Megérkeztek az ügyészségre a rendőrség nyomozati anyagai Zagyva György Gyula ügyében, aki a Sziget Fesztivál bejáratánál követett el a gyanú szerint rendzavarást. A legfőbb ügyész dönt arról, hogy kezdeményezi-e az Országgyűlés elnökénél a képviselő mentelmi jogának felfüggesztését.
Megérkeztek a Legfőbb Ügyészségre kedden a rendőrség nyomozati anyagai a Zagyva György Gyula, a Jobbik országgyűlési képviselője és négy másik ember által augusztus közepén elkövetett rendzavarás ügyében - közölte Horányi Miklós, a Legfőbb Ügyészség szóvivője. A legfőbb ügyész dönt arról, hogy kezdeményezi-e az Országgyűlés elnökénél a képviselő mentelmi jogának felfüggesztését.
Zagyva György Gyulát csaknem két héttel ezelőtt Óbudán, a Sziget fesztivál bejáratának környékéről állította elő a rendőrség. A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) aznapi tájékoztatása szerint Zagyva György Gyulát és négy másik embert rendzavarás szabálysértés elkövetése miatt igazoltatták, majd állították elő. A képviselő a rendőrségen írásos nyilatkozatot tett, amely szerint mentelmi jogáról nem mond le - közölte akkor a rendőrség.
Zagyva György Gyula, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) tiszteletbeli elnöke a fesztivál főbejáratához szervezett tüntetésen - amelyet eredetileg a magas benzinárak elleni tiltakozásul a sziget területére hirdettek meg, de azt a rendőrség nem vette tudomásul, mivel a fesztivál helyszíne magánterületnek minősül a rendezvény idején - felszólította az embereket, próbáljanak együtt bemenni a fesztivál területére. Ezt követően a mintegy hetven tüntető megindult a főbejárat felé, ahol biztonsági őrök és rendőrök fogadták őket, így nem jutottak be a területre. A BRFK múlt pénteken küldte el az ügyészségre a nyomozati anyagokat, amelyeket a Legfőbb Ügyészség kedden kapott kézhez. Zagyva György Gyula korábban közleményben szólította fel az Országgyűlés mentelmi bizottságát, hogy ha a testület elé kerül a Sziget fesztivál bejáratánál történt ügye, "adja ki a mentelmi jogát".
Az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló - a mentelmi jogot is szabályozó - törvény szerint képviselőt csak tettenérés esetén lehet őrizetbe venni, és ellene csak az Országgyűlés előzetes hozzájárulásával lehet büntetőeljárást, valamint szabálysértési eljárást indítani vagy folytatni, továbbá büntetőeljárás-jogi kényszerintézkedést alkalmazni. A képviselő a mentelmi jogáról - a szabálysértési eljárás kivételével - nem mondhat le. Rendzavarás esetén, amely szabálysértésnek minősül, a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítványt, amennyiben a képviselő nem mond le mentelmi jogáról - a szabálysértési hatóság megkeresése alapján - a legfőbb ügyész terjeszti elő az Országgyűlés elnökének. A mentelmi jog felfüggesztése tárgyában hozott döntés csak arra az ügyre vonatkozik, amelyre az indítványt előterjesztették - áll az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvényben.
