Az állam számos feladatot, s ezzel együtt pénzt elvenne ugyan az önkormányzatoktól, ám utóbbiak annyi helyi adót találhatnak ki és szedhetnek be, amennyit csak akarnak - legalábbis a kormány által szerdán elfogadott tervek szerint. A polgármestereket pedig további jogosítványokkal ruháznák fel: ők meneszthetnék a fő ellenőrüket, a jegyzőt.
„Méretgazdaságos, költséghatékony, fenntartható önkormányzati rendszer” létrehozását tűzte ki célul a kormányzat, amely a szerdai kormányülésen elfogadta azokat az alapelveket, amelyek alapján az átalakítást végre akarja hajtani – derült ki Tállai András, a belügyminisztérium önkormányzati államtitkára és Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár csütörtöki sajtótájékoztatóján.
A BM májusban már bemutatott egy reformkoncepciót, ám sajtóinformációk szerint a kormány és a települések közötti tervezett feladat- és forrásmegosztás komoly vitákat gerjesztett a Fidesz parlamenti frakciójában. A jelenlegi hatáskörükhöz ragaszkodó polgármesterek élesen bírálták a tárca tervezetét, mivel a minisztérium koncepciója jelentős mértékben eltért a Lázár János frakcióvezető irányításával a Fidesz- és a KDNP-frakció polgármesterei és önkormányzati vezetői által korábban megírt munkaanyagtól. A konfliktusok rendezése miatt egyeztetések kezdődtek a felek között, amelyek egészen a nyári ülésszak végéig tartottak, de megállapodás akkor nem született.
Jöhet a feladatfinanszírozás
A csütörtöki sajtótájékoztatón Kovács Zoltán közölte: az elmúlt hónapokban mind a hét önkormányzati szövetséggel egyeztetettek, és abban minden fél egyetértett, hogy a jelenlegi rendszeren változtatni kell. A kormány által elfogadott alapelveket a BM dolgozta ki, a kabinet csak kisebb módosításokat hajtott végre rajta – mondta az államtitkár.
Kovács és Tállai az egyik legfontosabb alapelvként említette, hogy Magyarországon minden települést megillet az önkormányzás joga, a kérdés csupán annyi: mely feladatokat lássa el az állam és milyen feladatok maradjanak az önkormányzatok kezében. Bár a részletekkel még adós a kormány, annyi kiderült, hogy „feladatfinanszírozásban” gondolkodnak, ami annyit jelent: az önkormányzatok a jövőben nem vállalhatnak el olyan feladatot, amit nem tudnak finanszírozni. Így például a kormány elképzelhetetlennek tartja, hogy a jövőben működési költségekre vegyen fel hitelt egy település.
A most ismertetett alapelvekből kitűnik, hogy az állam számos feladatot átvenne az önkormányzatoktól, de egyelőre a részletek nem ismertek. Az egészségügyi ellátások tekintetében az alapellátás és a járóbeteg ellátás az önkormányzatok feladata lenne, ahogy az óvodák fenntartása is. A kulturális feladatokat (mozik, színházak üzemeltetését) szintén az önkormányzat látná el, ahogy a szociális ellátás is helyi kötelezettség lenne, leszámítva a gyermekekkel kapcsolatos szociális ellátást, amit az állam vállalna át.
Az elveket lefektették
Az oktatás ezzel szemben „átcsúszna” az állami feladatok közé, de Tállai András erről sem árult el még konkrétumokat. Az államtitkár arra hivatkozva nem beszélt a részletekről, hogy az önkormányzati rendszer átalakítása az ágazati törvényeket is érinti. Mint mondta, az oktatásra vonatkozóan majd az oktatási törvényben, az egészségügyre vonatkozóan pedig az egészségügyi törvényben lesznek részletezve a feladat- és hatáskörök. „Az ágazati törvényeket is felül kell vizsgálni, a végső munkamegosztás (az állam és az önkormányzatok között – a szerk.) csak az új ágazati törvények megszületése után alakul ki” – közölte.
„Az önkormányzatok kiszolgálása fontos” – szögezte le Tállai. A kormány ezért közös önkormányzati hivatalokat hozna létre a járásokon belül. Nem lesz jegyző minden településen, hanem körjegyzőségek lesznek, amelyek Tállai szerint „kiszolgálják majd az önkormányzatokat”. A megyei önkormányzatok a tervek szerint csak területfejlesztési, területrendezési feladatokat látnának el (közvilágítás, parkolás, közutak és közparkok fenntartását), a jelenleg megyei jogú városok státusza megszűnne. Ez teljesen ellentétes azzal, amit a Debrecent irányító Kósa Lajos szorgalmazott, a Fidesz-alelnök ugyanis még több hatáskört – törvényhatósági jogot, gazdálkodási önállóságot – sürgetett a megyei jogú városoknak.
Ki is rúghatja a jegyzőt a polgármester
Viszont a polgármesterek jogállása változhat – az érintettek javára. Ami talán a legfigyelemreméltóbb, hogy a törvényességért is felelős hivatalvezető, a jegyző ezentúl nem a képviselőtestülethez, hanem a polgármesterhez fog tartozni: utóbbi nevezheti ki és mentheti majd fel. De nemcsak ez jelzi, hogy a Fidesz a jelenleginél nagyobb hatalmat adna a többségükben fideszes polgármesterek kezébe, hanem az is, hogy a jövőben, amennyiben kétszer egymás után nem lenne határozatképes egy képviselőtestület, akkor a polgármester dönthetne.
Jelentős centralizációra számíthatunk tehát, de a polgármesterek mindezt nem adják ingyen. A kormány lényegében teljhatalmat adna az önkormányzatoknak a helyi adók kivetésével kapcsolatban: az önkormányzatok a jövőben bármilyen adót kivethetnének – mindenféle korlátozástól mentesen, annak érdekében, hogy az önként vállalt feladataikat elláthassák. Csak olyan adót nem vethetnének ki, amelyet az állam már kivetett – mindenesetre így a helyi iparűzési adó is „házon belül” maradhatna.
Budapestről nem beszélnek
A hvg.hu kérdésére, hogy rendezi-e az állam az önkormányzatok adósságát, Tállai András nem válaszolt, viszont az önkormányzatok adósságával kapcsolatban annyit elmondott: a jövőben „erősebb kontroll kell a hitelfelvételhez”. Az is világossá vált, hogy az állam arra számít: az önkormányzatok könnyebben juthatnak bevételhez, miután szabad kezet kapnak a helyiek adóztatásában. Tállai beszélt arról is, hogy a tervek szerint kiépítenek egy olyan informatikai rendszert, amelyen keresztül ellenőrizni tudják az önkormányzatok finanszírozásának átláthatóságát, bár ahogy Kovács Zoltán kérdésünkre válaszolva elmondta: ehhez a rendszerhez az állampolgároknak nem lesz hozzáférésük, pusztán a már jól ismert adatigényléssel juthatnak információkhoz.
A Budapestet érintő kérdésekre a sajtótájékoztatón nem válaszoltak, a fővárossal kapcsolatos dolgok ugyanis nem voltak napirenden a szerdai kormányülésen. Így azt sem tudtuk meg, lesz-e, s ha igen, mikor Budapest-törvény. (A budapesti közigazgatási reformot hátráltató, Tarlós István főpolgármester és a fideszes kerületi vezetők közötti durvuló vitákról itt olvashat.)