Bizonytalan, mikor kezdődhet a honvédségi vesztegetési ügy tárgyalása, miután a kijelölt bíróságon nincsen két tábornoki rangú ülnök, így – noha kiemelt esetről van szó – egyelőre nem alakulhat meg a törvényszék. A vád szerint honvédtiszteket vesztegető cégek között szerepel a pécsi egyetemi korrupcióban is érintett, fideszes kötődésű Delta Zrt. is.
Oláh János dandártábornokkal alaposan kitolt az élet. Bár terhelő vallomásokkal segítette a Budapesti Katonai Ügyészséget a Honvédelmi Minisztérium (HM) vezetését érintő vesztegetési botrány kiderítésében, méghozzá annyira elkötelezetten, hogy a közel ötvenoldalas vádirat oroszlánrésze az ő vallomásán alapul, mégsem úszhatja meg tanúként.
Az ügyészség terve az volt, hogy a vádiratban egyenesen a bűnszervezet egyik irányítójának titulált Oláh ügyét külön kezeli a többiekétől, s egyszerűsített eljárásban állítja törvény elé. Ebbe Oláh is belement, alighanem azért, mert így lényegesen enyhébb a kiszabható büntetés, míg a „főügyben” – hivatalos személy által, bűnszervezetben elkövetett üzletszerű vesztegetésért – súlyos fegyházévek fenyegetik a vádlottakat.
Régi ismerősök
Csakhogy az eljárásra a Fővárosi Bíróság elfogultsága okán kijelölt Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság katonai tanácsa úgy döntött: miután a két ügy – Oláhé és többieké – nyilvánvalóan összefügg, egyesíti a procedúrákat. Bárándy Péter, Oláh ügyvédje nem kívánt lapunknak részleteket elárulni az eljárások egyesítéséről, mondván, ez az ügy titkosított része. Hírek szerint az ügyészség úgynevezett bíróság elé állítást, mások szerint "tárgyalás mellőzését" szorgalmazott. A korábban a HM Nemzetközi Rendezvényszervező Hivatalát vezető tábornoknak aligha lesz kellemes közös vádlottak padján ülni az általa – az érintettek szerint hamisan – bemártottakkal, ráadásul az ügyészség sem tett meg minden tőle telhetőt koronatanúja érdekében. Az ügyek egyesítéséről szóló bírósági határozat megfellebbezhető lett volna, mégsem kértek jogorvoslatot. Némi vigaszt nyújthat a vádlottnak, hogy a tárgyalás egyelőre mindenképpen késik, annak ellenére, hogy az új büntetőeljárási szabályok az efféle kiemelt ügyekre haladéktalan eljárást írnak elő.
Felszívódott tábornokok
Azonban egy másik perrendtartási regula szerint a katonai tanács ülnökei nem lehetnek alacsonyabb beosztásban, mint a vádlottak, márpedig nem csak Oláh, de az elsőrendű terhelt, Lévai István Attila, a HM Közgazdasági és Pénzügyi Ügynöksége volt vezérigazgatója, későbbi moszkvai véderőattasé is dandártábornok. Győrben azonban csak egyetlen tábornoki rangú ülnök szolgál, az ítélkező tanácsnak pedig – a bíróval együtt – háromtagúnak kell lennie.
Nemrég még teljes volt a csapat. Takács József, a megyei bíróság elnöke lapunknak elmondta, ülnök kollégájuk az eljárások összevonásáról szóló határozat meghozatala után mondott le, mivel felettesei áthelyezték. Takács egyébként már tájékoztatta az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot, kérve: tolmácsolják a HM-nek, hogy mihamarabb hívják össze a tábornoki állománygyűlést, és jelöljenek új megyei ülnököt, vagy az akták kerüljenek vissza a Legfelsőbb Bíróságra, hogy egy újabb – immár a harmadik – megyei bíróságot jelöljenek ki az eljárásra.
A vádirat alapján egyébként helyesnek tűnik a törvényszék egyesítő döntése: Oláh kvázi főszereplője az eseményeknek. Az ügyészek elmélete szerint ketten voltak irányítók Lévaival, akitől – Lévai 2007-es moszkvai kinevezése után – Oláh átvette a bűnszervezet vezetését. Oláh győzködte csaknem minden esetben a beszervezni szándékozott honvédtiszteket, illetve legtöbbször ő kért és ő vett át kenőpénzt a HM-beszállító cégektől. Az ügymenet egyébként az efféle esetekben szokásos volt: a megbízások százalékát kapták vissza, a pénzt Oláh – legalábbis ezt vallotta ő, miközben a többiek tagadnak – korábban közösen megállapított százalékos arányban dobta szét a közreműködők között, miközben maga is milliókat tartott meg. Oláhval együtt összesen tizenhatan állnak bíróság elé, tizenhárman bűnszervezet tagjaként.
Elszámoltatás és gyanúsítás
A bűnbánó maffiózó-honvéd elmondása szerint a korrupciós pénzből ötven százalék járt Fapál László volt közigazgatási államtitkárnak, aki a vád szerint többnyire kommunikációs tanácsadója, Nemes Dénes közvetítésével jutott hozzá a pénzéhez. A kivételes, személyes alkalom az elhíresült viszkisdobozos kifizetés volt, a vádiratban azonban nem szerepel a jobboldali médiában – Oláh vallomására hivatkozva – sokat citált kijelentés, amely szerint Fapál a részesedése harmadát mindig a „főnöknek” és „a Misinek”, azaz Juhász Ferenc akkori miniszternek és Zámbori Mihály kabinetfőnöknek továbbította.
A vádiratban a jelenet úgy zárul, hogy az államtitkár „piros színű italosdobozba” tesz négymillió forintot, majd elhagyja a szobát (saját hivatali helyiségét). Az akkor szétosztott 12 millió forint eredete egyébként nem szerepel a vádiratban, ráadásul az átadás pontos időpontját sem tudta meghatározni az ügyészség.
„Ügyfelem ellen semmi egyéb bizonyíték nincsen, mint Oláh vallomása. Ráadásul az is egy sokadjára módosított változatban említi Fapált: eleinte róla nem is esett szó” – tájékoztatta a hvg.hu-t az exállamtitkár ügyvédje, Dezső Antal, hozzátéve: a tisztességes eljáráshoz való jogot alapvetően sérti, hogy egy alkupozícióban szerzett terhelő vallomásra alapozzanak vádemelést.
Nagyon úgy fest, Fapál akkor került célkeresztbe, amikor a Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos vezette csapat Juhász irányába kezdett lődözni, ami meglehetősen pikáns, tekintve, hogy kommunikációjuk egy olyan ember közlésén alapul, akinek ügyvédje – Bárándy – Juhász minisztertársa volt a Medgyessy-kormányban.
„A börtönben különféle hatások értek: volt, aki azt mondta, hogy gyanúsítás szerint kell vallomást tennem magamra és másra is, és akkor kikerülhetek. Volt, aki arról igyekezett meggyőzni, hogy Szekeres Imre szocialista politikusra kellene vallomást tennem” – írta blogján a nyáron Fapál, aki még januárban szabadult az előzetesből. Sem ő, sem a többiek nem tettek beismerő vallomást, lehallgatásra, egyéb „kézzelfogható” bizonyítékra a vádirat nem hivatkozik, így az ügyészek számára alighanem döntő lesz, hogyan értékeli a bíróság Oláh vallomását, és hogy a tábornok a számára kedvezőtlen eljárási fordulat nyomán nem változtat-e esetleg rajta.
Akik hiányoznak
Elég szokatlan az is, hogy a megbízott cégek vezetői, illetve a vádiratban nevesített alkalmazottak – jogi szakszóval az aktív vesztegetők – nem kerültek a vádlottak padjára. (A hvg.hu tudomása szerint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nyomoz ellenük.) Holott szinte kivétel nélkül belementek Oláhék feltételeibe. A kivétel a cafetéria-szolgáltató Sodexo Magyarország Kft. volt, amely 2006-2008 között összesen nettó 400 millió forint értékben állt szerződésben a HM Beszerzési és Biztonsági Beruházási Hivatallal. Lévai még a szerződéskötés előtt kért a Sodexo alvállalkozójától, a Kipszer-csoportba tartozó Kipex Kft.-től, majd a Sodexótól 30 milliót, de mindkét cég képviselője elhajtotta.
A korrupt vállalatok – a vádirat vagy tucatnyit, zömében jobbára ismeretlen kisvállalkozásokat nevesít – összesen mintegy 160 millió forintot forgattak vissza a vádlottaknak. Az összeesküvés egyébiránt az első Orbán-kormány idején, s a kisgazda Szabó János minisztersége alatt – 2001 vége, 2002 eleje táján – kezdődött, s akkor fejeződött be, amikor 2010. január végén az idTech Kft. embere 1,5 millió forintot adott át a tizenkettedrendű vádlott Bakos Zsoltnak, a HM Térképészeti Kht. logisztikai osztályvezetőjének Budapest és Vecsés között egy üzletközpont parkolójában, amikor az ügyészség tetten érte őket.
A honvédségi térképészcég egyébként messze nem volt a legkapzsibb: emberei néhány százezret kértek vissza az esetenként több tízmilliós megrendelésekből. Így például a Delta Informatikai Zrt.-től és jogelődétől, amely 2006-2009 között összesen közel 200 millió forint értékben kapott megbízást.
A Delta neve ismerős a bűnügyi hírekből: a cég informatikai értékesítésért felelős igazgatója a Pécsi Tudományegyetemnél folyó vesztegetési nyomozás gyanúsítottja. A PTE-n és a HM-nél történtek idején – 2007-2010 között – a Delta igazgatóságát erősítette Czakó Ferenc, a Fidesz későbbi informatikai szakértője, Fellegi Tamás fejlesztési miniszter barátja.
A politikai ellenoldalhoz kötődik a HM környékén kvázi udvari szállítónak tűnő Kipszer Zrt., amelynek egyik leányvállalata tulajdonos volt az MSZP székházát felújító és üzemeltető Jókai 6 Zrt.-ben. Az egy ideig a Malév Zrt.-ben is meghatározó tulajdonos Költő Magdolna által vezetett Kipszer az ingatlanüzemeltetéstől a missziós honvédek logisztikai kiszolgálásáig számos megbízást kapott, amelyből a vádirat szerint – Virágh István felügyelőbizottsági tag révén – milliós nagyságrendben osztott vissza Oláhéknak.
