Szép számmal érkeztek emberek a budapesti Clark Ádám térre, ahová a szakszervezetek szerveztek "ülősztrájkot" a D-Day nevű demonstráció részeként. A rendőrség 300 főre engedélyezte a rendezvényt, de a hvg.hu tudósítója szerint ennél sokkal többen lehettek a környéken. A téren megjelent az MSZP elnöke is. A beszámolók szerint este 6-ra már csak pár százan maradtak a téren, és közülük is sokan elindultak már hazafelé.
Negyed négykor még nem kezdődött el az ülősztrájk - legalábbis addig nem ült le senki - de máris kisebb incidensek zavarták meg a rendezvényt. A hvg.hu helyszínen tartózkodó tudósítója azt látta, hogy két résztvevő Árpád-sávos zászlóval jelent meg a demonstráción, amit nehezményeztek a tüntetők, később a rendezők meg is kérték a két nőt, hogy tegyék el a zászlót.
Közben megjelent Mesterházy Attila, az MSZP elnöke, aki előbb interjúkat adott, majd a hozzá lépő demonstrálóknak magyarázkodhatott, akik egyrészt azt kérték számon rajta, hogy miért nem az MSZP szervez hasonló eseményeket, másrészt, hogy miért kell konfrontálódnia Gyurcsány Ferenc volt szocialista kormányfővel.
A demonstrációt a szervezők részéről Árok Kornél, a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezetének vezetője nyitotta meg azzal, hogy tűzoltóruhában leereszkedett egy kötélen az Alagút tetejéről a térre, majd a színpadon csatlakozott Kónya Péterhez, a Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetségének elnökéhez, aki azt mondta: "elkezdödött a partraszállás". A demonstráció tudósítónk szerint végül nem lett ülősztrájk, egy résztvevő sem foglalt helyet.
A Clark Ádám téren egyébként már fél három után nem sokkal szép számmal gyülekeztek az emberek, tudósítónk szerint lehettek akár ezren is. Az ülősztrájk alatt a környező utcákban nem korlátozták a forgalmat, a körforgalomban is a megszokottak szerint lehetett autózni. A tér közvetlen környékén egyetlen rendőrfurgon állt, de a Széchenyi rakparton legalább 20 rendőrautó parkolt.
A tüntetés szervezői délután öt órakor petíciót adtak át Schmitt Pál köztársasági elnöknek a Sándor-palotában - írta az Index. A petíciót a Köztársasági Elnöki Hivatal jogi főosztályának vezetője vette át, és ígéretet tett arra, hogy átadja az államfőnek.
A szakszervezetek petíciójukban egyebek mellett a méltányos és igazságos adórendszer visszaállítását és az új munka törvénykönyvének elfogadását megelőző egyeztetést követelnek - mondta el Árok Kornél, a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezetének elnöke. A dokumentum tartalmazza a szolgálati korengedményes és korkedvezményes nyugdíj visszaállításának, valamint a megfelelő életpályamodell kialakításának igényét is. A demonstrálók a köztársasági elnökhöz címzett levelükben a háromoldalú érdekegyeztetés visszaállítását is szorgalmazzák.
Az Origo tudósítója szerint este 6-ra már csak pár százan maradtak a téren, de továbbra is folyamatosan távoztak az emberek, ezzel kisebb dugót okozva az Alagúton és a Lánchídon.
A D-Daynek nevezett tüntetéssorozat szervezői először szeptember 29-től október 2-ig hirdettek meg ülősztrájkot a Clark Ádám térre, ám ezt a rendőrség nem engedélyezte. A megmozdulás elutasítását azzal indokolták, hogy a közúti és tömegközlekedést semmilyen más módon és úton nem tudták volna biztosítani. A rendőrség határozatát szeptember 20-án a Fővárosi Bíróság részben helyben hagyta.
A bíróság a Budapesti Rendőr-főkapitányság szakvéleményét elfogadva úgy foglalt állást, hogy több órás indokolatlan várakozást idéznének elő a szeptember 29-től október 2-ig tervezett demonstrációk, és ellehetetlenülne a szabad mozgáshoz való joguk azoknak az embereknek, akik nem kívánnak részt venni a tüntetéseken - olvasható a Fővárosi Bíróság honlapján megjelent közleményben. A bíróság az október 1-jén és 2-án megtartandó szakszervezeti demonstrációk esetében a Budapesti Rendőr-főkapitányság tiltó határozatát hatályon kívül helyezte.
A mintegy 70 szakszervezetet, civil és társadalmi szervezetet tömörítő akcióegység szeptember 8-án sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a munka világát érintő kilencpontos követeléscsomagot fogalmaztak meg, és szeptember 29-én indítják a határozatlan időre meghirdetett, D-Daynek nevezett tüntetéssorozatukat.
