A bírók közötti életkor szerinti megkülönböztetés miatt fordult 30 bíró közös beadványban az Alkotmánybírósághoz, amely azonban egyelőre nem hozott döntést. A bírók nyugdíjazásával kapcsolatos törvényeket ellenzők egyrészt azt kifogásolják, hogy aktív pályafutásukat – minden átmenet nélkül – jóval korábban be kell fejezniük, másrészt a bírák között az életkor szerint megkülönböztetést tesznek. Számos bírót már 62 esztendősen elküldenek ugyanis, valamivel fiatalabb kollégáik – az 1956 után születettek – viszont 65 éves korukig dolgozhatnak majd.
Az Európai Bíróság e héten született ítélete ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy az életkoron alapuló hátrányos megkülönböztetést tiltó uniós normákat a tagállamoknak be kell tartaniuk -
írja a Népszabadság. Az Európai Bíróság konkrét ügyében a német Lufthansa pilótáinak a munkaviszonya a légitársaság kollektív szerződése szerint hatvanévesen megszűnt, miközben egy nemzetközi egyezmény alapján – igaz, bizonyos korlátozásokkal – 65 esztendős korukig szolgálhatnának. A német munkaügyi bíróság előtt folyó perben a bíró előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezett, így került az ügy Luxemburgba, ahol egyértelműen leszögezték: a légi közlekedés biztonsága nem tekinthető olyan jogszerű célnak, amelyre hivatkozva elküldhetik a hatvanéves pilótákat.
Hazai bírósági források szerint ebből egyértelműen az következik, hogy a bírák életkor alapján történő megkülönböztetése is tilos. Ráadásul értelmezési nehézséget okoz, hogy az alaptörvényben a bírákra vonatkozóan „általános öregségi nyugdíjkorhatár” fordulat olvasható, a nyugdíjtörvényben viszont ennek meghatározása nem található. Abból csak annyi derül ki, hogy az öregségi nyugdíjra jogosító korhatár miként nő tíz év alatt 62-ről 65 évre.
A luxemburgi bíróság eddigi ítéletei alapján nyilvánvaló, hogy az azonos foglalkozási csoportok tagjai között bármilyen diszkriminációt csak kivételes esetben és igen alapos okból tűrnek el. Más kérdés, hogy a magyar bírák ügye csak úgy kerülhet a nemzetközi fórum elé, ha ők itthon munkaügyi pert kezdeményeznek, és az eljáró bíró előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményez.
Van azonban egy másik lehetőség is: az Európai Parlament felkérheti az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja meg a magyar szabályozást, s ha az ellentétesnek bizonyul az uniós joggal, felszólítják az államot, hogy módosítsa a szabályozást. Ha ennek eleget tesznek, az eljárás lezárul, de ha nem, a bizottság fordul az Európai Bírósághoz, amelynek az ítéletét kötelező végrehajtani. A bírák egyébként petíciót nyújtanak be a brüsszeli parlamenthez, hogy tegye meg ezt a lépést.
Korábban az Országos Igazságszolgáltatási Tanács a „kényszernyugdíjazás” kapcsán azt közölte, hogy annak következtében önmagában a létszám „technikai jellegű” pótlása akár éveket is igénybe vehet.
Az érintettek egyrészt azt kifogásolják, hogy aktív pályafutásukat – minden átmenet nélkül – jóval korábban be kell fejezniük, másrészt a bírák között az életkor szerint megkülönböztetést tesznek. Számos bírót már 62 esztendősen elküldenek ugyanis, valamivel fiatalabb kollégáik – az 1956 után születettek – viszont 65 éves korukig dolgozhatnak majd. Az efféle diszkrimináció a most hatályos és a jövőre életbe lépő alaptörvénnyel is ellentétes, ezért harminc bíró közös beadványban fordult az Alkotmánybírósághoz, ám döntés még nincs.
Az Európai Bíróság e héten született ítélete ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy az életkoron alapuló hátrányos megkülönböztetést tiltó uniós normákat a tagállamoknak be kell tartaniuk. A konkrét ügyben egyébként a német Lufthansa pilótáiról volt szó, akiknek a munkaviszonya a légitársaság kollektív szerződése szerint hatvanévesen megszűnt, miközben egy nemzetközi egyezmény alapján – igaz, bizonyos korlátozásokkal – 65 esztendős korukig szolgálhatnának.
A német munkaügyi bíróság előtt folyó perben a bíró előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezett, így került az ügy Luxemburgba, ahol egyértelműen leszögezték: a légi közlekedés biztonsága nem tekinthető olyan jogszerű célnak, amelyre hivatkozva elküldhetik a hatvanéves pilótákat.
