is figyelembe kéne venni, ha egy képviselő kimagasló eredmény ér el, akár kétszer annyi szavazatot kap, mint egy másik kerület győztes jelöltje” – mondta a hvg.hu-nak egy neve elhallgatását kérő, az elnökségi döntéshozatalra rálátó fideszes forrás, hogy milyen új szempontok merültek fel a szeptember 26-i ülésen.
A kormánypárti politikus szerint a vitában felvetődött, hogy díjazni kéne azokat a választókerületeket, amelyek kiugró többséggel jutatnak képviselőt a parlamentbe. „A jelenlegi rendszer nem veszi figyelembe, hogy melyik képviselő mögött mennyi szavazó áll, pedig lehet, hogy az egyik képviselő 15-20 ezer rá szavazó választót képvisel, míg más mögött 8-10 ezer. Különösen nagyok lehetnek a különbségek, ha a 176 egyéni kerületet csökkenteni fogjuk és az összevonások miatt százezres választókerületek alakulnak ki” – beszélt a vitában felmerült érvekről a fideszes politikus.
A reform fő célkitűzéseit július elején ismertető Áder János azt nyilatkozta, a kompenzációs listát megszüntetik, csak országos lista lesz. A hajdúszoboszlói frakcióülést követően több fideszes politikus is azt mondta a hvg.hu-nak, hogy a képviselőcsoport előtt Áder arról beszélt, ezt a kijelentését félreértették, mert nem azt mondta, hogy az egyéni kerületekben jól szereplő, de győzni nem tudó jelölteket nem akarják kompenzálni: ahogy eddig, a töredészavazatokat a jövőben is beszámítják, csak erre nem lesz külön lista. (Kompenzáció hiányában aránytalan lenne a rendszer: előfordulhat, hogy a győztes párt mind az egyéni, mind a listás mandátumok nagy többségét megszerzi, miközben a más pártokra szavazó választók képviselet nélkül maradnak. Azaz egy 30 százalék körüli eredményt szerző párt megkaphatja a mandátumok közel kétharmadát.)
A hogyan még nem világos
Egy kormányzati forrás szerint az ötlet már eljutott a kabinetig is: ugyanis az igazságügyi tárca szakmai segítséget nyújt a koncepció törvényszöveggé formálásában. „Nagy vita lesz erről, az ellenzéki pártok egy emberként támadják majd az ötletet, ahogy a Fideszen belül is vannak ellenzői” – mondta egy név nélkül nyilatkozó kormányzati szakember.
Információink szerint a technikai részleteket még nem dolgozták ki, így a hvg.hu által megkérdezett fideszes és kormányzati források több verziót is felvázoltak.
Az egyik kormánypolitikus szerint az 50 százalék feletti eredményt elérő képviselőket lehetne felülkompenzálni. Egy befolyásos fideszes képviselő viszont azt mondta, azokat a győztes képviselőket lehetne így díjazni, akik egy meghatározott arányú eredménnyel előzték meg a második helyen végző jelöltet, például 30-40 százalékot „vertek” a vetélytársukra. Úgy tudjuk, az is felvetődött, hogy a pártjuk listás eredményét messze felülmúló képviselőket kellene felülkompenzálni.
Az jól szereplő jelöltek felülkompenzálása nem új ötlet, az önkormányzati választási rendszer átalakításakor tavaly nyáron hasonló javaslattal állt elő Kósa Lajos, Debrecen polgármestere, a Fidesz ügyvezető alelnöke, ám a párton belüli és az ellenzéki ellenállás következtében a felvetés már nem került bele a végleges törvényszövegbe.
Mi lesz a határon túli voksokkal?
A Fideszben nemcsak a felülkompenzálás ötlete, de az egyfordulós szisztéma és a határon túli magyarok szavazati joga is vita tárgyát képezi. Az elnökségi döntéshozatalra rálátó egyik forrásunk szerint korábban elsősorban Kövér László, az Országgyűlés elnöke bírálta a második forduló eltörlését, mert szerinte a Fidesz történetében is jól jött, hogy volt második esély, és a két forduló között több kerületben erőteljes kampánnyal meg tudták fordítani az állást.
Úgy tudjuk, múlt hétfőn arról is döntött a Fidesz elnöksége, hogy a 200 fősre tervezett parlamentben 108 egyéni mandátum lesz, továbbá a testület ragaszkodott az egyfordulós rendszerhez, igaz, azt több forrás is megerősítette, ebben továbbra is nyitott a párt, várja az ellenzéki javaslatokat.
Információink szerint a Kövér László a választójogi rendszerről folytatott vitákban ahhoz is ragaszkodott, hogy a határon túli magyarok teljes körű szavazati jogot kapjanak: ne csak listára, hanem egyéni jelöltekre is voksolhassanak. „Ez azt jelentené, hogy külön kerületeket kéne kialakítani számukra, amit a románok vagy a szlovákok úgy értékelnének, hogy az ő országukat osztjuk fel kerületekre. Túl sok vitával járna” – értékelte az ötletet a Fidesz egyik befolyásos képviselője. A párt vezetősége azt sem támogatta, hogy a határon túliak külön listákat állítsanak, mert ez több elnökségi tag szerint megosztaná a külhoni magyarokat, minden szervezetük külön listát akarna indítani. Ezért az elnökség úgy döntött, csak egy szavazatuk lesz, és azt a magyarországi pártok országos listájára adhatják le.
Míg korábban felmerült, hogy a határon túli magyarok interneten, elektronikusan szavazhassanak, hiszen a konzulátusok sokaknak túl távol vannak, úgy tudjuk, most a Fidesz elnöksége úgy döntött, hogy a külhoniak postán adhatják majd fel a voksukat.
A kisebbségi vezetők is helyet kapnak
Egyben eldőlt a hazai kisebbségek kedvezményes mandátumának sorsa is. A hvg.hu-nak egy kormányzati forrás azt mondta, a nemzetiségek külön listákat állíthatnak, és a közösségek tagjai ezekre szavazhatnak majd. Egy vezető fideszes politikus pedig azt mondta, a legkisebb eredménnyel a parlamentbe bejutó képviselőre leadott szavazatszámot vehetik figyelembe a kisebbségi mandátumszám kiszámolásánál: ennek felét kell összegyűjteni ahhoz, hogy legalább egy mandátumot kaphasson az adott kisebbség. Ha ennél kevesebb szavazatot kapnának, akkor még mindig küldhetnének képviselőt a parlamentbe, de jogköre korlátozott lenne, például nem szavazhatna a törvénytervezetekről.
A tavaly nyáron benyújtott fideszes választójogi tervezet azt tartalmazta, hogy a hazai kisebbségi szervezetek - a nemzetiségek jogait tartalmazó 1993-as törvény 13 közösséget ismer el - külön listát állíthatnak. Erről az a jelölt kerülhet be a parlamentbe, aki a teljes értékű mandátum megszerzéséhez szükséges szavazat egyharmadánál több szavazatot kap. A 2010-es választásokat alapul véve ez 20-23 ezer szavazatot jelentene, tehát csak a legnagyobb létszámú kisebbségek - a 2001-es népszámlálás alapján a cigányok és a németek - kerülnének be a parlamentbe. A harmadik legnagyobb kisebbség, a szlovákok létszáma ugyanis még a 18 ezret sem éri el, nem beszélve a 8 ezres románságról.
Ez diplomáciai bonyodalmakat is okozhatna, hiszen a kedvezményes mandátumot korábban bevezető Románia joggal várhatja el, hogy a magyarországi román közösség is képviselővel rendelkezzen a budapesti Országgyűlésben. Fideszes képviselők a hvg.hu-nak azt mondták, az egyharmados szabály szinte biztosan nem kerül majd bele a kormánypárt végleges - várhatóan október közepén nyilvánosságra kerülő - tervezetébe.
Átment a Fideszben Áder javaslata: egyfordulós választás jöhet
Nem titok: a kormányoldal sem egységes választójogfronton
