Bár májusban hivatalosan is átadta az uniós támogatással kiépített új útlevélkiadó rendszert a Külügyminisztérium, több külképviselet még mindig nem tud az Egyesült Államokba is vízummentes belépést biztosító biometrikus útlevelet kiadni. A minisztérium a káoszt hol a megszorításokkal, hol a technikai nehézségekkel, hol az uniós elnökség miatti leterheltséggel magyarázza. A zűrzavar miatt egyik olvasónk több hónapra Közép-Amerikában ragadt, most is Mexikóban várakozik arra, hogy beléphessen az USA-ba.
„Egy éve telefonálgatok, levelezgetek a térségben található külképviseletekkel, konzulokkal, a Külügyminisztérium osztályvezetőivel, még a miniszternek is írtam levelet, de még mindig nem készült el az útlevelem. Képtelen vagyok felfogni, hogyan fordulhat ez elő a XXI. században” – mondta a hvg.hu-nak a most is Mexikóban várakozó Jámbor Péter, miért nem tud már hónapok óta bejutni az Egyesült Államokba. A késlekedés miatt a szoftvergyártó cégét vezető informatikusnak el kellett halasztania az üzleti tárgyalásait, mert nem tud találkozni amerikai partnereivel, ami jelentős anyagi kárt, de elsősorban komoly kellemetlenségeket okozott neki.
A magyar állampolgárok három éve vízummentesen utazhatnak az Egyesült Államokba, ám a kedvezményt hazánkra is kiterjesztő USA feltételül szabta a személyes adatokat elektronikusan – egy beépített chipben – rögzítő, úgynevezett biometrikus útlevelek bevezetését. Az Európai Unióval szemben vállalt kötelezettség alapján Magyarország két évvel ezelőtt már megkezdte a második generációs, az ujjnyomatot is tartalmazó útlevelek kiadását is: 2009. június 29-e óta kizárólag ilyen úti okmányt adhatnak ki a hivatalok.
Az ilyen típusú útlevelek készítéséhez speciális felszerelés szükséges, az ujjlenyomat levételéhez különleges szkenner, a digitalizáláshoz pedig egy erre a célra kifejlesztett szoftver szükséges, mellyel a kormány első lépésben csak a hazai okmányirodákat szerelte fel, a világ számos pontján működő külképviseleteket csak később. Sőt, ahogy Jámbor Péter esete is mutatja, a mexikói konzulátus még a nyár végén sem rendelkezett ilyen felszereléssel.
Pedig május 18-án a Külügyminisztérium (KüM) közigazgatási államtitkára, Bába Iván hivatalosan is átadta az uniós támogatással kiépített rendszert, azt ígérve, hogy a nagyobb forgalmú külképviseleteken napokon belül, a többi konzulátuson „pár héten belül” elérhető lesz az új szolgáltatás, a külföldön élő magyaroknak nem kell hazautazniuk, ha ki akarják váltani az útlevelüket. Ehhez képest a minisztérium sajtóosztályán a hvg.hu-val azt közölték, hogy csak novemberre rendeződik véglegesen a helyzet.
Kényelmetlen panamázás
„Körülbelül 1,5 millió forintba kerülne a feleségemmel Magyarországra utazni, majd az útlevél megszerzése után az USA-ba. Nem vagyok szegény ember, ki tudnám fizetni ezt az összeget, de a környező konzulátusokon azt közölték, nem érdemes, most már rövidesen ők is megkapják a felszerelést. Mi meg vártunk” – mondta a hvg.hu-nak Jámbor. Az üzletember tavasszal fel is ajánlotta, hogy anyagilag is hozzájárulna a költségekhez, mert azt hitte, anyagi nehézségek miatt képtelen úrrá lenni a nehézségeken a kormány.
A Külügyminisztérium sajtóosztálya a hvg.hu-nak e-mailben küldött válaszában azt írta, „a technikai feltételek megteremtése a külképviseletek esetében − erre biztosított költségvetési forrás hiányában − nem valósulhatott meg”, csak a hazai okmányirodák fejlesztésére volt állami forrás. Igaz, az ország uniós támogatású fejlesztési tervében, az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program (EKOP) keretében 490 millió forint volt elkülönítve arra, hogy „az adatok elektronikus továbbításával lehetővé váljon a biometrikus útlevelek külképviseleteken történő kérelmezése, az ott tartózkodó magyar állampolgárok számára” – olvasható a kormány által 2008. június 26-án elfogadott projekttervben.
„Akkor lettem igazán dühös, amikor amerikai partnereim szóltak, erre van uniós pénz, méghozzá egy jelentős összeg. Hihetetlen számomra, hogy ennyi pénz mellett ilyen döcögősen megy a fejlesztés” – mondta a jelenleg is Mexikóban tartózkodó Jámbor Péter.
Az üzletember kálváriája akkor kezdődött, amikor az üzleti ügyeit intéző férfit és felesége bérelt lakását Panamában kirabolták: a tolvajok elvitték az első generációs biometrikus útlevelüket is. A legközelebbi külképviselettől, a kubai konzulátustól ideiglenes útlevelet kértek, ami idén októberben lejár. Felkeresték a panamai amerikai nagykövetséget, de ott közölték velük, hogy nem kaphatnak beutazási vízumot az ideiglenes okmányba. Ezt követően utaztak Mexikóvárosba, hogy az ottani magyar külképviseleten váltsák ki a biometrikus útlevelüket – hónapokat vártak a rendszer beüzemelésére, a kérelmüket a cikk megjelenését megelőzően fogadta be a konzulátus.
Zavaros határidők
„Március 31-én átadtuk a megrendelt szoftvert, december 15-én pedig az egyszerűsített visszahonosítást segítő rendszert is leszállítottuk” – nyilatkozta a hvg.hu-nak Hernyes Tibor, a speciális szoftver kifejlesztő Thinxoft Kft. ügyvezető igazgatója.
Hiába szállította le még tavasszal a cég a kért programcsomagot, a rendszer még most sem működik mindenhol. Bár Mexikóban már beüzemelték – Jámbor Péter és felesége volt az első kérelmező –, a KüM tájékoztatása szerint szeptember végén 26 külképviseleten még nem tudtak biometrikus útlevelet kiadni. A tárca a hvg.hu-val azt közölte, csak novemberre rendeződik a helyzet.
A Külügyminisztériumnak korábban is bedolgozó Thinxoft Kft. tavaly júniusban nyerte el az EKOP-támogatás egy részére kiírt közbeszerzést. A cég a kiírás alapján plusz 10 pontot kapott, amiért kedvezőbb teljesítési határidőt vállalt az EKOP-projekt egyes elemeire (összehasonlításképp: az ajánlati árra 30 pontot lehetett kapni). A Konzuli Információs Rendszer továbbfejlesztése című beruházás összértéke 236,8 millió forint volt, de mint Hernyes Tibor elmondta, ennek csak egy töredékét fordították a biometrikus útlevél-kiadási programra, mert egyéb feladataik is voltak.
Hiába kapott a cég plusz pontokat a határidő előtti teljesítésre, a Közbeszerzési Értesítő 2010. november 24-i számában megjelent hirdetmény szerint a minisztérium módosította a szerződést, és a teljesítési határidőt októberről március 31-re tolta.
Martonyi János külügyminiszter Horváth András MSZP-s országgyűlési képviselő interpellációjára adott keddi válaszában azt állította, azért kellett az ütemezést módosítani, mert a kivitelezőt leterhelte, hogy „számos, nem kizárólag az útlevél-ügyekhez kapcsolódó részfeladatot kellett megoldania”. Ezzel szemben a KüM sajtóosztálya a hvg.hu-nak pár nappal korábban azt írta, a határidő-módosításra „a Thinxofton kívül álló, objektív okokból került sor” – miként ezt hangsúlyozta a cég igazgatója is.
Nemcsak a szerződést, hanem az EKOP hivatalos határidejét is módosítani kellett. Az eredeti kiírás szerint „a projekt fizikai megvalósulását” 2010. november 30-ra időzítették, majd idén januárban május 27-re csúsztatták. Az uniós forrásokat kezelő Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a határidő módosításához nem fűzött indoklást.
Nem volt mire telepíteni
Hiába teljesítette volna az eredeti határidőre a Thinxoft a vállalását, hiába szállította le március 31-re a csomagot, ha nem lehetett alkalmazni, mert a telepítéshez szükséges hardver még nem állt készen. A KüM ugyanis a gépekre csak tavaly októberben írta ki a közbeszerzést, majd négy hónappal később hirdettek eredményt.
A közbeszerzést az a Bravogoup Rendszerház Kft. nyerte, amely idén júniusban 25 millióért szállított iPadeket a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnak. (A kft. tulajdonosa, a Bravogroup Holding a cégadatok szerint 2006. október 30-i taggyűlési döntéssel vált ki a Széles Gábor tulajdonolta Műszertechnika Kft.-ből.)
Martonyi János kedden azt közölte a késés miatt interpelláló Horváth Andrással, hogy a cég két ütemben teljesítette a szerződést, az utolsó gépeket május 23-án adták át. A minisztérium sajtóosztálya a hvg.hu-nak azt írta, a már tavasszal megkapott hardver konzulátusokra való kitelepítése azért csúszott, mert ehhez „a KüM szakembereinek közreműködése is szükséges”, akiket „a szűkös kapacitások, az európai uniós elnökségi félévvel összefüggő rendkívüli informatikai feladatok” az utóbbi időben leterheltek.
Sem Martonyi, sem a Külügyminisztérium nem adott arról tájékoztatást, hogy a hardvereket mennyiért szerezte be a Bravogoup Rendszerház. A miniszter arról sem adott magyarázatot a parlamenti képviselőnek, hogy miért nem egyidőben szerezték be a szoftvert és a hardvert.
| Konzolok nélkül maradt konzulok |
Korábban a minisztérium nem tolerálta annyira a határidők csúszását, mint a tavalyi beszerzésnél. 2010 tavaszán a Thinxoft Kft. is indult egy Külügyminisztérium által kiírt, gyorsított eljárásban – szintén a Konzuli Információs Rendszer (KIR) továbbfejlesztésének részeként – lefolytatott hardverbeszerzésen, de az államnak az előző ciklusban is többször szállító cég pályázata tavaly júniusban elbukott.
A KüM Közbeszerzési Értesítőben közzétett indoklása szerint azért nem írták alá a szerződést, mert a Thinxsoft jelezte, hogy az alvállalkozójánál fellépő technikai problémák miatt nem tud határidőre teljesíteni, a minisztérium számára pedig a június 30. utáni teljesítés az elszámolási előírások szerint nem volt elfogadható.
A KüM indoklása szerint azért volt gyorsított eljárásra szükség, mert „a KIR továbbfejlesztése tárgyában megindított közbeszerzési eljárás és a jelen eszközbeszerzés összefüggései miatt a két eljárás megindítása csak együttesen volt lehetséges; a műszaki tartalom meghatározásának összetettsége miatt az egyeztetések, az eljárás előkészítése elhúzódott”.
Ugyanakkor a KüM szerint sokáig azt sem lehetett tudni, hol lesz szükség ilyen mobil eszközökre, ugyanis a kormány 2009 végén döntött arról, hogy takarékoskodás miatt külképviseleteket zár be, majd 2010 elejére véglegesítették, hogy a bezárások által érintett területeken pontosan hol lesz szükség utazó konzulokra. |
Biometrikus adatokat is lesznek a schengeni vízum-adattárban
Vízum nékül, de csak biometrikus útlevéllel az Államokba
Június 29-től kötelező a biometrikus útlevél
