Pintér Sándor belügyminiszter szerint a terrorizmus továbbra is komoly veszélyt jelent a demokráciára és a világra, a cél a demokrácia erősítése és a biztonság védelme az emberi jogok tiszteletben tartása mellett.
A tárcavezető csütörtökön Budapesten, a Terrorizmus és demokrácia a XXI. században című kétnapos nemzetközi konferencia megnyitóján azt mondta: a terrorcselekmények megelőzéséhez folyamatosan fejleszteni kell az ezzel kapcsolatos képességeket, mert a terroristák módszerei is állandóan fejlődnek.
A Belügyi Tudományos Tanács és a Terrorelhárítási Központ (TEK) által szervezett eseményen Pintér Sándor felidézte: a 2001. szeptember 11-i terrortámadások nemcsak az Egyesült Államokat, hanem az egész világot megrázták. A júliusi norvégiai támadások pedig azt bizonyítják, hogy a terrorizmus még mindig komoly kihívást jelent - tette hozzá.
A miniszter hangsúlyozta, hogy a terrorizmus elleni harcban fontos a tudományos és a gyakorlati életben tevékenykedők közötti tapasztalatcsere, mert - mint kiemelte - így lehet időben felismerni a terrorcselekmények előkészületeit és megelőzni a támadásokat. Kitért arra, hogy az országoknak össze kell fogniuk az elvek kidolgozásában és a gyakorlatok összehangolásában. Pintér Sándor azt hangoztatta, hogy a terrorizmus céljai, ideológiái gyorsan változnak, és "nekünk még gyorsabban kell reagálnunk". "A terrorizmus az erőszakra, mások megfélemlítésére alapoz, mi a közösségünk erejére alapozunk" - mutatott rá.
Eleni Tsakopoulos Kounalakis budapesti amerikai nagykövet kiemelte, hogy az erőszak és gyűlölet ideológiája ellen kell harcolni a demokratikus értékek nevében, mert a demokrácia - amint azt az arab tavasz eseményei is bizonyították - a nép akaratának kifejezése, és nagyobb erő, mint a terrorizmus.
A diplomata is a nemzetközi együttműködést szorgalmazta, és kitért arra, hogy Magyarország értékes tapasztalattal bír az autoriter rendszerből a demokráciába való átmenetről. Mint mondta, a 2001. szeptember 11-i terrortámadások öröksége lehet az, hogy az országok megerősítik elkötelezettségüket a demokratikus értékek mellett.
Hajdu János, a TEK főigazgatója hangsúlyozta, hogy a terrorizmus elleni harcban nemzetközi összefogásra van szükség, mert a terrorizmus nem ismeri az államhatárokat. Úgy fogalmazott: Magyarországon nem érzékelhető erősen a terrorfenyegetettség a mindennapokban, de az ország geopolitikai okokból aktívan részt vesz a terrorizmus elleni küzdelemben. Úgy vélte, a terroristák elleni fellépés akkor hatékony, ha gyors és rugalmas, és ennek a kitételnek megfelel a TEK, amelynek hatékonyságát biztosítja, hogy abban a titkosszolgálati és a rendőri képességek olvadnak össze.
Richard LeBaron, az amerikai külügyminisztérium stratégiai terrorellenes kommunikációs koordinátora az online propaganda elleni harc fontosságát emelte ki, mivel - mint mondta - az internet a XXI. században egy olyan közszféra, amelyet egyaránt lehet jóra és rosszra használni, és az mindenki, így a szélsőséges ideológiák hívei között is megkönnyíti a kapcsolatépítést. Azt mondta, a közösségi weboldalak és videomegosztók használata az elmúlt években ugrásszerűen nőtt az arab országokban. Hozzáfűzte: a szélsőséges ideológiák hívei jelen vannak a Facebookon és a Twitteren, és ezek révén igen nagy a befolyásuk.
Richard LeBaron rámutatott arra, hogy a szólásszabadság és a gyülekezési jog tiszteletben tartása fontos, de a biztonság védelme is elengedhetetlen, ezért meg kell találni az egyensúlyt a szabadság és a biztonság között. Meglátása szerint ugyan a terrorellenes küzdelemben nehézséget okoz, hogy az internetes tevékenység földrajzilag gyakran nehezen behatárolható, ezért nem mindig egyértelmű, melyik ország kötelessége a fellépés, de az online jelenlét, reagálás mindenképpen nagyon lényeges.
