Valóságos aranybánya volt a budapesti katasztrófaturistáknak 2006 ősze. Ki sem kellett mozdulni a belvárosból azoknak, akik felgyújtott rendőrautók, lovas rendőrök elől menekülő zavargók vagy kifütyült politikusok látványában lelik örömüket.
Kossuth tér
2006. szeptember 17-én, Gyurcsány Ferenc őszödi beszéde kiszivárgásának napján az esti órákban terjedt el a hír a neten: tüntetők gyülekeznek a Parlament előtt. Este tíz órakor a többezres, jobbára hétköznapi Fidesz-szavazókból álló tömeg már a következő évek legmeghatározóbb rigmusát skandálta: „Gyurcsány, takarodj!”
A Kossuth téren a következő napokban egzotikusabbnál egzotikusabb szervezetek alakultak és jelentek meg, amelyek csaknem naponta váltottak rendszert. Az Országház előtt csakhamar valóságos sátortábor alakult ki, mígnem a rendőrség az október 23-i ünnepség előtt műveleti területté nyilvánította, lezárta és kordonokkal vette körül a teret.
Mivel a Kossuth tér hetekre az ország legnagyobb vécéjévé silányodott, 25 millió forintot kellett költeni a rendbetételére, egyebek mellett a talajt is ki kellett cserélni. A rendőrségi kordont – gerillaakció keretében – először a Fidesz-frakció bontotta el 2007 februárjában, ám a kerítés még aznap újra állt. A rendőrség végül márciusban bontotta le a teret körülvevő kordont.
Szent György tér, Sándor-palota
Az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülésének napján a tömeg egy része az első Kossuth téri tüntetést követően a Sándor-palotához vonult, ahol Sólyom László köztársasági elnöktől követelte a kormányfő lemondatását. A tüntetők a „Mondasd le! Mondasd le!” és a „Laci bácsi, gyere ki!” rigmusokat skandálták. A követelések több sebből véreztek: a köztársasági elnök ugyanis nem mondathatja le a miniszterelnököt, a Sándor-palota pedig nem rezidenciája, csak hivatala az államfőnek, így semmi meglepő nincs abban, hogy Sólyom nem ment ki az éjszaka közepén a tüntetőkhöz, akik megunva a sötét ablakok látványát, a hajnali órákban végül hazamentek.
Szabadság tér
Az öt évvel ezelőtti zavargások legdurvább jeleneteinek helyszíne a Szabadság tér, illetve a Magyar Televízió akkori székháza volt. Szeptember 18-án a Kossuth téren megjelent, immár szélsőséges tüntetők Toroczkai László vezetésével a tévészékházhoz vonultak, s miután követeléseiket a helyszínen nem vették át, megrohamozták és felgyújtották az MTV épületét. A tüntetők több kocsit – például Baló Györgyét – is felgyújtottak.
A szélsőségesek a tér kockaköveit felszedték, egyebek mellett ezekkel dobálták a rendőröket, akik hiába vetettek be könnygázt és vízágyút is, a tüntetők erősebbnek bizonyultak és bejutottak az épületbe, ahol kifosztották a büfét. A tévéostrom idején az MTV székházában tartózkodott Juhász Ferenc honvédelmi miniszter, Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője és Török Gábor politikai elemző is, akik a Rudi Zoltán tévéelnökkel sokáig egy sötét irodában húzódtak meg.
A tüntetők – akik között több harmad vonalbeli politikus is akadt – megrongálták a téren a szovjet emlékművet is, amelyet később rendbe tettek, ám máig rendőrkordon védi a támadásoktól.
A tönkretett tér képeivel több politikus is kampányolt: Rogán Antal, a Fidesz V. kerületi polgármester-jelöltje a közelgő önkormányzati választásra készülve követ rakott, virágokat ültetett a Szabadság téren, és itt vette fel egyik kampányfilmjét az újabb főpolgármesteri ciklusára készülő Demszky Gábor is.
Köztársaság tér, Blaha Lujza tér
A tévéostrom alkalmával elszenvedett megaláztatásért a rendőrség szeptember 19-én vett revánsot. Az arcukat eltakaró, jobbára politikai motiváció nélküli huligánok először az MSZP Köztársaság (ma II. János Pál pápa) téri székházához vonultak, s miután a rendőrség onnan elkergette őket, a Blaha Lujza téren és a környékbeli utcákban folytatták a randalírozást.
A zavargóknak, akik a Rákóczi út és a Nagykörút kereszteződésében is felgyújtottak néhány rendőrautót, ekkor már lovas rendőrökkel és kardlapokkal kellett szembe nézniük. A kergetőzés órákig folytatódott, míg a hajnali órákban az Astoriánál végül érdektelenségbe fulladt.
Nyugati tér
Az őszödi beszéd kiszivárgását követő harmadik napon a Bajcsy-Zsilinszky úton és a Nyugati téren folytatódott a rendőrök és az egyre kisebb számban megjelenő tüntetők egyre unalmasabbá váló kergetőzése. A Nyugati pályaudvar előtt fel-alá rohangáló huligánokat a rendőrség néhány óra alatt szétkergette, a legnagyobb kárt az okozta, hogy hosszú időre megbénult a közúti forgalom és a villamosközlekedés.
Astoria, Károly körút
Máig nem tudni pontosan, mi is történt az Astoriánál 2006. október 23-án, az 1956-os forradalom kitörésének 50. évfordulóján. Míg a Fidesz az Astoriánál ünnepi megemlékezést tartott, a rendőrség a közeli Bajcsy-Zsilinszky úton igyekezett feloszlatni a szélsőséges tüntetők alkotta tömeget. Utóbbiak útját az Erzsébet téren összetört térkövek, barikádok és felgyújtott kukák jelezték. A Gödör környékén máig látszanak a rombolás nyomai.
Mire a Fidesz rendezvénye véget ért, az erőszakos tömeg már a Károly körúton és a Városháza parknál csapott össze a rendőrökkel. Az egész világot megjárta az a felvétel, amelyen az látható, hogy valaki elköti a Városháza parkban a forradalom évfordulójára kiállított tankot, és azzal indul meg a rendőrök felé. Ma sincs megnyugtató válasz arra, miként tudták a tüntetők elkötni a kiállítási tárgyat; a csodával határos, hogy az akcióban nem sérült meg senki.
Nem így az Astoriánál, ahol a rendőrök gumilövedéket is bevetettek: az összecsapások során többen súlyosan megsérültek, mások mellett Révész Máriusz, a Fidesz országgyűlési képviselője. A balhé éjszakába nyúlt: a tüntetők az Erzsébet híd pesti hídfőjénél az északi Klotild-palota állványzatából építettek barikádot, onnan dobálták az őket megfékezni igyekvő rendőröket. Az „állóháborúnak” az FKF Zrt. hókotrója vetett véget, amely a rendőrség kérésére áttörte a zavargók úttorlaszt.
Az már tény, hogy a rendőrség október 23-án túlkapásokat követett el: sokakat indokolatlanul megvertek, és a rendőrök egy része nem viselt azonosítót. A rendőrség állította: nem szándékosan terelték az erőszakos tömeget a Fidesz rendezvénye felé, egyes vélemények szerint viszont pont ez volt a cél. Az eseményeket követően jogvédők keményen támadták a rendőrség durva fellépését.
Ötvenhatosok tere
Motorjukat bőgető és üvöltő tüntetők zavarták meg 2006. október 23-án este az Ötvenhatos emlékmű felavatását is. A rendezvényen megjelent Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, Demszky Gábor főpolgármester és Weinek Leonárd, Zugló újonnan megválasztott polgármestere is. Sólyom László már napközben jelezte, hogy biztonsági okokból nem megy el az emlékmű avatására.
A rendezvény biztosításának köszönhetően atrocitásra nem került sor, hacsak azt nem tekintjük annak, hogy a tüntetők még Kosáry Domokos történészbe, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnökébe is beléfojtották a szót. Az egykori Felvonulási tér ekkor kapta az Ötvenhatosok tere nevet.
