A Pécsi Vízmű Zrt. azt várja, hogy rövid időn belül megindul a választott bíróságnak a vízmű-üggyel kapcsolatos új eljárása, Pécs korábbi szolgáltatójának ugyanis meggyőződése, hogy a város 2009-ben jogellenesen mondta fel a vele kötött üzemeltetési szerződést.
"A Pécsi Vízmű kézhez vette a Legfelsőbb Bíróság ítéletét. Ebben az LB helybenhagyta a Tolna Megyei Bíróság határozatát, amelyben érvénytelenítette a választott bíróság döntését Pécs egyoldalú szerződésbontása kapcsán" – áll a Pécsi Vízmű keddi közleményében.
A társaság utalt rá: a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő választott bíróság tavaly februárban azt mondta ki, hogy a város jogszerűen mondta fel a szerződést. A Pécsi Vízmű rendes bírósághoz fordult, a Tolna Megyei Bíróság pedig érvénytelenítette a határozatot, és új eljárásra kötelezte a választott bíróságot. A döntést hétfőn az LB is megerősítette.
Pécs 2009 szeptemberében a többi között arra hivatkozva bontotta fel a Suez Environnement kisebbségi tulajdonában és irányítása alatt álló vízművel a szerződést, hogy a cég túl drágán szolgáltat, nem a vízdíj csökkentését, hanem a terjeszkedést helyezte előtérbe, a magas befektetői osztalék és egyéb járandóságok pedig egy 100 százalékos városi tulajdonú vízszolgáltató esetén Pécset gazdagíthatnák.
A város 2009. október elején átvette a városi vízközműveket, az önkormányzat által megbízott biztonsági cég alkalmazottjai az ellenőrzésük alá vonták a vízmű épületét és kizárták onnan a Pécsi Vízmű vezetőit. Azóta Pécsen – majd fokozatosan a város környéki településeken is – az önkormányzat által alapított Tettye Forrásház Zrt. lett a szolgáltató.
A vízmű vitatta a szerződés felmondásának jogosságát, és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő választott bírósághoz fordult, amely azonban 2010 februárjában elutasította a cég keresetét, és jogszerűnek minősítette a felmondást. Ezt a döntést a felperes Pécsi Vízmű megtámadta a Tolna Megyei Bíróságon, kérve a választott bíróság ítéletének megsemmisítését. A megyei bíróság idén februárban eljárási hibák miatt érvénytelenítette a választott bíróság döntését és új eljárásra utasított.
A megyei bíróság jogerős ítéletében azzal érvelt, hogy sérült a felperes tisztességes eljáráshoz, ügyének előadásához való joga, amikor a választott bíróság ítéletének meghozatala előtt nem közölte azokat a – vitatott szerződés semmisségével kapcsolatos – jogi tényeket, melyekre döntését alapítani fogja, és mindezzel kapcsolatban a feleknek nem volt lehetőségük álláspontjukat kifejteni, esetleg bizonyítást felajánlani. Ezt a döntést viszont az alperesek támadták meg az LB-n felülvizsgálati kérelemmel.
Az LB hétfőn kihirdetett felülvizsgálati döntésében elutasította az alpereseknek a Tolna Megyei Bíróság jogerős ítélete ellen benyújtott felülvizsgálati kérelmét, és hatályában fenntartotta azt az ítéletet, így új választott bírósági eljárást kell lefolytatni a Pécsi Vízmű és a város közötti szerződés felmondásának ügyében. Indoklásában az LB a megyei bírósághoz hasonlóan felrótta a választott bíróságnak, hogy a vitatott szerződéssel kapcsolatban hivatalból észlelt semmisségi okot nem közölte a felekkel, nem adott lehetőséget az ezzel kapcsolatos nyilatkozattételre, bizonyításra és mindezzel megsértette a tisztességes eljárás követelményét.
Trinn Gábor, a pécsi önkormányzatot a perben képviselő ügyvéd az LB ítélete után annyit mondott: a felülvizsgálati döntés a választott bírósági eljárások tekintetében általában nagy jelentőségű, ám jelen ügyben a jogvita kimenetelét nem határozza meg, hiszen a választott bíróság által kimondott semmisségi ok fennállását nem érinti, amennyiben az az üzemeltetési szerződés egy pontjában jelentkezik.
Az alperesi oldal korábban az eljárásban hivatkozott arra, hogy a vitatott szerződés nyilvánvalóan egyoldalú előnyöket biztosított a francia befektetőnek és rendkívüli módon megnehezítette a több évtizedre kötött megállapodások felmondását. A város és a francia cég közötti szerződések még az 1990-es évek közepén jöttek létre, amikor a jelenlegi polgármester, a fideszes Páva Zsolt állt a város élén, és később a Toller László vezette, szocialista többségű városvezetés idején azokat meghosszabbították, de a felmondást korlátozó kikötések változatlanul megmaradtak.