Az eseti bizottság július 12-én tartott első tanácskozásán fogadta el munkatervét. Azóta elkezdődött az iratok bekérése az érintett országos hatáskörű szervezetektől, például az Országos Rendőr-főkapitányságtól és az Alkotmányvédelmi Hivataltól. A dokumentumok folyamatosan érkeznek, és az már most látható, hogy több ezer oldalnyi iratot kell áttanulmányoznia a testületnek. Az írásos állásfoglalásokra vonatkozó felkéréseket is megküldték az érintetteknek. A meghallgatásokra szóló meghívókat még nem postázták – mondta Kocsis Máté.

A testület elnöke elmondta azt is: a dokumentumok áttekintésére a frakciók időt kértek, így a munka a tervek szerint szeptember közepén folytatódhat, és várhatóan már ekkor kihelyezett ülést vagy üléseket tart majd a bizottság Gyöngyöspatán.

A bizottság november 20-ig dolgozik. Az eredeti tervek szerint Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnökön túl a testület meghallgatná mások mellett Vona Gábor, a Jobbik és Schiffer András, az LMP frakcióvezetőjét, az ORFK vezetőit, a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület elnökét, Balog Zoltán társadalmi felzárkózásért felelős államtitkárt, Domokos Lászlót, az Állami Számvevőszék elnökét, Kállai Ernőt, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosát, Farkas Flóriánt, az Országos Roma Önkormányzat elnökét, Jeney Orsolyát, az Amnesty International Magyarország igazgatóját és Pardavi Mártát, a Magyar Helsinki Bizottság társelnökét is.

A Jobbik július közepén – miután a párt jelöltje győzött a gyöngyöspatai időközi polgármester-választáson – azt közölte: álláspontjuk szerint a polgármester-választás eredménye azt bizonyítja, hogy okafogyottá vált az eseti bizottság munkája. Vona Gábor pártelnök-frakcióvezető és Balczó Zoltán, a Jobbik alelnöke Kocsis Máténak írt levelében ezért azt javasolta, hogy tegye meg a szükséges lépéseket a testület megszüntetésére. Emellett azt is kijelentették, hogy pártjuk a bizottság munkájában a továbbiakban nem vesz részt.

A parlament döntése értelmében az eseti bizottság egyebek mellett vizsgálhatja, hogy az ellenzéki pártok részt vettek-e az ország közrendjének, köznyugalmának megzavarásában, illetve a parlamenti képviselőket milyen felelősség terheli a Heves megyei településen történtekért. Megvizsgálnák a gyöngyöspatai romák "húsvéti utaztatásának" körülményeit, illetve azt, hogy kinek az érdekében állhatott a "nem létező polgárháborús helyzetről" tájékoztatni a nemzetközi sajtót.

Vizsgálná továbbá, milyen szerepet játszott a Gyöngyöspatán lezajlott eseményekben Richard Field amerikai üzletember. A bizottság emellett javaslatot tesz a működő jogellenes csoportok törvényes felszámolása érdekében, illetve munkájáról jelentésben tájékoztatja az Országgyűlést.