Közölték, Mesterházy Attila pártelnök levélben fordult Salamon Lászlóhoz, az Országgyűlés Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság elnökéhez, ebben tételesen kifejtette, mely pontokkal nem ért egyet. Mint írták, egyértelműen megállapítható, hogy megszűnnek az Alkotmánybíróság jövő év január 1-jén folyamatban lévő eljárásai, ha a kifogásolt jogszabály utólagos vizsgálatát magánszemély kezdeményezte. Az MSZP tiltakozik egyfelől az "actio popularis" intézményének módszeres kiüresítése, másfelől ezzel összefüggésben a szerzett jogok elvétele ellen.

Szerintük az utólagos normakontroll kezdeményezői körének nyitottsága a jogvédelem lényegi garanciája. Ennek "cinikus szűkítése" csak felháborító, ám a folyamatban lévő eljárások megszüntetése kifejezetten jogfosztó rendelkezés – írják. Szavaik szerint fontos, politikailag érzékeny ügyek kerülhetnek így le az Alkotmánybíróság napirendjéről.

Arra is rámutattak, hogy az új alkotmánybírák megválasztásához szükséges kétharmados konszenzus jövőbeni hiányában a tizenkét éves mandátum akár élethosszig tartó megbízatássá alakulhat. Közölték, Mesterházy Attila szerint az MSZP felelőssége, hogy a párt szakmai tudásával és politikai erejével "tiltakozzon a közjogi rendszer gátlástalan átalakítása ellen", melyhez minden törvényes eszközt fel fognak használni.