Az elmúlt években másfélszeresére nőtt államadósságért a magyarok 63 százaléka a korábbi kormányokat elsősorban hibásnak, s csak 27 százaléka gondolja, hogy a világgazdasági válság a fő felelős. A Názőpont Intézet által megkérdezettek 56 százaléka szerint a korábbi kormányoknak büntetőjogi felelőssége is van. Az utóbbi hónapok és hetek hírei kapcsán nem meglepő, hogy csupán tízből hárman (27 százalék) támogatják jelenleg az euró bevezetését - derül ki a Nézőpont Intézet legfrissebb kutatásából.

A magyarok 19 százaléka mondja azt, hogy máris kárvallottja a hiteleseket sújtó devizaingadozásoknak. A lakosság mindössze harmada válaszolta ezzel szemben azt, hogy sem rokonai, sem közeli barátai között nincs olyan, aki izgulna a dráguló deviza miatt (35 százalék).

Stiller Ákos

Ki hogy bírja a hitelterheket?

A külföldi valutában való eladósodottság különösen érinti a harmincas korosztályt; ennek 34 százaléka vett fel devizaalapú hitelt. A hazai helyzet súlyosságát jelzi, hogy az egyes hitelesek között is nagy különbségek vannak, hiszen felük nélkülözések között él, esetleg hónapról hónapra anyagi gondokkal küzd (50 százalék), a devizaadósok harmada pedig beosztásaival jól kijön jövedelméből, illetve gond nélkül elboldogul (32 százalék) - áll a kutatás eredményeit részletező írásban.

Az árfolyam-ingadozás okozta nehézségek miatt a társadalom a kormánytól vár segítséget. A magyarok 60 százaléka szerint ugyan a kormány lehetőségei korlátozottak, az összes megkérdezett fele szerint várhatók további lépések a devizahitelesek utólagos védelmében (49 százalék). Az adósok 84 százaléka érzi úgy, hogy a problémák megoldása túlnőtt a nemzeti kormányok hatáskörén. Elkeseredettségük azonban nem párosul egyértelmű pesszimizmussal, hiszen 42 százalékuk bízik a kabinet jövőbeli lépéseiben - olvasható a Nézőpont Intézet honlapján.

A kormánypártokkal rokonszenvezők körében ez a szám 68 százalék, és az ellenzéket támogatók is inkább megosztottak a kérdésben, mint elutasítók. Az MSZP-hívek 40 százaléka optimista, 36 százaléka pesszimista, a Jobbik táborában 42–45, az LMP-sek között pedig 41–48 százalék az arány.

Ma a magyarok fele hátrányosnak tartja az euró bevezetését (51 százalék), és mindössze negyede szerint lenne előnyös a mielőbbi csatlakozás (27 százalék). Nem meglepő tehát, hogy a kormányfő több alkalommal is jelezte, csak 2020 környékén várható a forint felváltása euróval.

Kié a felelősség?

Az intézet augusztusi kutatásában arra kérdezett rá, hogy a válaszadók szerint kit terhel felelősség a GDP 80 százaléka fölé ugrott államadósság miatt. Az ország sebezhetőségének növekedése ma a magyarok 63 százaléka szerint nagyobb részben vagy teljes mértékben a korábbi kormányok hibája. A megkérdezettek negyede (27 százalék) nevezte a világgazdasági válságot az eladósodás fő okának.

A devizahitelesek kétharmada szerint is kisebb részben okolhatóak a nemzetközi gazdasági válság hatásai (66 százalék). A szocialistákkal rokonszenvezők 41 százaléka is elismeri a korábbi kormányok hibáját. Az előbbi véleményt osztja a kormánypártiak 77 és a Jobbik szimpatizánsainak 64 százaléka. Az LMP táborának fele azonban inkább megengedő ebben a kérdésben.

A korábbi kormányoknak a megkérdezettek 56 százaléka szerint büntetőjogi felelőssége is van az államadósság nagymértékű növekedésében. A felelősségre vonás lehetőségének keresését a Fidesz-hívek 70, a Jobbik-szimpatizánsok 54, de az MSZP táborának 45 százaléka is támogatja.

A kutatás 2011. augusztus 1-4. között készült telefonos kérdőíves lekérdezés módszerével, 1000 fő megkérdezésével. Mintanagyság: A célcsoport a 18 év feletti magyar lakosok volt. A minta reprezentatív az ország felnőtt lakosságára, nemi és korösszetétel, valamint  lakóhely-típus alapján. Az adatok hibahatára a mintanagyságtól függően +/- 3,2 százalék körüli.