A kormány még nem foglalkozott Kertész Ákos Kossuth-díjának sorsával, de – mint azt a miniszterelnök szóvivője közölte – remélik, hogy az író bocsánatot kér.
Halász János, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium parlamenti államtitkára hétfőn egy interpellációra adott válaszában úgy fogalmazott: Kertész Ákosnak bocsánatot kell kérnie az augusztus végén az Amerikai Népszavában megjelent nyílt levelében írtak miatt, s "amennyiben nem kér bocsánatot, a kormány szemében méltatlanná válik a Kossuth-díjra". A miniszterelnök szóvivője azt mondta: "reméljük, hogy ez a bocsánatkérés meg fog születni". A cím adományozásáról szóló törvény szövege szerint a kormány előterjesztésére a köztársasági elnök vonhatja vissza a Kossuth-díjat attól, "aki arra érdemtelenné vált".
Az Amerikai Népszavában augusztus 29-én megjelent nyílt levélben Kertész Ákos úgy fogalmaz: "a magyar genetikusan alattvaló. József Attila talált mentséget: 'ezer éve magával kötve, mint a kéve sunyít, vagy parancsot követ'. De ez nem mentség arra, hogy a magyar a legsúlyosabb történelmi bűnökért sem érez egy szikrányi lelkiismeret-furdalást, hogy mindent másra hárít, hogy mindig másra mutogat, hogy boldogan dagonyázik a diktatúra pocsolyájában, röfög és zabálja a moslékot, és nem akar tudni róla, hogy le fogják szúrni. Hogy se tanulni, se dolgozni nem tud és nem akar, csak irigyelni, és ha módja van legyilkolni azt, aki munkával, tanulással, innovációval viszi valamire. Ma már a második világháború borzalmaiért, a Holocaustért egyedül a magyar a felelős, mert a magyar nép az (a német néppel ellentétben), amelyik se be nem vallotta, meg nem gyónta a bűneit, se töredelmes bűnbánatot nem tanúsított, se meg nem fogadta, hogy soha többé, se bűnbocsánatért nem esdekelt. Így aztán nem is kapott soha föloldozást!".
Kertész Ákos szeptember 2-án úgy reagált: amit írt, azt az Amerikai Népszavának írta, s véleménye szerint azt itthon nem kérhetik rajta számon.
