A banki szférát sokkolta, de mindenki mást is váratlanul ért, amikor a hajdúszoboszlói frakcióülés utolsó napján Lázár János bejelentette: 180 forintos svájci frank, és 250 forintos euró árfolyamon végtörleszthetővé teszik a devizahiteleket. Az első látásra ad hoc-nak tűnő javaslat hátteréről a kormánypártokban is eltérő narratívák élnek. „Előző este összeültek a ’gazdasági zsenik’, és kitalálták ezt a javaslatot, másnap pedig benyújtották a frakciónak” – mondta a hvg.hu-nak egy KDNP-s honatya a javaslat keletkezési körülményeiről. Kérdésünkre, hogy ki tartozik a "zsenik" körébe, forrásunk Rogán Antalt, Matolcsy Györgyöt említette – és természetesen Orbán Viktort, akinek jóváhagyása nélkül semmi nem lett volna a tervezetből.

A parlament hétfő este megszavazta a Fidesz által két hete felvetett, majd a Rogán Antal beterjesztette törvényjavaslatot a devizahitelek egyösszegű, rögzített árfolyamon történő végtörlesztéséről. A végtörlesztést svájci frank esetében 180 forintos, euró esetében 250 forintos, japán jen esetében 2 forintos árfolyamon teljesíthetik az adósok.

Túry Gergely

Lázár János szeptember 9-én – a háromnapos hajdúszoboszlói frakcióértekezlet zárónapján – jelentette be, hogy a kormánypárti képviselők a kötött árfolyamú végtörlesztés bevezetését kérik a kormánytól a nehéz helyzetben lévő devizahitelesek számára. A bejelentés meglepetésként érte a piacokat, a forint még aznap jelentősen gyengült, az ellenzéki pártok pedig azóta is azzal bírálják a kormányt, hogy csak a végtörlesztéshez pénzzel rendelkező tehetős családokat támogatja ezzel a döntéssel. Ahogy a hvg.hu is megírta, az ötletet a hivatalos bejelentéssel ellentétben nem a frakció, hanem a miniszterelnök-pártelnök vetette fel a hajdúszoboszlói frakcióülésen, és többek között Lázár János, Rogán Antal és Matolcsy György gazdasági miniszter érvelt a terv mellett a képviselők előtt.

"Voltak vadabb elképzelések is"

„Az MSZP, az LMP, de különösen a Jobbik egész nyáron másról sem beszélt, mint hogy a kormány semmit nem tesz a több mint egymillió devizahiteles érdekében. Aztán jöttek a képviselői fogadóórák, ahol csak dőlt a panasz” – mondta az egyik neve elhallgatását kérő fideszes parlamenti képviselő, milyen hangulatban volt a frakció, amikor a pártelnök bedobta a végtörlesztési ötletet.

Egy kereszténydemokrata politikus – aki végigülte Hajdúszoboszlón a végtörlesztéssel kapcsolatos vitákat – azt mondta: a pártvezetésben és a frakció tagjaiban is aggodalmat keltett, hogy az árfolyamrögzítés lehetőségére „láthatóan nem ugrottak rá” a hitelesek. Május végén – akkor még a bankszövetséggel folytatott hosszas tárgyalások után – szintén Orbán Viktor jelentette be, hogy a lakásárverezési moratórium megszűnése után a kabinet lehetővé teszi, hogy a devizahitelesek egy adott árfolyamon törleszthessék hónapról hónapra a banki adósságukat, igaz, ebben kockázat is volt, hiszen nem kizárt, hogy pár év múlva a meghatározott szintnél kisebb lesz a devizák árfolyama.

Lázár János bejelent, a bankvilág figyel, a színfalak mögött a frakció egyeztet

MTI / Czeglédi Zsolt

A KDNP-s képviselő szerint a kormánypártok szeptemberre úgy ítélték meg, visszhangtalan maradt a javaslat. Szerinte arra számítottak, hogy a szeptember 1-i határidő után már az első napokban is nagy számban élnek majd az érintettek a lehetőséggel. Ez a roham elmaradt, ráadásul több egyéni képviselő jelezte, hogy választókörzetében előfordult, hogy szeptember 1. után olyanoknak is felmondták a bankok a hitelszerződését, akik ugyan valamilyen elmaradásban voltak, de erejükhöz mérten így is minden hónapban törlesztettek valamennyit.

Az ellenzék már a májusi bejelentés után is komoly nyomást gyakorolt a kormánypártokra: úgy tűnt, ez a téma lesz az, amely a kormánybírálat közös nevezőjét adhatja a három párt között. Az MSZP már a bankszövetséggel való egyezkedés után is azt hangsúlyozta, hogy ez az intézkedés nem lesz elég az adósok megmentésére, a devizahitelesek terhe ugyanis nem csökken, csak időben eltolódik. A párt ötpontos törvénycsomaggal készült az őszre, miközben hasonló tervekkel állt elő az LMP, a Jobbik pedig szeptember 1-én jelentette be, hogy aláírásgyűjtésbe fog. A párt elnöke, Vona Gábor a bejelentéskor azt mondta, a devizahitelesek ügye a Jobbik szerint hasonló rangú probléma, mint a cigány-magyar együttélés. Vona azt hangsúlyozta a pártja olyan megoldáson dolgozik, mely szerint a jövőben a terhek se az államot, se a hiteleseket ne érintsék, csakis a bankokat. A törvénytervezet parlamenti vitájában az ügy jobbikos előadója, Vollner János folyamatosan azt hangsúlyozta, hogy kötelezővé kéne tenni az összes devizahitel átváltását.

„Orbán a hajdúszoboszlói frakcióülésen jelezte, vannak ennél (a végtörlesztés megkönnyítésénél) vadabb elképzelések is, de csak eddig lehet elmenni, különben bedől a bankszektor, ám az előzetes számításaik szerint a kötött árfolyamú végtörlesztés még elviselhető számukra. Bár a tanácskozáson voltak ellenvetések, a kormányfő azt mondta, ezt meg kell lépnünk” – mondta a hvg.hu-nak egy név nélkül nyilatkozó kormányzati forrás, aki szerint nehéz eldönteni, kinek volt az ötlete – a kormányfőé vagy Matolcsyé, egy biztos, a hivatalos bejelentéssel ellentétben nem a frakció vetette fel.

„A devizahitelesek maguk is felelősek”

A megkérdezett kormánypárti képviselők többsége szerint bár a végtörlesztési javaslatnak voltak előzményei, az ötlet hirtelen jött, feltehetően nem előzték meg komoly hatástanulmányok – legfeljebb azok a számítások, amelyeket a májusi döntéshez készítetek, igaz, azok nem a végtörlesztés megalapozását célozták. Ezt támasztja alá az is, hogy a hvg.hu-nak vezető fideszes politikus azt mondta, a párt elnökségében a nyár folyamán nem került napirendre a devizahitelesek megmentése.

Honnan jön majd a segítség?

Stiller Ákos

„Ha formailag nem is került napirendre, folyamatosan beszéltünk róla, érzékeltük, hogy nagy a gond” – mondta egy, a döntéshozatalra rálátó forrás. Szerinte a döntésnek voltak előzményei, „[Matolcsy] Gyuri régóta mondja, hogy a devizahitelesek miatt túl nagy az ország kitettsége, képtelenség a gazdaságot élénkítő, az exportot támogató árfolyam-politikát csinálni úgy, hogy a forintgyengülés miatt az ne fájjon a hiteleseknek”. A forrás azt mondta, a gazdasági miniszter kinevezése előtt meghívott előadóként sokszor beszélt erről az elnökségnek, ám a kormányváltás óta nem vesz már részt az üléseken, „igaz, a nézetei Viktoron keresztül a mai napig meghatározóak”.

A neve elhallgatását kérő vezető kormánypárti politikus szerint korábban főleg gazdaságpolitikai szempontból vetődött fel a kitettség csökkentése, a társadalompolitikai észrevételek sokáig másodlagosak voltak. „Ha egyre halkuló formában, de sokáig jelen volt egy olyan hang is a Fideszben, hogy a devizahitelesek maguk is felelősek, sőt a 2008-as válságig, az árfolyam elszabadulásáig kifejezetten haszonélvezői voltak a rendszernek. Sokáig kérdés volt, hogy vajon állami eszközökkel kell-e megmentenünk őket” – mondta a hvg.hu-nak a politikus.

Információink szerint a hajdúszoboszlói frakcióülésen is felmerültek hasonló szempontok. Egy, az ülésen jelen lévő kormányzati forrás azt mondta, volt, aki azzal érvelt, a döntéssel a kormány a saját gazdaságpolitikájával megy szembe, ugyanis a végtörlesztésre fordítandó lakossági tartalékok elszívásával visszaesik majd a fogyasztás, a bankok esetleg még inkább visszafogják majd a vállalati hitelezést. A kormányzati forrás szerint Orbán erre úgy reagált, hogy pont az átváltás kikényszerítésével lehet rávenni a pénzintézeteket arra, hogy végre felpörgessék a forinthitelezést. Már idézett KDNP-s forrásunk ugyanakkor azt mondta, hogy a "banki háttérrel rendelkező" (vagyis korábban a bankszektorban dolgozó) képviselők már ott jelezték a javaslat kockázatait; és azt is, hogy a javaslat könnyen ellbukhat az EU előtt. (Az Index által nyilvánosságra hozott, a Közigazgatási Minisztériumban készített szakvélemény, amely egyértelműen az uniós és a hazai jogszabályokkal is ellentétesnek minősítette a tervezetet, nem volt ismert Hajdúszoboszlón.)

„A kérdés lényegében már a 2009-es európai parlamenti kampány idején eldőlt. Miközben az MSZP pont a hitelesek mentése érdekében a bankszövetséggel tárgyalt az etikai kódexről, ellenzékből folyton azt hangsúlyoztuk, hogy ez nem lesz elég. Az állami szerepvállalás sulykolása után már lehetetlen volt az öngondoskodással, az egyéni felelősségvállalással érvelni” – mondta egy, a fideszes elnökségi döntéshozatalra rálátó politikus, aki szerint ennek ellenére sokáig húzódott a döntés, mert a nagyobbik kormánypárt sokáig nem akart „ilyen messze menni”. A forrás úgy vélte, miután az euróövezet válsága miatt a svájci frank átlépte a 240-250 forintos határt a már említett gazdaság- és társadalompolitikai érvek összeértek, „nem volt megállás”.

A Jobbik tolta a Fideszt?

„Kialakult egy olyan helyzet, amiben mindenki úgy érezte: lépnünk kell még egyet. Ezt találták ki” – mondta egy kereszténydemokrata képviselő, aki „reális feltételezésnek” minősítette, hogy a javaslatot ad hoc módon született meg. Ezt támasztja alá az a közlése is, hogy a frakcióülésen információink szerint semmilyen háttérszámítást, adatot nem tudtak prezentálni, így arról sem volt senkinek fogalma sem, hogy a hitelek 86 százaléka 10 millió forint alatti, vagyis alapvetően az alacsonyabb keresetűek vették fel, akik kérdéses, milyen arányban tudnak majd élni a javaslattal. Ugyancsak nem jutott eszébe senkinek, hogy az ellenzék azzal bírálja majd az előterjesztést: a Fidesz a gazdagoknak kedvez, míg a hitelekben bennragadók még nehezebb helyzetbe kerülhetnek.

Vollner János szerint a Fidesz által bejelentett, a devizahitelek végtörlesztését megkönnyítő javaslatukat a kormánypárt képviselői azután jelentették be, hogy a Jobbik elindította aláírásgyűjtési akcióját, melynek célja az volt, hogy a devizahiteleket a felvétel időpontjában érvényes árfolyamon forintosítsák. "A Fidesz egyes képviselőitől folyosói beszélgetésekből tudjuk, hogy a Jobbik aláírásgyűjtő akciója lépéskényszerbe hozta a hosszú ideig csak ígéretekkel takarózó kormányt, hogy egyszerűen kikényszerítette belőle a cselekvést."

Bár a megkérdezett fideszes képviselők véleménye megoszlik arról, hogy a Jobbik akciója indította volna el az újabb ötletelést a kormánypártokban, azzal többen egyetértenek, hogy a határozott ellenzéki fellépés nélkül talán „nem mentek volna el idáig”. Vollner állításaira Szijjártó Péter a miniszterelnök szóvivője ugyanakkor csak annyit reagált a hvg.hu-nak, hogy „a jobbikos képviselő úr önbizalma kicsit eltúlzott”. Egy neve elhallgatását kérő fideszes képviselő ugyanakkor elismerte, a kormánypártokon belül – a Jobbikhoz hasonlóan – is erős a bankellenes hangulat. "Azért kevés olyan országot találni Európában, ahol a bankos lobbinak ennyire befeküdve engedélyzték az egyoldalú szerződésmódosítást" – mondta a hvg.hu-nak a politikus.

„A történet ennél bonyolultabb. Kellett hozzá a jó adag matolcsyzmus, a bankok sokszor provokatív viselkedése, a Jobbik nyomulása, a képviselői fogadóórákon tapasztaltak és persze Viktor eltökéltsége, hogy nekimegy a pénzintézeteknek. Pedig Hajdúszoboszlón ő is elismerte, hogy az ügynek vannak politikai, gazdasági és nemzetközi kockázatai” – összegzett a hvg.hu kérdéseire válaszolva a nagyobbik kormánypárt egyik meghatározó politikusa.