Index: sok helyen nem lehetnek roma népszámlálási biztosok
Az októberi népszámlálás egyik legfontosabb kérdése, hogy sikerül-e a reálisabb képet kapni a hazai romák számáról. A népszámlálástól nem csak a cigányok félnek: számos helyen a jegyzők nem engedik a roma jelentkezőket számlálóbiztosnak – írja az Index.
A 2001-es népszámlálás során 190 ezren vallották magukat romának, jóllehet még a legkonzervatívabb becslések is félmilliósra teszik ezt a számot, de társadalomtudósok 6-800 ezer közötti becslésekkel dolgoznak. A romák helyzetének javítását célzó állami programok és uniós támogatások tervezésekor azonban csak a hivatalos statisztikákra lehet alapozni, és a nagyságrendi statisztikai különbség miatt a rendelkezésre állónál is sokkal kevesebb forrást lehetett a célra költeni.
A tíz évvel ezelőtti népszámláláskor a válaszadók kizárólag egy nemzetiséghez tartozónak vallhatták magukat: ha valaki a roma rubrikába tette az ikszet, a magyar üresen maradt, de a kérdésre amúgy sem volt kötelező válaszolni. Az asszimilációs kényszer, illetve a kisebbségekhez tapadó előítéletek távolítása miatt mindenesetre sok cigány mondta magát magyarnak.
Ennél azonban jóval prózaibb okok is közrejátszottak az irreális adatok születésében. A számlálóbiztosok kijelölése a helyi jegyző hatásköre, és 2001-ben a biztosok között csak elvétve voltak romák, akik az amúgy anonim összeírással kapcsolatos általános félelmeket eloszlathatták volna – olvasható az Index cikkében.
A mostani kampányban a résztvevők egyöntetű véleménye szerint sosem látott civil aktivitás és információáramlás figyelhető meg a romák között. A roma kampány sikere azonban nemcsak annak hatékonyságán és a romák meggyőzhetőségén múlik. A napokban derült ki, hogy országszerte a jegyzők rengeteg helyen szabotálják a roma származású számlálóbiztosok kijelölését.
Az Indexnek Bernáth Bálint, a roma kampány Hajdú megyei koordinátora arról számolt be, hogy Hajdúhadházon, ahol ő is él, az előzetes megbeszélések ellenére a négy roma jelöltből egyet sem fogadott el a jegyző, aki szerinte azt válaszolta neki, hogy nem tartozik magyarázattal. Amikor Bernáth jelzése nyomán a KSH és az Ide tartozunk fővárosi központja is közbelépett, a jegyző szerinte egyedül neki felajánlotta a biztosságot, ha nem balhézik.
Mint mondta: a jegyző döntése mögött elsősorban az anyagiak állnak, vagyis hogy a munkát ismerős kapja, de az is közrejátszik, hogy a település vezetői nem akarják, hogy hivatalosan is nyoma legyen, valójában hány roma lakik a városban. Bernáth biztos benne, hogy miként tíz éve, a jegyzők most se mennek ki a romákhoz, és asztal mögött ülve töltik ki a kérdőíveket. Ha nem cigány végzi a kérdezést, nem lesz normális adat – fogalmazott.
Az Origo is azt írja: Tarnaleleszen és több más településen elutasították a népszámlálási kérdezőbiztosnak jelentkező cigányokat a helyiek szerint. Többüknél arra hivatkoztak, hogy csúnyán írnak, ezért nem alkalmazzák őket, de a körjegyző szerint problémát jelent az is, hogy nem elég jó kiállásúak.