A Fidesz-frakció sajtóosztálya szerdán az MTI érdeklődésére azt a tájékoztatást adta, hogy Papcsák Ferenc fideszes országgyűlési képviselő, az alkotmányügyi bizottság tagja levélben fordult a testület elnökéhez, a KDNP-s Salamon Lászlóhoz, kérve, hogy a bizottság jövő hétfői ülésén vegye napirendre az albizottság létrehozásának kérdését, és lehetőség szerint az még aznap alakuljon is meg.

A 2002-2010 közötti lakossági devizaeladósodás okainak feltárását, valamint az esetleges kormányzati felelősséget vizsgáló albizottság a tervek szerint négy kiemelt témát tekint majd át. Választ keres arra a kérdésre, hogy az akkori kormányoknak milyen szabályozási eszközeik voltak, "miért nem védték meg a bankoktól, bankároktól az embereket". Megvizsgálják továbbá, hogyan lehetséges, hogy egyoldalú szerződésmódosításokkal "tették tönkre a hiteleseket", és az elmúlt nyolc év kormányai miért nem tettek lépéseket ezen hitelesek megvédése érdekében.

Napirenden lesz az a kérdés is, hogyan hagyhatták figyelmen kívül az akkori kabinetek a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF), a Magyar Nemzeti Banknak (MNB), a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF), az Európai Központi Banknak (EKB) és a Világbanknak a figyelmeztetéseit. Végül megvizsgálják, mi vezetett oda, hogy míg 2002-ben a lakosság devizahitel-állománya kevesebb volt, mint 300 milliárd forint, addig 2010 nyarán ez 6.600 milliárd forintra emelkedett - közölte a Fidesz-frakció sajtóosztálya.

Orbán Viktor miniszterelnök szeptember 12-én a parlamentben - az országvédelmi akciótervet ismertetve - közölte: indokoltnak tartja annak kivizsgálását, hogy milyen érdekeket szolgált, kit terhel a felelősség azért, hogy a térség országaival ellentétben Magyarországon elmaradt a devizahitelezés adminisztratív korlátozása, és az embereket "belecsalták" a devizahitelezés rendszerébe.

Másnap a Hír TV-nek adott interjúban megerősítette, hogy egyedül Magyarországon nem tettek semmilyen lépést a devizahitelek adminisztratív korlátozására, sőt "Magyarországon a bankok és a kormányzat, miután az előző nyolc évben a kormányok nem az emberek oldalán álltak, hanem a bankárok oldalára álltak át (...), inkább közösen belelovalták az embereket abba, hogy nincs olyan nagy kockázat, vegyék fel ezt a pénzt".

Fontos kérdésnek nevezte, hol volt ekkor a jegybank, a PSZÁF, a pénzügyminiszter, "horribile dictu" maga a miniszterelnök. Ennek megválaszolására Orbán Viktor parlamenti vizsgáló bizottság létrehozását kezdeményezte, amelynek feladata lenne, hogy pontosan kiderítse, ki mit csinált, ki ellenzett, ki támogatott egyes intézkedéseket. Akik nem tették a dolgukat, azoknak viselniük kell a következményeket - szögezte le akkor.

Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője végül hétfőn, napirend előtt jelentette be az Országgyűlésben: az alkotmányügyi bizottság keretein belül lezajló vizsgálatnak kell kiderítenie, hogy 2002 után miért engedélyezték az akkori kormányok a devizahitelek megjelenését, és milyen szabályozási eszközei voltak a kabineteknek, miért nem védték meg az embereket a bankároktól. Az alkotmányügyi bizottság hétfői ülésén már döntött egy másik albizottság létrehozásáról is, amely azt vizsgálhatja majd, hogy a 2002-2010 közötti államadósság-növekedés miatt megállapítható-e jogi felelősség.