Az új alaptörvényhez kapcsolódó kéttucatnyi sarkalatos törvény és számos gazdasági tárgyú jogszabály megalkotása, illetve módosítása vár a következő három hónapban az Országgyűlésre. A csaknem két hónapos szünet után újra összeülő parlament az őszi ülésszak első napján dönt arról, kiadja-e az ügyészségnek Gyurcsány Ferencet, akit hivatali visszaéléssel gyanúsítaná meg a vádhatóság. A hétfői ülésnap várhatóan Orbán Viktor miniszterelnök napirend előtti felszólalásával kezdődik.
A kormányfő korábban azt mondta, reményei szerint az őszi ülésszak első napján ismertetheti azokat a védelmi intézkedéseket, amelyeket a legveszélyeztetettebb társadalmi csoportok érdekében terveznek, illetve beszámol a vasárnapi kormányülésen született döntésekről is.
A képviselők - a házszabálytól eltérve - már hétfőn dönthetnek arról, hogy a bajba jutott devizahiteleseknek lehetővé tett árfolyamrögzítést a 2015. január 1-jét megelőzően lejáró kölcsönökre is kiterjesztik, valamint kimondhatják, hogy az árfolyamrögzítés olyan devizakölcsönök esetén is igényelhető, ahol a fedezet egy része nem jelzálogjog, hanem állami kezesség.
Ugyancsak hétfőn szavaz a Ház Gyurcsány Ferenc volt kormányfő mentelmi jogának felfüggesztéséről, amit a mentelemi bizottság javasolt. A kérdésről vita nélkül, a jelen lévő képviselők kétharmadának voksával dönt az Országgyűlés. Az ügyészség szerint a korábbi miniszterelnök hivatali visszaélést követett el, amikor a sukorói kaszinóberuházás ügyében meghatározta az értékesítés módját, azaz a telekcserét. Gyurcsány Ferenc szerint semmi sem támasztja alá az ügyészség álláspontját, ugyanakkor ő is mentelmi jogának felfüggesztését kéri.
A parlament kedden lefolytatja a nemzeti energiastratégiáról, majd az egyes országgyűlési határozatok deregulációs célú felülvizsgálatáról szóló határozati javaslat általános vitáját. Ez utóbbival Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter összesen 865 országgyűlési határozat hatályon kívül helyezését indítványozza, köztük 171 olyanét, amelyet még az 1990 májusában tartott szabad választások előtt fogadtak el.
Az Országgyűlés tehát kétnapos üléssel kezdi meg őszi munkáját, ám Altorjai Anita sajtófőnök tájékoztatása szerint az elé kerülő törvényjavaslatok nagy száma miatt a szokásos hétfői és keddi ülésnapok mellett többször szerdánként és csütörtökönként is ülésezni fog a következő három hónapban. Ennek oka, hogy a várhatóan továbbra is nagy számban érkező egyéni képviselői indítványok mellett a kormány törvényalkotási programjában 63 jogszabály szerepel, közülük a legtöbbet a közigazgatási és igazságügyi, illetve a nemzetgazdasági tárca nyújtja be.
A Ház a január 1-jén életbe lépő új alaptörvényhez kapcsolódó mintegy harminc sarkalatos törvény közül eddig ötöt alkotott meg, azaz nagyjából kéttucatnyi még hátravan. A képviselőknek így az ősszel az új választási rendszer kialakítása mellett például az önkormányzati és az igazságszolgáltatási reformról is dönteniük kell, miközben az új munka törvénykönyvén kívül eléjük kerülnek majd az idei büdzsében keletkezett lyuk befoltozásához szükséges kormányzati intézkedések is.
A kabinet a tervek szerint a már említetteken kívül az ősszel terjeszti az Országgyűlés elé a közoktatási törvényt, a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló jogszabálytervezetet, és változhatnak a bírósági végrehajtással kapcsolatos előírások, a polgárőrségekre vonatkozó szabályok, a Széll Kálmánt Tervben és a Semmelweis Tervben foglaltak végrehajtása érdekében pedig az egészségügyi tárgyú törvények is.
A jövő évi költségvetésre vonatkozó törvényjavaslatot a kabinet október 14-én nyújtja be, a büdzséről a tervek szerint december 19-én dönt a parlament, míg az adótörvényekről november 7-én voksolhatnak a képviselők.
