Itthon hvg.hu 2011. szeptember. 13. 15:04

WikiLeaks: Bajnaiék "ostobán és gonoszul" reagáltak a szlovák nyelvtörvényre

"Ostoba és gonosz" volt a magyar reakció a szlovák nyelvtörvényre Knut Vollbaek, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségügyi főbiztosa szerint – derül ki egy, a WikiLeaks által kiszivárogtatott amerikai diplomáciai jelentésből.

Az Origo birtokába került WikiLeaks-dokumentum szerint Budapest megsértette a nemzetközi jogot, amikor védelmébe vette a nyelvtörvény által sújtott határon túli magyarokat, és gyakorlatilag a szlovák törvények megsértésére buzdította őket, amikor a Bajnai-kormány a szlovák államnyelvtörvényre válaszul 50 millió forintos pénzalapot hozott létre, amelyből a szlovákiai nyelvtörvény miatt megbírságolt embereket kárpótolták volna. "Vollebaek a helyi diplomatáknak azt mondta, hogy Budapest lépése legalábbis 'ostoba és gonosz' volt, de lehet, hogy nemzetközi törvényeket is sért" – idézte az eseményt az USA pozsonyi nagykövetségének jelentése.

Bajnai Gordon
Bánkuti András

Az EBESZ főbiztosa azt is elismerte pozsonyi találkozóin, hogy egy országnak kötelessége a határain túl élő nemzeti kisebbségeit a kisebbségi jogaik védelmében támogatni, de azt szerinte úgy kell intézni, hogy "ne provokálja a szomszédokat". A főbiztos állításai alapján az amerikai nagykövetség úgy értékelte, hogy Vollebaek 2010. februári szlovákiai látogatása Robert Fico akkori szlovák miniszterelnök kormánya számára "egy pr-győzelemmel ért fel".

Vollebaek a magyar-szlovák vitába azzal szállt be, hogy 2009-ben mindkét ország kormányával konzultált, majd ajánlásokat tett a szlovák nyelvtörvény végrehajtásához. A biztos 2009 nyarán írt bizalmas jelentést a nyelvtörvényről, amelyet azonban a szlovák kormány később nyilvánosságra hozott. A jelentésből kiderült, hogy az a biztos szerint jogilag ugyan nem támadható, de visszaélésekre ad lehetőséget.

Hirdetés
Kult Sztupa Melitta Boglárka 2025. április. 11. 19:00

„A verseim nem én vagyok: az vagyok én, amit itt irok” – máig sokkolóan hat József Attila kevésbé ismert arca

Évtizedekig elzárva tartották a nagyközönség elől, majd amikor szóba került a nyilvánosságra hozatala, mind az irodalmárok, mind a pszichológusok tiltakozni kezdtek ellene. Nemcsak azért, mert a szocialista erkölcsbe ütközött, hanem attól is tartottak, hogy a megjelentetése lejáratná a pszichoanalízis módszerét, valamint összetörné az olvasókban élő, kultikus József Attila-képet. A Szabad-ötletek jegyzékének idei újrakiadása és a József Attila pszichoanalízisét feldolgozó, ezen a héten mozikba kerülő új film, a Reménytelenül egyaránt a közönség nem szűnő érdeklődését mutatja a téma iránt. A ma 120 éves József Attiláról, a költőről és a magánemberről, továbbá a Szabad-ötletek jegyzékének publikálását övező vitákról kérdeztük az első kiadást tető alá hozó Tverdota György irodalomtörténészt, a József Attila Társaság elnökét, az életmű egyik legavatottabb ismerőjét.