DNS-vizsgálattal állapítható meg a legpontosabban az elhunytak személyazonossága, ám ez az eljárás normál esetben is legalább egy hónapot vesz igénybe, és rendkívül költséges – közölte Bajnóczky István, a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kara Igazságügyi Orvostani Intézetének egyetemi tanára. A Csepelen elásva megtalált áldozatok maradványainak boncolása és azonosítása pénteken kezdődött meg az Igazságügyi Orvostani Intézetben.
A professzort, az intézmény korábbi igazgatóját az MTI az ismeretlen elhunytak azonosításának módszereivel kapcsolatban kérdezte. Csepelen, egy erdős területről a múlt héten hantoltak ki több embert, akiknek az azonosítása még folyamatban van. Bajnóczky István arról beszélt, nem mindegy, hogy az elhunytak földi maradványai mióta vannak a föld alatt, és milyen állapotban találták meg őket. Elmondta, az eljárás első lépésében azt határozzák meg, hogy a csontok mióta vannak a föld alatt. Ennek azért van jelentősége, mert a hatóságokat csak az elévülési időn belül elhunytak maradványai érdeklik, például emberölés esetében.
A további eljárás során a csontokat vizsgálják meg, amelyek elárulják az elhunyt nemét, például a medencecsont jellegzetességei alapján. A csontok vizsgálatából, a "hosszú csöves csontok szivacsos szerkezetéből" 4-5 év eltéréssel meg lehet határozni az elhunyt korát, valamint 5-10 centiméter eltéréssel a testmagasságát is. Az izmok csontokhoz tapadásából a testalkatra lehet következtetni, arra például, hogy egy fejlett izomrendszerű atlétáról lehet-e szó vagy egy soványabb emberről.
A talajtól is függ az azonosítás sikere
A koponyavizsgálat során következtetni lehet az arcvonásokra is, és vannak úgynevezett "lágyrész-rekonstrukciós" eljárások is, de ez a professzor szavai szerint inkább szobrászművészet, mint igazságügyi orvostan. Elmondta, az FBI-nak van lágyrész-rekonstrukciós számítógépes programja is, amely 5-7 arcváltozatot rajzol meg a koponya alapján. Ez a program azonban – jegyezte meg – nagyjából 3,5 millió dollárba kerülhet, de létezik egy még fejlettebb is, amelyet el sem adnak. Közölte, DNS-technikával azonban már meg lehet határozni a csontból az illető nemét, és DNS-tulajdonságait, akár a több ezer éve elhunytak esetében is.
A professzor arról is beszélt, hogy az eljárásban a szakértői véleményeknek különböző fokozatai vannak, amelyek alapján megállapításokat tehetnek. Ezek a kategóriák: kizárt, lehetséges, valószínű, nagyon valószínű, bizonyossággal határosan valószínű és gyakorlatilag bizonyított.
Közölte, ha valakit elásnak, akkor a későbbi felismerhetősége nagyban függ a talaj jellegétől, a hőmérséklettől, valamint attól, hogy a halál bekövetkezte után mennyi idővel ásták el. Jelezte: savas talajban gyorsabban oszlik a holttest, míg hideg, nyirkos, agyagos talajban vagy jól szellőző, homokos talajban hosszabb ideig épen megmaradhat. Ez azonban így is legfeljebb néhány hónapot jelenthet, nem többet.
A hozzátartozók iszonyodnak
Kitért arra is, hogy a hozzátartozói azonosítás gyakran okoz tévedést, hiszen sokan annyira iszonyodnak a látványtól, hogy inkább gyorsan mondanak valamit. A bántalmazásra utaló nyomokat a lágyrészek szövetének vérbeszűrődésein lehet felismerni, ám ha már csak csontok maradtak, akkor általában csak azok sérülései, törései utalhatnak erre. Vízbefúlásnál kovamoszatok kerülnek a vérkeringésbe, így a vizsgálatok során még azt is meg lehet állapítani, ha – idegenkezűség esetén – az elhunytat nem abban a vízben találták meg, mint ahová belefojtották.
A professzor szerint több hét vagy hónap elteltével már nem lehet megmondani, élve temettek-e el valakit, vagy már halott volt, amikor elföldelték, persze ha nincs jellegzetes csontsérülése. Bajnóczky István arról is beszélt, hogy akiket nem tudnak azonosítani, az adott önkormányzatok temettetik el ismeretlen személyként, a nem és az elhalálozás lehetséges időpontját feltüntetve. Közölte, azért nem hamvasztják el őket, hogy a későbbi esetleges azonosítást, vizsgálatokat ne tegyék lehetetlenné.
Elmondta, majd minden település temetőjében van egy olyan rész vagy parcella, ahová az "ismeretlenek" kerülnek. A folyó menti településeken gyakran külön sorok is vannak, mert, mint fogalmazott, a Duna "importálja" a holttesteket.
Négy elásott holttest vár azonosításra
Mint arról beszámoltunk: Csizner Zoltán, a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) igazgatója szombaton azt mondta, hogy eddig hat ember került előzetes letartóztatásba a Csepel-szigeten néhány napja kihantolt holttestekkel összefüggésben. A rendőr ezredes azt megerősítette, hogy a gyanúsítottak egy részét a megkötözve földbe ásott, onnan saját erejéből kiszabadult erdélyi férfi által adott személyleírások alapján sikerült azonosítani.
A hatóságok a Csepel északi részén működő bűnbanda feltételezett vezetőjét is letartóztatták, ám azt egyelőre nem tudni, hogy a férfi milyen állampolgárságú. A kihallgatáson macedónnak vallotta magát, ám ezt eddig nem sikerült hiteles dokumentumokkal alátámasztani – mondta Csizner Zoltán a sajtótájékoztatón, amelyen az újságírók a nyomozás érdekeire tekintettel nem kérdezhettek. Az NNI igazgatója "tényközlő nyilatkozatában" elmondta, hogy a négy holttestet még nem sikerült azonosítani, vizsgálják haláluk körülményeit és időpontját is.
Csizner Zoltán nem zárta ki, hogy a most előzetes letartóztatásba került gyanúsítottak ahhoz az észak-csepeli bűnbandához tartoznak, amelynek három tagját tavasszal fogták el, a szintén előzetes letartóztatásban lévő bűnözőket fegyveres rablásokkal gyanúsítják a hatóságok.
A bűnügyről elsőként a Magyar Televízió Híradója közölt információkat, még csütörtök este. Másnap arról számolt be a hírműsor, hogy a macedón férfi mutatta meg a helyszínt a rendőröknek, és feltehetően nyomozási alkut ajánlott: azt mondta, mutat egy helyet az erdőben, ahol négy halott van elásva. Az általa megadott helyen találta meg az NNI a holttesteket. Az áldozatok maradványainak boncolása és azonosítása pénteken kezdődött meg az Igazságügyi Orvostani Intézetben.
