Csak a főváros képes magas színvonalon biztosítani a közszolgáltatásokat – véli Tarlós István, aki szerint a következő önkormányzati ciklusban több budapesti kerület is csődbe mehet, annyira súlyos adóssággal küzdenek.
A főváros 15 milliárd forintot különítene el arra az esetre, ha a súlyosan eladósodott kerületek csődbe mennének. Budapest vezetése szerint így lehetne biztosítani a nehéz helyzetbe került kerületek lakosainak ellátását. A Főpolgármesteri Hivatal közleményében az áll, hogy a keret elkülönítését Tarlós István „korrektebbnek” tartja, mint azt, ha a kerületek a fővárost illető bevételekre akarják „rátenni a kezüket”.
A mostani javaslat hátterében az a vita áll, amely azután tört ki a fővárosi vezetés és a kerületek között, hogy a kerületi önkormányzatokat tömörítő, a közelmúltban megalakult Budapesti Önkormányzati Szövetség (BÖSZ) bejelentette: a ma még a főváros feladatai közé tartozó hatáskörök jelentős részét a kerületekhez csoportosítaná. A BÖSZ koncepciója szerint 2014-től a közgyűlés tagja lenne minden kerületi polgármester.
Tarlós szerint több kerület eladósodottsága annyira súlyos, hogy azok a következő önkormányzati ciklusban akár csődbe is mehetnek. „A főpolgármester szerint a kerületeknek a hiteleik visszafizetésére és egyre növekvő költségeik fedezésére sürgősen bevételekre volna szükségük, a főváros ezért javasolja, hogy az Állami Számvevőszék végezze el az önkormányzatok stressztesztjét” – olvasható a főváros honlapján.
Csak a főváros
A főpolgármester úgy véli: 2014-től jó néhány kerület működése ellehetetlenülhet, „2012-től ugyanis a korábban kibocsátott kötvényeik után már nemcsak a kamatot, hanem a tőkét is törleszteniük kell, egyre növekednek a működési költségeik, előbbiek miatt a városrészek által elvégzett feladatok színvonala már most zuhanni kezdett” – olvasható a közleményben.
Azt, hogy a mostani kezdeményezés hátterében a BÖSZ fővárost gyengítő javaslata áll, Tarlós azon szavai is bizonyítják, melyek szerint „csak a főváros képes egyenletesen magas színvonalon biztosítani a közszolgáltatásokat, mert van pénzügyi tudása, forrása és mozgástere, ráadásul 1860 óta egységes közszolgáltató városként működik”.
A főpolgármester a megroggyant pénzügyi helyzetű kerületek közül példaként az V. kerületet emelte ki, amelynek adóssága meghaladja a 15 milliárd forintot, „és 2006 óta meredeken emelkedik”. A hivatal számításai szerint a főváros egy főre vetített adóssága 100 ezer forint, míg ez az adat Belváros-Lipótvárosban ennek hatszorosa.
A főváros honlapján is megjelent – információink szerint a Magyar Államkincstártól származó adatok alapján összeállított – táblázat szerint míg a főváros eladósodottsága 58 százalékos, addig az V. kerületé 92, a VII. kerületé 89, a XII. kerületé 108, a XXIII. kerületé pedig 106 százalékos. A főváros által felmért kerületek között az egy főre jutó adósság az V. kerületben a legnagyobb.
| Álmatlan éjszakák jönnek? |
Kósa Lajos Fidesz-alelnök, Debrecen polgármestere tavasszal vetette fel, hogy azok a polgármesterek, alpolgármesterek és önkormányzati képviselők, akiknek a hivatali idejében, illetve képviselői megbízásuk idején az önkormányzat ellen adósságrendezési eljárás indult, 10 évig ne legyenek választhatóak. Noha nyílt titok, hogy a debreceni polgármester kezdeményezése Tétényi Éva esztergomi független polgármester ellen irányult (a tervezetet a sajtó Lex Tétényinek keresztelte), és adósságrendezési eljárás csak néhány hazai önkormányzat ellen indult, ha az önkormányzatok eladósítása miatt az önkormányzati vezetők a jövőben nem indulhatnának választásokon, akkor – a fenti adatok alapján – sem Rogán Antal V. kerületi, sem Pokorni Zoltán XII. kerületi polgármester nem lehet nyugodt. |
Biztos lázasan keresi
Riz Levente, a BÖSZ elnökségi tagja szerint nem érdemes az adóssággal revolverezni a kerületeket. A XVII. kerület polgármestere a hvg.hu-nak adott interjújában úgy fogalmazott: sok oka lehet annak, hogy egy város hitelt vesz fel. Mint mondta: az elmúlt nyolc évben az állam rengeteg forrást elvont az önkormányzatoktól, miközben kötelező feladataikat bővítette, emellett sokaknál a rossz, igazságtalan fővárosi forrásmegosztás okozott problémákat.
Tarlós István egyébként pénteken nyílt levélben fordult a BÖSZ elnökségéhez, amelyben azt kérte a szövetségtől, segítsenek együtt Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszternek abban, hogy döntést hozhasson a fővárosi troli- és villamostender uniós támogatásáról.
Amint azt a Magyar Nemzet pénteken megírta: a fejlesztési minisztérium nem támogatja a főváros járműbeszerzését, mert ennek 118 milliárdos forrásigénye egyedül több, mint a jelenlegi uniós költségvetési ciklusban a városi és elővárosi közlekedésre fordítható 98 milliárd forintos keret. Az érezhetően nyomásgyakorlási szándékkal írt nyílt levél szerint a főpolgármester biztos benne, hogy a miniszter is „lázasan keresi a megoldást és maga is szeretne Budapestnek segíteni”.
Tarlós új ötlete: stressztesztet akar a kerületeknek
Tarlós biztos benne, hogy Fellegi is "lázasan keresi a megoldást"
Fellegiék nemet mondanak Tarlósék beszerzési igényeire
Népszavazást szeretne az LMP a "böszmeség" miatt
